Kutatók vizsgálják, hogy ha egy nő a terhessége alatt koronavírus-fertőzött lesz, a baba át tudja-e venni az anyától az immunitást – olvasható a hirado.hu-n.

Egy tanulmányban, amelyet január 29-én tettek közzé a JAMA Pediatrics folyóiratban, a tudósok több mint 1470 várandós nő vérmintáit elemezték, akik közül 83-nál pozitív eredményt mutattak ki a koronavírus-tesztelésen. A koronavírus-fertőzésen átesett nőktől született csecsemők többségének köldökzsinórvér mintája szintén pozitív antitesttesztet mutatott, ami arra utal, hogy a csecsemők felvették ezt a passzív immunitást – olvasható a LiveScience.com honlapján.

Azonban a csecsemőnek átadott antitestek száma nagymértékben függ az anyában jelen lévő antitestek típusától és mennyiségétől, valamint attól, hogy terhesség alatt mikor kapta el a koronavírus-fertőzést. Arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy az antitest azokban az esetekben volt magasabb a piciknél, ahol az anya a terhesség korai szakaszában esett át a víruson. Ez azt jelenti, hogy minél hosszabb idő telt el a fertőzés – ami lehetett akár tünetmenés is – és a szülés között annál magasabb volt az újszülött védettsége is.
A kutatók még vizsgálják, hogy azok a csecsemők, akik az anyaméhben már ellenállóvá váltak a koronavírussal szemben, milyen antitestekkel rendelkeznek és a immunitásuk meddig áll fenn a COVID 19-cel kapcsolatban.

Nem minden csecsemő kapott immunitást
A méhlepény csak bizonyos antitesteket enged át egy speciális receptor és fehérje segítségével, amely az antitesteket a szervbe továbbítja. A tesztek pozitív anyáktól született 83 csecsemő közül 72-nél mutattak ki antitestet a köldökzsinórvérből, ezekben az esetekben teljesen megegyezett a vérben lévő antitestek koncentrációja az anyáéval.

Mit jelentenek ezek az oltások esetében?
Míg a tanulmány azt mutatja, hogy az IgG antitestek átjuthatnak a méhlepényen, a tudósoknak még mindig meg kell határozniuk, hogy az átvitt antitestek mennyire védenek a fertőzés ellen. A kutatók a jövőben nyomon követik majd az antitestekkel született csecsemőket, hogy lássák mennyi ideig maradnak meg az antitestek.

Ezek a tanulmányok támpontot adhatnak azon kérdések megválaszolására, hogy egy várandós nő szervezete miként viselkedik, ha saját szervezete természetes immunválaszt ad a fertőzésre azzal szemben, hogy az oltáson átesetteknél az oltás válaszreakciójaként kezd el termelődni az ellenanyag.

A terhes nő szervezete sok szempontból sérülékenyebb főként az utolsó, harmadik trimeszterben, ezért a kutatók azt is vizsgálták, hogy más vakcináknál tapasztaltak, mint például a tetanusz vagy szamárköhögés elleni oltásoknál, a koronavírusnál is hasonló gyorsasággal csökken le az antitestek szintje a csecsemőknél vagy sem.
Eddigi tapasztalatok alapján azt javasolják a kutatók, hogy az oltás optimális beadása a terhesség közel felénél – 17. hét után – a leghatékonyabb. Erre az időszakra már a méhlepény elég nagy, hogy jelentős mennyiségű antitestet juttasson le a magzathoz.

A biztató eredmények ellenére még számos klinikai vizsgálatot kell elvégezni, hogy a kismamák beoltásának legoptimálisabb időszaka megállapítható legyen.

 

Forrás:
hirado.hu, Kiemelt kép illusztráció: Pixabay
>>>Ossza meg ismerőseivel<<<

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)