A kollektív szerződések 2021. január 1-jén mindenhol hatályukat vesztik. Veszélyhelyzet alatt nincs felmondás – derül ki az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény szombaton nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletéből.

Különös módon nem a törvény módosításával, csupán egy kormányrendelettel tolták ki az új egészségügyi szolgálati jogviszony megkötésének határidejét három hónappal. A módosítások jó része már ismert, Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis pénteken levélben tájékoztatta a politikai pártok vezetőjét és a Magyar Orvosi Kamarát a kormány által elfogadható, korábban tett módosító javaslatokról.- olvasható a Népszavában

A kormány az elmúlt években több ütemben emelte az orvosok bérét, azonban jövőre ennél is jelentősebb orvosi béremelési programot indít, emellett zajlik az ápolók átfogó béremelési programja és emelkedik a háziorvosi praxisok támogatása is. A béremelésekkel párhuzamosan a 2021. április 1-től bevezetendő egészségügyi szolgálati jogviszony kiszámíthatóbb, átláthatóbb foglalkoztatási és bérezési körülményeket teremt az állami egészségügyi szolgáltatásban dolgozóknak.

A Magyar Rezidens Szövetség gyors elemzése szerint az új munkaszerződéseket 2021. március 1.-éig kell megkötni. Az új bértábla szerinti béreket pedig már januártól a normál fizetési napon folyósítják. A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozó nem mondhat fel. A másodállásokat az új munkaszerződés pillanatától engedélyhez kötik. Ha valaki az állami munkahelye mellett másutt is dolgozna, úgy a megyei kórház, az országos intézetek esetében pedig az országos kórház-főigazgató engedélyét kell kérnie, míg az egyéb egészségügyi intézményekben dolgozóknak szintén a megyei kórházak vezetőinek hozzájárulásra van szüksége.- írja a Népszava

Az Emmi tájékoztatása szerint a rendelet többek között rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony személyi hatályát, a munkaszerződés tartalmi elemeit, a munkaköri besorolásra, a munkaidőre, illetményre, juttatásokra, végkielégítésre, próbaidőre, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat. Mindezzel az érintett dolgozóknak erősebb jogszabályi védelmet nyújt.

A rendelet megalkotását számos szakmai egyeztetés előzte meg. A kormány befogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatait is, különös tekintettel az egészségügyi dolgozók kirendelésére vonatkozó szabályokra. Kirendelés a betegellátás biztonságának fenntartása érdekében történhet, amelynek keretében – szükség esetén – az egészségügyi dolgozó az állandó munkahelyétől eltérő egészségügyi szolgáltatóhoz is kirendelhető.

A kirendelés időtartama 12 hónapos időszak alatt összesen 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhat meg (ami eddig is lehetséges volt, bár a COVID-járvány előtt sosem került alkalmazásra). Ez az időszak nem naptári évre, hanem folyamatos 12 hónapra értendő (Így nem lehet valakit év végén, majd következő év elején egybefüggő 2×44 napra kirendelni.) A kirendelés idejére járó magasabb bért, a korábbiakkal ellentétben nem jogszabály rögzíti, hanem az országos kórház-főigazgató dönt róla.

A közlemény szerint az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tartalmazza, hogy nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, aki várandós, aki 3 év alatti gyermeket nevel, aki nagycsaládos, aki 16 év alatti gyermekét egyedül neveli, aki személyesen gondozza hozzátartozóját, aki igazoltan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásban szenved, aki szakvizsgája előtt áll, valamint aki öregségi nyugdíjra jogosult és nem járul hozzá a kirendeléséhez. Ha a 16 évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki. Arra is kitértek, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges a kirendelés elrendeléséről, időtartamáról, a munkavégzés helyéről, az illetményéről és a kapcsolódó szállás- és utazási kérdésekről.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló részletes tájékoztatást az érintettek számára az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint, írásban kell megtenni, az érintettek korábbi jogviszonya – 2021. március 31-ig kinyilvánított szerződéskötési szándékuk esetén – 2021. április 1-jén alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

A korábbi rendelet-tervezetben még a szülészek- nőgyógyászok számára hagytak volna kiskaput, hogy állami kórházban is elláthatnák a magánbetegeiket, ez a most megjelenő jogszabályban már nem szerepel, az esetleges kivételről később külön jogszabály készül.
Szintén nincs szó az új jogszabályban arról sem, hogy a most még személyes közreműködő vagy egyéb vállalkozási formában a kórházakban, szakrendelőben dolgozók 2022 végéig automatikusan dolgozhatnak/ügyelhetnek. (Sok helyen ilyen munkaviszonyban alkalmazzák a hiányszakmákban dolgozókat, így például az aneszteziológusokat, ügyeleti teameket, a műtők személyzetét.) A jövőben az országos-kórházfőigazgató kórházanként engedélyezheti az ilyen formában való munkavégzést, ehhez viszont határidő nem társul, tehát akár később is maradhat az egyedi engedély.

Az orvosi és ápolói béremelés mindettől függetlenül az előre bejelentett ütemekben zajlik. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló kormányrendelet szombat este megjelent a Magyar Közlönyben.

Forrás:
MTI/NÉPSZAVA

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)