A vártnál szerényebb bővülés miatt a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) arra számít, hogy a korábban tervezettnél egy évvel később, csak 2024-ben érheti el a légi utasszállítás a járvány előtti szintet.

Brian Pearce, a montreali székhelyű, háromszáz légitársaságot tömörítő kereskedelmi szervezet vezető közgazdásza egy videokonferencián számolt be arról, hogy június végén az egy évvel korábbi szinthez képest 86,5 százalékkal volt alacsonyabb az értékesített utaskilométerben mért teljesítmény, és a májusi kilencvenegy százalékos csökkenést jelentő mélyponthoz képest alig történt elmozdulás.

Ennek oka az elemző szerint, hogy a különböző országok eltérő szabályokat vezettek be az utasokkal szemben, és a fogyasztói bizalmi indexek is rendkívül alacsonyak. Hozzátette: az üzleti bizalmi index lassan eléri a pandémia előtti szintet, de ezzel együtt az üzleti utasok nem tértek még vissza, pedig a légitársaságoknak nagy szüksége lenne a jól fizető ügyfelekre.

A közgazdász ismertetése szerint bár egyre több a járat, nagyon kevés az utas, ezt támasztja alá az is, hogy a belföldi járatokon hatvankét, a nemzetközi járatokon mindössze harminckilenc százalék a gépek kihasználtsága. Európában a nemzetközi járatok ötvenöt százalékos töltöttséggel repültek júniusban, egy évvel korábban ez a mutató nyolcvankilenc százalék volt.

Az alacsony utasforgalom mellett a másik probléma, hogy emelkedik a cégek üzemeltetési költsége. Kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban Brian Pearce jelezte: azok a kisebb, vagy közepes méretű cégek, amelyek nincsenek jelen a tőkepiacokon, komoly bajba kerülhetnek, ha az állam megszünteti a különböző támogatási formákat. Számukra elkerülhetetlen lesz a csőd, ha nem emelkedik jelentősen az utasforgalom.

Mivel az előzetes foglalási adatok sem túl bíztatóak, a IATA szerint a korábban vártnál egy évvel tovább tart majd a kilábalás a válságból; 2023 helyett csak 2024-ben érheti el a szektor a pandémia előtti, értékesített utaskilométerben mért teljesítményt.


KÖVESSEN minket itt is: