Magyarországon a nők köztudottan tovább élnek, mint a férfiak. Ezzel a ténnyel általában az is tisztában van, aki nem böngészi rendszeresen a száraz statisztikai adatokat. Most azt is megmutatjuk, hogy a magyar nők hogyan töltik meg ezeket az évtizedeket, milyen iskolát választanak, mikor mennek férjhez, hány gyermeket szeretnének.

2019-ben 79,33 év volt Magyarországon a nők várható élettartama, ez az adat 2001 óta mintegy 3 évvel emelkedett. Közülük is a Nyugat-Dunántúlon és a Budapest élők számíthatnak a leghosszabb életre. Mindez azt is jelenti, hogy csaknem hét évvel élnek tovább a magyar nők, mint a férfiak. A jelenség a statisztikák szerint a világ szinte minden országában megfigyelhető kisebb-nagyobb mértékben.

Hogy mi okozza a különbséget, arra több teória is létezik. Okozhatja, a nők két X kromoszómája, a munkakörülmények, a férfiak egészségtelenebb életmódja, de a leginkább elfogadott elmélet szerint a nők a fő nemi hormonnak, az ösztrogénnek köszönhetik hosszabb életkilátásaikat. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kitűnik, hogy a nők, hasonlóan a magasabb iskolai végzettségűekhez és a magasabb jövedelműekhez, gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.

Az utóbbi évtizedekben rohamosan emelkedett a felsőfokú végzettséget szerző nők aránya a magyar társadalomban, a 2016-os  évében már 23,9% volt a diplomás nők aránya, vagyis 930 308-en rendelkeztek egyetemi, főiskola oklevéllel. Ugyanakkor az alacsony iskolázottságúak körében is ők vannak többségben. 2016-ban a férfiak 30, a nők 36 százaléka legfeljebb alapfokú végzettségű volt. A KSH szerint ennek oka a nők kor-összetételében keresendő, és az idősek körében gyakoribb az alacsony iskolázottság. Először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét.

Több kutatás is készült már arról, hogy mi alapján választanak szakmát, tanulmányterületet a lányok. Ezekből általában az derül ki, hogy bár a lányok is jól tudnak teljesíteni a fiúsnak tartott szakmákban, de a sztereotípiák miatt nem választják például a természettudományi, műszaki és informatikai pályákat.

Talán a fenti számok növekedésének is köszönhető, hogy a házasodók átlagos életkora az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. A KSH tanulmánya szerint a jelenséget a demográfiai szakirodalomban leginkább úgy értelmezik, hogy az nem a házasság intézményével szembeni bizalmatlanságnak, hanem egy halogató magatartásnak a jele. Főleg az iskolai végzettség szintjének emelkedése és az egzisztencia megteremtése miatt fiatalon elhalasztott házasságokat későbbi életkorban ugyan, de pótolják a párok.

2017-ben a nők átlagosan 29,9 évesen, a férfiak 32,7 éves korukban kötötték első házasságukat. Az először házasulók átlagos életkora 2000 óta mindkét nem esetén 5 évet emelkedett.

Magyarország népesedési helyzete sokáig kedvezőtlen volt, 1981-re megszűnt a népesség természetes szaporodása, megindult a népességszám visszaesése. Az utóbbi években azonban a gyermekvállalási kedv már növekedett. 2012-t követően elkezdett felgyorsulni azon női korcsoportok (20–40 évesek) létszámának csökkenése, akik körében viszonylag magas a gyermekvállalási kedv.

2011-ig folyamatosan és stabilan növekedett a gyermekvállalás átlagos életkora, akár az első, akár az összes gyermeket, akár az apák átlagos korát tekintve. Erre az időszakra az volt a jellemző, hogy megszűnt a korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta, és – a nyugat-európai példát követve – Magyarországon is mind több nő halasztotta az első gyermeke vállalását a húszas évei végéig, harmincas évei elejéig. Jellemzően 5 évvel tolódott ki a szülővé válás átlagos életkora a rendszerváltás és 2011 között hazánkban. Ez az általános halasztási folyamat azonban 2011-től nagyon lelassult.

Az első gyermek vállalásának átlagos kora az anyák esetén 28,3 év volt 2011-ben, míg 2017-ben 28,6 év, tehát érdemi emelkedés nem történt. Az összes gyermek vállalásának átlagos életkora 2017-ben 30,3 év, szemben a 2011-es 30,0 évvel, tehát szinte itt is megállt a növekedés.

Túl a családi és a baráti kapcsolatokon, segítségnyújtáson, egy társadalom fejlettségének megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy tagjai milyen mértékben képesek önkéntes, karitatív tevékenységükkel hozzájárulni mások jobb életéhez, önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedni. A KSH magyarországi önkéntes munkáról készült kutatása szerint, a felnőtt magyar lakosság közel 30%-a nyújt segítséget szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül.

Az önkéntes munka valamennyi formáját figyelembe véve megállapítható, hogy a nők valamivel nagyobb számban és arányban végeztek önkéntes tevékenységet, mint a férfiak. A nők 29,1%-a (1148 ezer fő) segített ellenszolgáltatás nélküli munkájával, miközben a férfiak 27,6%-a (1005 ezer fő). A nők aránya mind a formális (50,2% vs. 49,8%), mind pedig az informális (53,4% vs. 46,6%) önkéntességen belül meghaladta a férfiakét. Az oktatás, a fogyatékkal élők, egészségkárosultak segítése, ápolása, a vallással kapcsolatos tevékenység, az adminisztratív feladatok tartoznak inkább a nők önkéntességi területei közé.

Forrás:
család.hu

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com