Önnek is elviszik

Amennyiben szeretné a Biatorbágyi Körképet postaládájába megkapni – mert eddig nem kézbesítették az ön számára és csak online tudta olvasni – kérjük, jelentkezzen az alábbi telefonszámon: 0670-659-4655.


 

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

Az elmúlt hetekben sokszor és sok formában került szóba az érettségi vizsga. Mint ahogyan az életünket, így ezt is átírta a járványhelyzet. Nem voltak könnyű helyzetben a most érettségizők, hiszen az utolsó évük, ami ugyan a legmelósabb, de a legszebb is egyben az online térben zajlott, személyes kontakt kizárásával. Nem volt szalagavató, nem volt ballagás, ami segíti a ráhangolódást a diákévek zárására. Csak online oktatás, online felkészülés, online egyeztetés, és csak írásbeli vizsga!

Az érettségi vizsga hivatalosan a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga. Számos országban hasonlóképpen zárják le a középiskolai oktatást, illetve több helyen a felsőoktatási felvételit is helyettesíti. A kétszintű érettségi bevezetés óta Magyarországon is így működik.

Egy kis érettségi történelem

Magyarországon 1851 óta rendeznek érettségi vizsgát, jelenleg országosan egységes szabályozás szerint. A legutóbbi nagyobb átalakítás a kétszintű érettségi rendszer bevezetése volt 2005-ben. Azóta a vizsga minden tekintetben egységes a gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulói, illetve a felnőttoktatásban részt vevők számára is. Az érettségi hazánkban állami vizsga, az érettségi bizonyítvány pedig közokirat.

Az érettségit először 1788-ban Poroszországban vezették be, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Franciaországban 1808-ban, Angliában pedig 1838-ban kezdték átvenni. Magyarországon Comenius már az 1600-as években felvetette egy érettségiszerű záróvizsga szükségességét:

„Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra, és ugyancsak meg kell állapítani, hogy milyen tudományágnak, vajon teológiának, közigazgatási pályának vagy orvostudománynak szenteljék életüket, amint azt egyrészt természetes hajlamuk elárulja, vagy másrészt az egyháznak és államnak szükséglete megkívánja.” – Comenius

Az iskolákra gyakorolt állami befolyás Mária Terézia uralkodása idején vált kifejezetté, az 1764-ben a Tanügyi Bizottság létrehozásával, majd 1777-ben a Ratio Educationis kibocsátásával. Az érettségi ugyanis nemcsak a tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, hanem állami szintű, egységesítő kimeneti szabályozás is. Célja lehet az állami érdekek érvényesítése, a felsőoktatásba való bejutás szabályozása vagy a köztisztviselői, hivatalnoki állásra pályázók minősítése (ez utóbbi célból Kínában már régóta rendeztek állami vizsgákat).

1849-ben, a forradalmak utáni központosítás és németesítés jegyében a frissen kinevezett osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter, Leo Thun kibocsátotta az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák működését szabályozó átfogó rendeletét, amely a magyar neveléstörténetben Entwurf néven ismert. Ezt az ősz folyamán, nem sokkal a szabadságharc leverése után Magyarországra is kiterjesztették. Ez a rendelet vezette be az érettségit, amihez a tanügyi vezetés még egy porosz pedagógust, Hermann Bonitzot is Bécsbe hívott segítségül.

A rendelet bevallott célja a továbbtanulásra való alkalmasság vizsgálata volt, de Magyarországon általános tiltakozást váltott ki, mert a németesítés és az állami beavatkozás eszközét látták benne.

Különösen felemelte a szavát a református egyház mint nagy iskolafenntartó. Ennek ellenére 1851-ben a fenntartótól függetlenül kötelezővé tették a gimnáziumokban az érettségit, és szeptemberben megtartották az első vizsgákat. A reáliskolák ekkor még csak hat-osztályosak voltak; később, Trefort Ágoston miniszterségének első éveiben ezeket is nyolcosztályossá alakították, és 1876-tól itt is bevezették az érettségit. 

Jelentős változás történt 1924-ben, amikortól bármely középiskola érettségije bármely egyetemen vagy főiskolán való továbbtanulásra jogosított, így megszűnt az iskolatípusok megkülönböztetése. 1948 és 1955 között működött a szakérettségi rendszere, amelynek keretében a korábban a középiskolákba nem jutó munkás- és parasztfiatalok gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit. 1952-ben vezették be a felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdett.

1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen. Ez ugyan növelte az érettségire készülés jelentőségét, de mellékhatásként a fizetős előkészítő tanfolyamok piacát is erősítette. 1993-tól elvileg már az érettségi jogosított a továbbtanulásra, de a felsőoktatási intézmények átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt – gyakorlatilag tehát megmaradt a felvételi, és az egyedi követelmények miatt tovább virágzott az előkészítő tanfolyamok piaca.

A Nemzeti Alaptanterv 1995-ös bevezetése után kezdtek dolgozni a kétszintű érettségi koncepcióján, amely 2005 óta működik; ez hosszú idő óta a legjelentősebb változás, mivel ezzel újból eltörölték a felvételit s az érettségit állították helyébe, de a szakmai viták azóta is tartanak. Az emelt szinten való vizsgáztatást és az elnöki névjegyzékre kerülést külön képzés elvégzéséhez kötötték, de az előbbi tekintetében azóta ez megszűnt.

Érettségi bizonyítvány legalább öt tárgyból tett sikeres vizsga alapján állítható ki. A vizsgatárgyak számának nincs felső korlátja.

Négy kötelező vizsgatárgy van:

  1. a magyar nyelv és irodalom
  2. a történelem
  3. a matematika
  4. egy idegen nyelv

A fentiekből következik, hogy legalább még egy vizsgatárgyat választani kell.

Érdekességek
  • Az érettségi ellen még olyan nagytudású férfi is tiltakozott, mint Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter.
  • Az érettségi vizsgát az aradi vértanúk kivégzése után 3 nappal rendelték el az osztrákok Magyarországon.
  • Az érettségi bevezetésekor még nem kellett minden középiskolásnak vizsgára jelentkeznie, csak azoknak, akik be akartak kerülni a felsőoktatásba. Magyarországon az érettségi bevezetését az önkényuralom újabb megnyilvánulásának könyvelték el és németesítési szándékot láttak benne.
  • A lányok csak 1877 óta tehetnek érettségi vizsgát
  • 1883-tól csak érettségizettek léphettek a köztisztviselők sorába.
  • A párbajkódex szerint az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a férfiakat
  • A Tanácsköztársaság idejében eltörölték az érettségit, amit 1919 végétől ismét visszaállították.
  • 1974-ben az lepett meg mindenkit, hogy eltörölték az érdemjegyeket az érettségin, ahol a diákok szöveges értékelést kaptak. A bizonyítványban az állhatott, hogy: dicsérettel megfelelt/megfelelt/nem felelt meg.
  • 1978-ban eltörölték a történelmi érettségit, aminek csak a diákok örültek, míg a történelem tanárok ellenezték az intézkedést. Mivel a tanárok szavának nagyobb volt a súlya, ezért hamarosan a történelem tantárgy visszakapta a méltó helyét.
  • Magyarországon 1849-ben adták ki az első érettségi vizsgaszabályzatot, amiben nagyon szigorú feltételekhez kötötték azt, hogy hol lehet érettségi vizsgát szervezni. Ennek értelmében nem minden iskolában, hanem csak az államilag elfogadott központi helyeken tehették próbára a tudásukat a diákok.
  • 1884-ban vezették be, hogy a vizsgabizottságnak legyen egy kormányképviselő tagja, valamint engedélyezték a saját anyanyelvű írásbelit a nemzetiségi nyelvű iskolákban.
  • A II. világháború után erősen csökkentett az érettségi súlya. Ettől kezdve a matura nem jelentett automatikus felvételit az egyetemekre. Sőt, inkább egyfajta ideológiai szűrőként használták.
  • 1952-ben bevezették az egyetemi felvételi vizsgákat, és ettől kezdve az érettségi eredménye már senkit sem érdekelt.
  • A latinos műveltség jegyében külön szót használtak a középiskola végzősére, aki a „mindent eldöntő” vizsgára készül: ő a maturandus, aki még senki, de akiből bármi lehet.
  • A dualizmus idején az érettségi rangját emelte, hogy a bizonyítvány birtokában külön tanfolyam elvégzésével tartalékos tiszti rendfokozatot lehetett elérni (ez már a középosztályba emelte a birtokosát).
Forrás:
Wikipedia, Képek: Fortepan

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com