Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

Tudtad, hogy 90 millió csoki nyuszit gyártanak évente? 

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Már a HÚSVÉT elnevezése is érdekességeket tartogat. 
Húsvét a 40 napos nagyböjti időszak végét jelzi. A katolikus kereszténységben böjt alatt a húsmentes táplálkozás a kívánatos. Ezt követően ezen a napon – tehát Húsvét napján lehet újra húst fogyasztani, azaz „húst- vételezni”. Melléknévi származéka a húsvéti, amelynek első írásos előfordulása 1470-ből való.

A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartanak.

Ha bárkit megkérdezünk, hogy mi a Húsvét jelképe, azonnal jön a válasz, hogy a TOJÁS és a NYUSZI!
A húsvéti nyuszi a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek hisznek a húsvéti nyusziban, amely titokban ajándékot hoz nekik.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a XIX. század folyamán honosodott meg. A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a madarat. Így talán már érthető, hogy miért is rak fészket a nyuszi és tölti meg azt tojásokkal. Ostara nevéből származik egyébként a húsvét angol, ill. német neve (Easter/Ostern).
Egy másik elmélet szerint csupán egy félreértés miatt került a nyúl a húsvéti jelképek közé. Egyes német területeken gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe, amely képes a világegyetem nagyságát, valamint az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, a hívők tojást ajándékoztak egymásnak.
A bárány a legősibb húsvéti jelkép. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.

A húsvéti bárány Jézust is jelképezi.

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Húsvéthoz kapcsolódó népszokások

A virágvasárnapon  a falubeli lányok villőnek nevezett, szalagokkal, esetleg kifújt tojásokkal feldíszített faágakkal járták a házakat. A villő házba vitelével jelképesen behozták a tavaszt.
Húsvét vasárnaphoz is kapcsolódik munkatilalom, továbbá az ételszentelés hagyománya. A hívők a délelőtti misére letakart kosárral érkeztek. A kosárban sonka, kalács, tojás, bárányhús és bor is volt. Jelképesen a bárány Jézus áldozatára, a bor Krisztus vérére, a tojás pedig az újjászületésre utal.

A főtt tojás családilag történő közös elfogyasztása a magyar néphagyományok szerint az összetartást, összetartozást jelzi: ha életük során valamikor eltévednek, jusson eszükbe, kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és így mindig hazatalálnak.

A húsvéti morzsát különösen nagy becsben tartották. Egyes területeken megtartották és nyáron a verebek ellen használták fel oly módon, hogy kereszt alakban meghintették vele a gabonaföldeket és ezt mondták: „távozzatok innen kártékony madarak”. Volt azonban olyan térség is, ahol este vacsora után elégették, hiszen ez szentelmény, így sem ember, sem állat nem érinthette.
Hallottál már a tojásgurítás hagyományáról? A gyerekek az otthonuk közelében található dombról legurították a főtt tojásokat. Az lett a győztes, akinek a tojáshéja nem repedt meg. A tojásütéssel is jókat játszottak a korabeli fiúk. Egymással szemben állva a játékosok megpróbálták eltörni a másik tojását oly módon, hogy a kezükben tartott tojással ütögették, nyomták a másik fél tojását. Az veszett, akinek a tojása összetörött.

Húsvéthétfőn a locsolkodásé és a hímes tojás-ajándékozásé a főszerep. A szokás alapja a víz tisztító, megújító erejébe vetett hit, valamint az öntözéssel a bő termést is életre hívták. A tojás magában hordozza az élet ígéretét, így a termékenység szimbóluma is egyben. Az ünneplésben való megjelenítésével a régi korok emberei bőséges termésre számítottak. Manapság kiveszőben van a locsolkodás hagyománya: a lányok, asszonyok nagy része, szívesen lemond(ana) róla, vagy a vizes ruhák okozta kényelmetlenség, vagy a rájuk öntött illatok sokszínűsége miatt. Aki viszont úgy dönt, hogy fogadja a locsolókat, készüljön nekik piros, hímes tojással.

Hogy miért fontos, hogy pirosra legyen festve a tojás? A tojásfestés szokásával az egész világon találkozhatunk. Vallásos megközelítésben a vörös, piros szín Jézus vérét szimbolizálja. Régen, a piros színnek védelmező erőt tulajdonítottak, és a szerelmet is jelképezi. Klasszikusan a vöröshagyma héját használták tojásfestéskor, ezzel érték el, hogy pirosas-vöröses színe legyen.

Érdekességek a nagyvilágból

A valaha volt legnagyobb csokitojást Olaszországban készítették. A remekmű 10,39 méter magas volt 7200 kg volt, tehát magasabb, mint egy zsiráf, és nehezebb, mint egy elefánt.
A tojásadás hagyománya az egyiptomiakra, görögökre, perzsákra, gallokra és rómaiakra vezethető vissza, akik számára a tojás az élet szimbóluma volt.
Angliában a profi táncosok húsvét vasárnap előadják a „Morris Dance”-et. Fehér nadrágban, díszes kalapban táncolnak, piros és zöld szalagok és csengők díszítik a ruhájukat, így próbálják elűzni telet. Az Egyesült Királysághoz köthető az első csokitojás is, amelyet 1873-ban készítettek. Sőt London adott otthont a világ legnagyobb tojáskeresésének.
Franciaországban, Haux városában húsvét hétfőn a város főterén egy hatalmas omlettet készítenek, ami körülbelül 4500 tojásból készül és mintegy 1000 ember lakik jól vele.
Hollandiában húsvét vasárnap különleges lakoma veszi kezdetét: bárányt, főtt, buggyantott vagy tükörtojást, paasstol-t (egyfajta kenyér mazsolával, dióval és marcipánnal töltve), füstölt halat és édességeket vagy csokinyuszit, csokitojást esznek a hagyományt követők.
Egyes források szerint Németország tekinthető a húsvéti tradíciók (húsvéti nyuszi, húsvéti fa) bölcsőjének. Állítólag a Pennsylvaniába bevándorolt németek vitték ezt a hagyományt Amerikába.
A gazdag kulturális örökséggel megáldott Lengyelországban a népszokások nagyon hasonlítanak a magyar hagyományokhoz. A fiúk húsvét hétfőn meglátogatják nő szomszédjaikat, és kölnivel vagy vízzel meglocsolják őket.
Ausztráliában a húsvéti nyuszi vitatott téma a helyiek körében, mivel sok kárt okozott a növényekben. 1991-ben kampányt szerveztek, és azóta a nyuszi helyett a jelkép a  lett, ami egy veszélyeztetett őshonos erszényes az országban.
Norvégiában a krimi- és detektívregények olvasása kedvelt húsvéti időtöltés, ilyenkor jelennek meg a legújabb könyvek is. A hagyománykutató professzorok szerint ez a fajta hagyomány Krisztus halálának erőszakos eredetére vezethető vissza.
Belgiumban húsvét szombatján fergeteges tojásvásárt tartanak, és „Tojásherceget” választanak. Másnap választják meg a párját, azaz a „Tojáshercegnőt”. Húsvéthétfő is az ünneplésé és ekkor rendezik meg a tojásfogó versenyt. A templom tornyából leeresztett, kicsi ejtőernyőkkel ellátott papírtojásokat kell elkapni. Akié az aranytojás, a dicsőségen kívül 5000 belga frank boldog tulajdonosa is lesz.
Finnországban csendes ünneplés zajlik Húsvétkor, így is nevezik a nagyhetet: Csendes hét. Nagypéntek itt is a gyász napja, ilyenkor gyászruhát viselnek, nem találkoznak rokonokkal, barátokkal és tüzet sem gyújtanak. A nagyböjtöt itt is szigorúan veszik és csak naplemente után étkeznek. Húsvétkor a gyerekek versekért, énekért cserébe tojásokat kaptak a szomszédoktól, ismerősöktől.
Romániában is él a locsolás hagyománya, azonban érdekesség lehet számunkra, hogy ott a család idős ebb nőtagjait a lányok meglocsolják a nap  végén.
Svájcban húsvétkor az emberek új ruhába öltöznek, így jelképezik a természet újjászületését. A kisgyerekek ebben a ruhában meglátogatják a nagyszülőket, keresztszülőket, akiktől új pénzérméket kapnak ajándékba. Díszbe öltöztetik a kutakat is, így dicsérik a vizet, mint az Isten ajándékát.

 

Boldog Húsvéti Ünnepeket kíván az Körkép Online Magazin stábja! 
Forrás:
Wikipedia, Fotók: Wikipedia, Fotók: Pixabay

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com