A magyarok 41 százalékának utazási terveit befolyásolta, hogy beutazási korlátozásokat vezettek be a különféle besorolású országokra – derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.

A lakosság 37 százaléka nem nyaral az idén, a nők és a budapestiek körében különösen magas az otthon maradók aránya. Ötből két magyar nyaralási terveit írta át a kormány döntése, amely a koronavírus-járvány szempontjából háromféle csoportba sorolta be az országokat. Másfél hete jelentette be a kormány, hogy július 15-től három típusba sorolja az országokat a koronavírus-járvány miatti veszélyességük alapján. Lesznek zöld, sárga és piros jelzésű államok.

A zöld országokba szabadon utazhatnak a magyarok, a sárga és piros besorolásúakból hazatérőkre viszont két hetes karantén vár, ha csak nem mutatnak be két öt napnál nem régebbi, ám 48 órás különbséggel készült, hatóságilag igazolt negatív koronavírus-tesztet. Akinek muszáj utaznia, az mehet tehát bármelyik országba, és a karantént is elkerülheti, de nem lesz olcsó.

Az aktív vírusokat kimutató, úgynevezett PCR-vizsgálaton alapuló tesztek az ára ugyanis borsos. Egyetlen tesztet idehaza 30 ezer forint körüli áron végeznek el, és kettő kell belőle, vagyis ha egy négy tagú családot kell az utazás után letesztelni, akkor az már 240 ezer forintban kerül. Ha a család nem hozza magával külföldről a negatív tesztet, és itthon, a karanténban kell elvégeztetniük a vizsgálatokat, akkor kiszállási díjat is felszámítanak, amivel együtt egyetlen teszt körülbelül 60 ezer forintba kerül, vagyis a négy tagú család nagyjából félmillió forintért szabadulhat ki az előírt két hétnél korábban a hatósági zárlat alól. Ilyen áron pedig egyáltalán nem biztos, hogy megéri külföldön nyaralni. A teljes lakosság körében 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy a szigorítások után nem kockáztat, most már biztosan itthon marad az idén nyáron.

További 6 százalék válaszolt úgy, hogy elutazik ugyan az országhatáron túlra, de óvatosabban, mint ahogy eredetileg tervezte. A megkérdezettek 22 százaléka viszont nem változtatott a nyaralási tervein, lehetséges persze, hogy ők nem is terveztek semmilyen külföldi látogatást. 37 százalék pedig úgy nyilatkozott: az idén kihagyja a nyaralást.

A két nem válaszaiban kevés eltérés volt. A férfiak és a nők körében is egyaránt 35-35 százalék marad most már biztosan otthon. A férfiak mindazonáltal kissé bátrabban vagy optimistábbak, 7 százalékuk utazik külföldre, bár óvatosabban, mint korábban, a nőknél ez az arány csak 5 százalékos volt. A férfiak 24 a nők 21 százalékánál nem változtatta meg az országok besorolása a nyaralási terveket. A felmérésből az is kiderült, a nők kevesebbet nyaralnak az idén, mint a férfiak, 39 százalékuk nem tervez nyaralást szemben a férfiaknál mért 34 százalékkal. Ebben sajnos olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint a tavaszi iskola- és óvodabezárások, amelyek sok édesanya éves szabadságkeretét nullázhatták le. A külföldi nyaralások lemondásában persze szerepet játszhat az is, hogy az emelkedő esetszámok láttán egyre többen kezdenek félni a vírustól, de a CLB Biztosítási Alkusznál úgy látják, elsősorban nem a betegségtől, hanem a karanténtól tartva maradnak otthon sokan.

Az ezzel járó kiadásokra, bezárásokra ugyanis alig kínálnak valamilyen megoldást a biztosítók. Ha valakit külföldön karanténba zárnak, arra még csak tud kötni biztosítást, de ha a hazaérkezése után kell otthon maradnia, annak a költségeit saját magának kell állnia. A megkérdezettek korosztályos bontása jóval árnyaltabb képet mutat. A fiatalabb, 18-39 év közötti korosztályt sokkal kevésbé fogta vissza a karanténnal való fenyegetés, csupán 33 százalékuk mondta azt, hogy most már mindenképpen itthon marad. A legnagyobb arányban a 40-59 évesek nyilatkozták, hogy az intézkedés hatására mindenképpen itthon maradnak. Ők azok, akik a legnagyobb arányban nevelnek gyerekeket, akikkel közösen utaznának. A karanténba kerülés és a tesztek költsége is ezt a korosztályt érinthetné a legfájdalmasabban.

A 18-39 évesek körében volt a legmagasabb, 9 százalékos azok aránya, akik továbbra is utaznának külföldre, de csak óvatosabban, mint ahogy korábban tervezték, a középkorúaknál már csak 6, az idősebbeknél pedig mindössze 3 százalék döntött így. A 18-39 éveseknél a legmagasabb azok aránya is (26 százalék), akiknél nem változtatott a terveken a kormány döntése, vagyis nem mondják le a tervezett utat emiatt, az idősebbeknél ez csak 20 százalékos volt. Szintén a 18-39 évesek azok, akik a legnagyobb arányban tervezik az idén, hogy nyaralni mennek, csak 32 százalékuk hagyja ki az üdülést. A 60 évesek körében ez az arány már 43 százalék, amiben az anyagi lehetőségek mellett nyilván az egészségi állapot is közrejátszhat.

Iskolai végzettség alapján egyértelműen látszik, hogy minél magasabb végzettségű valaki, annál kevésbé hatott rá a kormány karanténnal való fenyegetése, vagy pedig annál több pénze van az esetleges többletköltségek fedezésére. Miközben az alapfokú végzettségűek körében 45 százalék volt azok aránya, akik nem mernek kockáztatni, és most már biztosan itthon maradnak, a felsőfokú végzettségűeknél csak 20 százalékos volt ez az arány.

A diplomások 11 százaléka tervez az idén mindenképpen külföldi nyaralást, bár óvatosabban, mint eredetileg, és 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semmiféle hatással nem volt a terveire az utazási korlátozások bevezetése. Az alapfokú végzettségűek körében viszont csupán 3 százalék volt azok aránya, akik óvatosabban ugyan, de kimerészkednek külföldre, és mindössze 19 százalék, akiknél az országok besorolása nem borította fel a nyaralási terveket.

A nyaralást tervező középfokú végzettségűek terveit a diplomásokénál jobban, az alapfokú végzettségűeknél kevésbé írta át a kormány intézkedése. Ami viszont megdöbbentő, hogy a középfokú végzettségűek körében volt a legmagasabb azok aránya, akik nem mennek az idén nyaralni, 44 százalékuk nyilatkozott így, miközben például az alapfokú végzettségűeknél csak 33 százalékos volt ez az arány.

A települések mérete szerinti bontás eredménye is meglepő. A budapestiek csaknem fele, 47 százaléka nem tervez nyaralást az idén, vidéken ennél jóval kisebb ez az arány, a városok és megyeszékhelyek lakóinak nagyjából a kétharmada elutazik azért valamerre, és még a falvakban is csak 37 százalék azok aránya, aki nem mennek most nyáron üdülni. Ugyanakkor az utazást tervezők közül a fővárosiak azok, akiket a legkevésbé befolyásolt a kormány július közepén bevezetett intézkedése. A megkérdezettek csupán 23 százaléka mondta, hogy most már mindenképpen itthon nyaral, és 8 százalék utazik el külföldre, bár óvatosabban jár majd el, mint eredetileg tervezte volna.

A kisvárosok lakói nyilatkozták a legnagyobb arányban – 42 százalék -, hogy a bármikor megváltoztatható piros-sárga-zöld besorolás hatására, inkább maradnak az országhatáron belül, a megyeszékhelyek lakóinál ez az arány csak 30 százalékos volt, a falvakban pedig 35 százalék. A legkevésbé a megyeszékhelyeken élők terveinek tett keresztbe az intézkedés, 31 százaléknak nem kellett módosítani a tervein, a többi településtípus lakóinál ez az arány 20 százalék körül alakult.

Kiemelt kép: MTI

Forrás:

KÖVESSEN minket itt is: