Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban 17,1%-kal nőtt – jelentette a KSH a mai részletes ipari jelentésében. Az adat megegyezik a múlt heti előzetes értékkel, és azt jelenti, hogy a szektor a koronavírus-válságban elszenvedett visszaesés bő felét júniusra már visszadolgozta.

A fix bázisú adatsorból jól látható, hogy a felpattanás júniusi folytatódásának köszönhetően teljesítményének – koronavírus miatti – márciusi és áprilisi összeomlását 60%-ban visszapótolta az ipar. A válság előtti szinthez képest a termelésben még mindig van elmaradás, azonban eddig a szektor a V-alakú kilábalás határozott jeleit mutatja.

A mai számokból azt is megtudhattuk, hogy mely ágazatokban volt karakteres a felpattanás. Áprilisban a legnagyobb súlyú járműgyártás szenvedte el a legnagyobb termeléskiesést, azóta viszont ezen a területen látjuk a legnagyobb korrekciót: a visszaesés háromnegyedét már ledolgozta a járműipar. A második legnagyobb ágazat, az elektronika 60%-os korrekciót hajtott végre, vagyis itt is szép emelkedést láthatunk. A többi ágazatban ennél kisebb a felemelkedés, ám ott a visszaesés is jóval kisebb volt. Alulteljesítőnek mondható a fémipar, a gumi- és műanyagipar, valamint a gépipar.

A rendelési mutatók (amelyek az utóbbi időszakban csak nagyon lazán jelezték előre az ipar teljesítményét) szintén adnak okot némi bizakodásra. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes, új rendelésének volumene 15,7%-kal nagyobb volt a 2019. júniusinál. Az új belföldi rendelések 6,1%-kal csökkentek, ugyanakkor az új exportrendelések 19,6%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 0,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez arra utal, hogy a kereslet kezd helyreállni a szektorban, bár teljes felépülésről még nem beszélhetünk.

Amit eddig láttunk, az tulajdonképpen a fő forgatókönyv szerint zajlik. Eszerint a koronavírus-válság sokkjának nagy része gyorsan eltűnik, ezért a zuhanást gyors felpattanás követi. A fő kérdés, hogy a keresleti oldal táplálni fogja-e a szektor további gyors kilábalását. Ebből a szempontból az exportra termelő ipari szektor célországaiban megfigyelhető kereslet alakulását érdemes kiemelten figyelni, elsősorban ez fogja meghatározni ugyanis, hogy a magyar iparban teljes lesz-e a kilábalás, vagy “incomplete recovery” jegyében marad tartós veszteség is. Ha ugyanis az exportpiacainkon a munkaerő-intenzív ágazatokban (turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés, stb.) tartósan csökken a vásárlóerő, akkor a hazai gazdaság veszteségének egy része is tartósabb lehet. A bizonytalanság tehát továbbra is jelen van: az optimista forgatókönyvekben akár a teljes gazdasági kilábalás is elképzelhető a nyár végére, viszont ha beüt Európában széles körben a koronavírus-járvány második hulláma, akkor a pesszimistább jóslatokat kell elővenni.

Forrás:

KÖVESSEN minket itt is: