A magyar koronavírus-teszt kapacitások elérték a felső határt, nagy veszélyben vannak az idős, beteg, elhízott férfiak.

Orosz Beatrix epidemiológis a Semmelweis Egyetem munkatársa arról is beszélt mit csinálnak jól a németek a járványkezelés során és mire számíthatunk mi itt Magyarországon.

Generációk óta nem volt ekkora járvány
A COVID-19-hez hasonló méretű járvány nem volt még a mi életünkben. Egy ilyen nagy járványt nem lehet a szokásos működési rendben megoldani. Januárban több mint 50 millió embert helyeztek karanténba Kínában, ilyen horderejű járványügyi intézkedést még senki nem látott a ma élő generációkból – mondta Orosz Beatrix epidemiológus a Porfoliónak adott interjújában.

Bárki elkaphatja
A szakember elmondta: gyorsan és könnyen tud terjedni a koroanvírus, ezért nagyon sok embert tud rövid idő alatt megbetegíteni, hiszen szinte mindenki fogékony rá. A fertőzést életkortól függetlenül bárki elkaphatja, de a 75 éves nagyszülőnek kb. 220-szor nagyobb a kockázata a súlyos lefolyásra, mint a 27 éves unokájának.

Veszélyes kockázat az elhízás
A másik kockázati faktor – életkortól függetlenül – a krónikus alapbetegség, pl. szív- és érrendszeri betegség, nem jól gondozott cukorbetegség, magas vérnyomás. De van egy harmadik kockázat is, amit igazoltak a kutatások, és ez pedig elhízás – mondta a kutató.

A férfiaknál súlyosabb a lefolyása
A tapasztalatok szerint a súlyos lefolyás férfiaknál gyakoribb. Ezt azzal magyarázzák hogy a férfiak általában kevésbé egészségtudatosak, mint a nők. Valószínű, hogy ez nem független kockázati tényező, hanem egyszerűen a körükben gyakoribbak a kockázati magatartások, pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, és krónikus betegségek terén is rosszabbul állnak, mint a hasonló korú nők.

Jobb nem elkapni
Az egyetem munkatársa hangsúlyozza: Nem árt az óvatosság, mert egyáltalán nem biztos, hogy a COVID-19 mindenkinél gyorsan és könnyen átvészelhető betegség. Jobb tehát megelőzni, nem elkapni a fertőzést.

Jól kidolgozott terv volt Németországban
Németországban nagyon eredményes a védekezés, hiszen jól kidolgozott, részletes pandémiás tervvel rendelkeztek, ami kulcsfontosságú a küzdelemben, mert ez tette lehetővé a gyorsreagálást.

Nem voltak komolyabb lezárások
A sikeres német járványkezelésnek a tervezettség és koordináltság az egyik alapja. Nem is volt szükség náluk komolyabb lezárásokra már az első hullámban sem.

Feltúrbózták a tesztelést
A járvány elején pillanatok alatt felturbózták a tesztelési kapacitást, és onnantól kezdve nagyon pontos teszteléssel, illetve kontaktuskutatással tudják, hol tart a járvány, hol terjed, hol van visszaszorulóban, hol kell beavatkozni.

Magyarországon elértük a tesztelések felső határát
Magyarországon a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70.000 körüli értékről már nem nőtt tovább az elmúlt néhány héten. A járványgörbét a laboratóriumi vizsgálattal megerősített napi új esetek száma rajzolja ki, ezekből a vizsgálatokból azonban kevesebb van, mint amennyire szükség volna ahhoz, hogy az új eseteket azonosítani tudjuk.

Nem lassult a terjedés
Most kb. napi 800-1200 eset azonosítására képes a magyar rendszer. Nem tudhatjuk, hogy ha a tesztelési eljárásrend és kapacitás nem korlátozna, akkor naponta 1 500 új esetünk lenne vagy ennél is jóval több Ezek alapján azt gondoljuk, hogy nem lassult érdemben a terjedés, és a platót sem érte el, hanem továbbra is növekvő tendenciát mutat.

Nem marad más, csak a teljes lezárás
Az egyéni védekezésen kívül jó lenne, ha a kontaktuskutatást és a tesztelést sem adnánk fel, mivel ezeken kívül nincs más bizonyítékokon alapuló jó módszer a kezünkben. Ha ezt a kettőt, a tesztelést és kontaktuskutatást, valamint az egyéni védekezést jól csináljuk, akkor megfordítható a trend. Ha nem, akkor attól tartok, előbb-utóbb nem marad más, mint a korlátozó intézkedések és az ország lezárása – mondta Orosz Beatrix epidemiológus.


KÖVESSEN minket itt is: