Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

Tudtad, hogy Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta először a nyári időszámítást?

Hétvégén egy órával kevesebb alhatunk” – hangzik el minden évben egyszer ez a mondat, remélhetőleg idén utoljára. 2019-ben az Európai Parlament az óraátállítás eltörlése mellett. Elméletileg ez évtől lépett volna életben a törlés és tervek szerint a március 28-ai lenne az utolsó óraátállítás. Azonban a jelenlegi járványhelyzet miatt ez is tolódhat egy évet.
Ahhoz, hogy egyáltalán tudjuk, hogy miért is került bevezetésre az óraátállítás, ismernünk kell a hátterét. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a napkelte és a napnyugta között eltelt idő állandóan változik. A Föld tengelyének ferde dőlésszöge okozza, így mindennap kicsit más szögben érkeznek a Nap sugarai a Földre. Talán ennyi elég is a tudományos magyarázatból.

A nyári időszámítás ötletét a híresen takarékos amerikai feltaláló, Benjamin Franklin már 1784-ban felvetette. Javaslata szerint, ha az emberek a nyári időszakban egy órával korábban (de már világosban) kelnek fel, akkor egy órával hamarabb is fekszenek le: vagyis az esti világításra használt gyertyákkal spórolni lehet.
100 évvel később – 1895-ben – egy új-zélandi rovarkutató is előrukkolt az ötlettel, ő két órával tekerte volna előre és vissza az órákat. Az első komolyabb próbálkozás nevéhez fűződik. Az ő javaslata szerint április négy vasárnapján 20 perces lépésekben kellett volna előretekerni, majd szeptember négy vasárnapján visszatekerni az órát. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.

A mesterséges világítás helyettesítésére – hogy az üzemanyagot háborús célokra takarítsák meg – elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

Magyarországon eddig összesen négy alkalommal vezették be a nyári időszámításra való átállás rendszerét. Hazánkban jelenleg az Európai Unió 1996-ban egységesített rendszere van érvényben: eszerint a nyár időszámítás március hónap utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.

Na, de mennyi az annyi? Megéri állítgatni az órát? Ha csak a gazdasági oldalát nézzük, akkor a válasz igen! Éves szinten megközelítőleg 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni, ami egy nagyváros, azaz mintegy 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ez összességében (2018-as áron számolva) mintegy 4-5 milliárd forint megtakarítást jelent.

Az átállításnak van egy másik oldala is, mégpedig az emberekre gyakorolt hatása.  A napfényes órák magasabb száma miatt sok energiát lehet vele megtakarítani.

A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

Egészségügyi vonatkozások


A lelki betegségeket nem az óraátállítás okozza: akinek lelki problémát okoz a sötétség hosszának változása, az valamilyen pszichiátriai problémától szenved” – mondta Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Az óraátállítással kapcsolatos érdekességek a Világban:

  • Az USA területén 1945 és 1966 között széles körű káoszt okozott a nyári időszámítás alkalmazása a vonatok, a távolsági buszok és a műsorszórás területén, mert az egyes államok szabadon választhattak, hogy alkalmazzák-e vagy nem a nyári időszámítást.
  • A középhullámú rádióállomások jelei az éjszaka folyamán messzebbre terjednek, mint nappal. Emiatt napközben több rádióadó üzemelhet egymás közelében anélkül, hogy zavarnák egymást, ezért az USA-ban több száz állomás engedélye csak a nappali időszakra szól. A nyári időszámítás miatt ezek az állomások elveszítik a számukra legjövedelmezőbb időszakot, a reggeli munkába járás idejét, amikor az autóban ülők őket hallgatták
  • 1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállított időt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, a tervezett két busznyi áldozat helyett.
  • Az 1973-as olajembargót követően az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa kiterjesztette a nyári időszámítás időtartamát a szokásos 6 hónap helyett 8 hónapra. Ebben az időszakban az amerikai Közlekedési Minisztérium azt állapította meg, hogy mintegy 10 000 hordó olajnak megfelelő energia takarítható meg naponta, ami összesen plusz 600 000 hordó olajnak felelt meg mindkét évben (a két hónappal hosszabb időszak miatt)
  • Az Egyesült Államokban Halloweenkor négyszer annyi az utakon a gyermekbalesetek száma, mint máskor, ezért november első vasárnapjáig kiterjesztették a nyári időszámítás időszakát. Az intézkedés nem volt annyira hatásos, mint lehetett volna, mivel sok gyermek megvárta a sötétedést, és akkor indultak az ilyenkor szokásos körútjukra.
  • Egy tanulmány szerint, amit az U.S. Law Enforcement Assistance Administration végzett, az Egyesült Államokban a bűncselekmények száma következetesen alacsonyabb a nyári időszámítás alatt, mint más hasonló időszakokban. Az adatok azt mutatták, hogy az erőszakos bűncselekmények 10-13 százalékkal csökkentek. Egyértelmű, hogy a legtöbb bűncselekmény elkövetésekor a sötétség fontos tényező (ilyen például az utcai rablótámadás), ezekből sokkal több esemény történik röviddel szürkület után
Forrás:

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com