A magyar filmeseknek évtizedek óta kedvelt témája a nyár és a nyaralás, mondhatni, egyidős ez a témaválasztás a magyar filmmel. Rövid áttekintésünkben megnézzük, a filmvásznon hol nyaral a magyar. Nemcsak a Balaton a Riviéra, bár kétségtelen, hogy a magyar tenger partján játszódik a legtöbb nyaralós film.

Persze gyakori helyszín más víz vagy éppen a nagyváros is. Ezekből a filmekből szemezget a kepmas.hu a ’60-as évektől napjainkig.

1. Sodrásban (Gaál István, 1963)

A Sodrásban – mint oly sok elsőfilm – nemcsak egyszerűen „így jöttem” alkotás, hanem a ’60-as évek világának vetülete, és az egyik legjelentősebb film ebben a mezőnyben. A történet egyszerű: néhány fiatal érettségi után, a nagybetűs élet előtti utolsó nyáron egy kis időt tölt a Tisza partján.

A gondtalan strandolás közben egyiküknek nyoma vész.

A hirtelen jött válságtanácskozás közben a különböző személyiségekben szépen megjelenik az egész társadalom, benne pedig az akkori fiatalság útkeresése egy különösen változó korban.
Gaál István filmje nem is annyira a „mit”, hanem a „hogyan” alkotása. A történetet gyakran szavak nélkül viszik előre a képek és a zenei betétek, különösen líraivá, helyenként meditatívvá téve az élményt. Sára Sándor semmihez nem hasonlítható, tűélesen elváló fekete-fehér képeivel és a fiatal, tehetséges, karakteres arcélű színésszel, Kozák Andrással örökre emlékezetessé vált ez az alkotást.

2. Balaton retró (Papp Gábor Zsigmond, 2007)

Listánk egyetlen dokumentumfilmje talán több érzékszervünkre hat, mint a játékfilmek. Némi képzavarral élve teljességgel körbejárja a Balatont a ’60-as és a ’70-es években. Szó és kép van itt a SZOT-üdülőkről, az úttörő- és KISZ-építőtáborokról, a partok benépesedéséről, gasztronómiáról, horgászokról – és mindenről.

Töménytelen mennyiségű archív videofelvételt találtak az alkotók, amelyeket a rendező kötött tematikus csokrokba. Mindezeket a szocialista sajtó népnevelő stílusú, gyújtó hangú cikkei fűszerezik, amelyeket ma már vicces visszaolvasni.

(Ilyen például a fizető vendéglátóhelyek, „zimmer ferik” elszaporodása miatt érzett aggodalom, amelyben a „munka nélkül jött pénz” áll szemben a somogyi munkások vérrel-verejtékkel szerzett betevőjével.) A szöveget persze zene is megszakítja, a korszak széles repertoárjából válogatva. Az egészet pedig Máté Gábor néhol mesélő, máshol pikírt kommentárja teszi teljessé.

Aki már egyszer is járt a Balatonnál, érdeklődéssel vagy éppen nosztalgiával fogja figyelni ezt a maitól már teljesen különböző régi világot.

3. Veri az ördög a feleségét (András Ferenc, 1977)

Messze vagyunk még a ’80-as évek rendszerkritikus filmjeitől, de a vidéki Magyarország egzisztenciális függése a hatalomtól már itt is megjelenik, még ha a maga humorba oltott formájában is.
A Kajtár család egyetlen napját, augusztus 20-át látjuk valahol a Balaton-felvidéken. Pista és a kis Pityu névnapjára érkezik a családfő, Kajtár István (Szabó Lajos) Budapesten élő testvére, Kajtár Jolán (Pécsi Ildikó) és főnöke, Vetro elvtárs, a hős kommunista, a munkásmozgalom veteránja (Anatol Constantin) családjával. Kajtárék, hogy jó színben tüntessék fel magukat, reménykedve gyermekeik előmenetelében, rendesen megrakják a telített asztalt. Vetro elvtárs azonban már régóta komoly gyomorbajjal küszködik…

Bereményi Géza forgatókönyvében aprólékosan jelenik meg a falusi életforma, amelynek ellentéte a faluban elképzelt városi léttel egyszerre humorforrás és kíméletlenül őszinte, sok jóval nem kecsegtető társadalmi körkép.

A fülledt augusztus 20-ai megálló időben idegenül hat a háttérben futó állami ünnepség, mégis valami elképesztő elevenséggel adja vissza a már rothadó Kádár-kor leghétköznapibb hétköznapjait.

4. Csutak a mikrofon előtt (Katkics Ilona, 1975)

Mándy Iván korai regényei a kényszer okán, pusztán megélhetésből készültek gyerekeknek. Mégis a 20. század legjobb művei közé sorolhatók az író budapesti aszfalttörténetei, amelyek a gyerekfőszereplőknek paradicsomi állapotokat nyújtanak.

Csutak, akinek valódi nevét meg sem tudjuk (Perlusz Péter), pesti kisdiák, akit szokásos nyári strandolás közben szólít le a rádió dramaturgja, Zoli bácsi (Juhász Jácint), hogy vegyen részt az éppen készülő rádiójáték felvételén. A nagyobb srác, a főszereplő nagykutya Kalocsai Tibor (Nagy Tibor) hivatásos gyerekszínész azzal fenyegeti Csutakot, hogy fizetése egy részét neki kell adnia. Különös gyerekháború indul Pest utcáin.

Mándy, aki annyira ízig-vérig volt budapesti, hogy saját bevallása szerint Soroksárnál már honvágya volt, ifjúsági regényeiben is pontosan mutatta meg a nyári Budapest érzésvilágát.

A locsolókocsiban vagy a Csutak-történetekben – de ugyanúgy felnőtteknek szóló regényeiben is – a főszereplő maga a város. A Magyar Rádió valaha volt Bródy Sándor utcai épülete vagy valamelyik Duna-menti strand (talán a Dagály?) alapvető helyszín, de gyakran látjuk a Múzeumkertet, a Kálvin tér környékét vagy más, jellemző belső pesti utcaképet.

5. Szezon (Török Ferenc, 2004)

Török Ferenc rendező korosztályi trilógiával kezdte pályáját. A 2001-ben készült Moszkva tér hangos sikere után a generáció sorsát feldolgozó későbbi filmjei már jóval kevésbé jutottak el a közönséghez.
A Nagy Zsolt, Nagy Ervin és az azóta kevesebbszer látott Kokics Péter által játszott főszereplők a karcagi strandon tengetik perspektíva nélküli életüket, amikor váratlanul a Club Aliga konyháján találják magukat. A balatoni volt pártüdülő még mindig befolyásos vendégköre merő ellentétben áll a néhány éve még a vendéglátó-ipari szakközép padjait koptató, más környezetből jövő fiúkkal.

A jómóddal és a balatoni főszezon vakító fényeivel ellentétben áll a munkásszállón dekkoló, önmagunkkal mit kezdeni látványosan nem tudó fiatalok képe.

Noha a gyermeki és a felnőtt lét határán állók élete mindig sok kérdőjellel van tele, világosan látszik, 50 év alatt sem javult számukra a világ a Sodrásban kiútkeresőihez képest.

6. Balaton Method (Szimler Bálint, 2015)

Atipikus módon áll hozzá a Balatonhoz ez a számos hazai kortárs zenekart felvonultató klipfilm. A rendező a korábbi, videoklipeket feldolgozó Kodály Method című kisfilmsorozata után gondolta úgy, hogy ezeket valamilyen tematika alapján egybefűzve lehet egészestés nagyfilmet is készíteni. Történet itt nyilvánvalóan nincs, a különböző videoklipek azonban hasonló képi világuk és természetesen a főszereplő, a Balaton alapján mégis egységes egészet alkotnak.
Harcsa Veronika a kompon a Balaton közepén, keleti autókat felhasználó ütőegyüttessel? Punnany Massif az üdülő menzáján?

Lehetséges, ahogy koncerthelyszín lehet egy-egy klipre egy klasszikus kék vízibicikli, egy nyaraló terasza egy átbeszélgetett éjszaka után, egy régi művelődési ház vagy egy vasútállomás is.

A klipek azonban nemcsak hanghatásban nagyszerűek. Az egy snittben, vágás nélkül felvett darabok nagy vizuális élményt is nyújtanak. Nem is csoda, korunk egyik legjobb operatőre, Rév Marcell állt a kamera mögött.

+1. Egynyári kaland (Dyga Zsombor, Zomborácz Virág)

A négy évadot megélt tévésorozat talán a legjobb a fiataloknak szóló kategóriában. A Balatonon, majd pedig Budapesten zajló történetben hat fiatal nyári napjait látjuk, benne minden, a korosztályt érintő kérdéssel és problémával. Munka- és párkeresés, továbbtanulás, örömök és csalódások az életben, szülőkhöz fűződő viszony vagy éppen annak hiánya…
A főszereplők a 30-as éveikben járó, remek fiatal, gyakran tv-ben alig látott színészek, többek között Döbrösi Laura, Vecsei H. Miklós, Schmidt Sára, Király Dániel, Rubóczki Márkó, Walters Lili. Az Egynyári kaland hiánypótló mű volt.

Sergő Z. András

Forrás:

KÖVESSEN minket itt is: