Önnek is elviszik

Amennyiben szeretné a Biatorbágyi Körképet postaládájába megkapni – mert eddig nem kézbesítették az ön számára és csak online tudta olvasni – kérjük, jelentkezzen az alábbi telefonszámon: 0670-659-4655.


 

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

Ki menjen előre egy étteremben? Ki menjen fel előbb a lépcsőn? Ki nyújtsa a kezét? Tegeződjünk vagy ne? Ha igen, akkor kinek kell előbb felajánlania? Számos kérdés, amellyel a mindennapokban találkozunk és hiába hétköznapiak, mégis néha kifognak rajtunk. Az életünk során számos olyan helyzetbe kerülünk, ahol viselkednünk kell! Egyes szituációkra adott reakcióink egyfajta képet adnak rólunk a másik embernek.

A viselkedési eszközeink, legyen az a magánéleti vagy hivatali két csoportban határozhatók meg. Mindazon viselkedési formák, amelyeket a szüleinktől, a társadalomtól, környezettől tanulunk – jellem, lelkiismeret, jó modor, helyes viselkedés, szerénység, pontosság – a passzívák csoportjába tartoznak. A másik nagy csoportot, az úgynevezett aktívákat, egyénileg alakítjuk ki, ezek közé tartozik a köszönés, a kézfogás, a társalgás.

Protokoll fejlődése

Az időszámítás előtti korból keveset lehet tudni a protokollról, de vannak meggyőző bizonyítékok az illemszabályok születéséről és terjedéséről, pl. az i. e. 3- i. e. 2. évezredben az indiai Manu törvényei, Theognisz (i. e. 6 – 5. század) megállapítása: „Tévedni emberi dolog”, vagy Arisztotelész az illemtan alapjává vált mondata: „Az ember természeténél fogva társas lény”. A bizánci birodalomban feljegyezték a tárgyalásokon, hivatalos rendezvényeken elhangzottakat, majd elemezték ezeket. Jó megfigyelő képességű követet küldtek az ellenséghez, aki mindent feljegyzett az ottani katonák létszámáról és fegyverzetéről. Ha több ellenségük is volt egyszerre, a követük segítségével egymásnak uszították őket. Ebből a biztos ítéletű megbízottból született meg a diplomata. Szigorú protokoll követelte meg a császárnak történő jelentéstételt. Bíborbanszületett Konstantin 912-ben írta meg a Ceremónia könyve című művét, amely nemcsak a hivatalos rendezvényekre, hanem a fürdetésre, az étkezésre, az öltözködésre stb. vonatkozó szabályokat is tartalmazta, és ezek betartását a császár szigorúan megkövetelte.

A középkori protokoll nagyon szigorú volt. A 15. században halállal büntették azt, aki idegen delegációval mert érintkezni, ennek ellenére ekkor vált szokássá, hogy mindig ugyanazokat a követeket küldték a különböző országokba. 1455-ben Sforza milánói herceg alapította meg az első önálló küldöttséget, de a diplomáciai rangsor kialakulására még 300 évet kellett várni. Franciaországban a protokollfőnökök nemegyszer a király szeretői voltak, közöttük Madame de Pompadour. A spanyol és francia udvar hatására terjedt el Európában az etikett és a protokoll, először Ausztria, majd Poroszország, később, II. Katalin orosz cárnő uralkodása alatt Oroszország is alkalmazta a szabályokat. A protokoll kínosan ügyel a rangokra, és frappáns megoldásokat talál a sértések elkerülésére. Erre az egyik legrégebbi példa a 1699. január 26-án tartott karlócai béketárgyalás, amikor is a Habsburg, a lengyel, a török és a velencei követ rangegyenlősége miatt kerek, négyajtós épületet ácsoltak össze, amelynek a közepén egy kerek asztal volt. Hasonló eljárást alkalmaztak Bécsben az úgynevezett Táncoló Kongresszuson: ajtót vágtak a kastély falán, ily módon a négy tárgyaló fél egyszerre léphetett be a terembe.

Írásos emlékek híján csak következtetni lehet a magyar protokoll kezdeteire. A már említett illem, etikett és protokoll-hármasból csak az utóbbi létezett a honfoglaló ősöknél, az etikett csupán az 1800-as években jelent meg. Ennek az volt az oka, hogy Bölcs Leó bizánci uralkodó követek útján tartotta a kapcsolatot a magyarokkal, valamint az arabokkal folytatott kereskedelem is hatással volt a protokollra. Az első követek Tormás (Árpád vezér dédunokája) és Bulcsú vezér voltak, akik Bíborbanszületett Konstantinhoz mentek követségbe, és minden tekintetben megfeleltek a protokolláris követelményeknek. Árpád nemcsak kiváló hadvezér, hanem tökéletes diplomata is volt: üzenete és ajándékai kellemes meglepetést keltettek Zalán vezérben.

Viselkedés technikák, avagy néhány mindennapi helyzet, amit illik ismerni
Az alkalmi öltözetek

White tie vagy formal-frakk: férfiaknak frakk fehér mellénnyel, fehér, keményített inggel, egyenes gallér tört sarokkal, fehér csokornyakkendővel, a cipő fekete, lakk. A hölgyeknek: nagyestélyi: hosszú ruha, megfelelő kiegészítők, könyökön felül érő kesztyű. Kesztyű és táska viselése mindig kötelező, a kalap az alkalomhoz illő.
Black tie vagy semi-formal-smoking: férfiaknak szmoking fekete mellénnyel, keményített ing puha lehajtott vagy egyenes gallérral, fekete csokornyakkendő, fekete lakkcipő. A nőknek hosszú ruha a kiegészítőkkel együtt, a nagyestélyinél egyszerűbb kivitelben.
Informal: sötét öltöny, férfiaknak elegáns nyakkendő vagy csokornyakkendő, fekete fűzős cipő, vékony zokni. A nőknek alkalmi ruha.
Casual, business casual:  hivatali, ámde lezser öltözet: férfiaknak öltöny, szövet nadrág és zakó, nyakkendő nélkül. A nőknek szoknya, blézer vagy kosztüm.
Slacks – sportos öltözet: viselhető farmer, vászonnadrág, pulóver, sportcipő, nyakkendőt nem kell kötni.

Pontosság

“A pontosság a királyok udvariasság” (XVlll. Lajos)

Hivatali időben/munkanapon a munkaidő kezdete valójában a munka kezdetét jelenti, a munkaidő végét követően 10-15 perccel még illik a munkahelyen lenni. Munkaebéd/vacsora alkalmával a vendéglátó 15 perccel a megbeszélt időpont előtt érkezzen. Fontosabb társasági alkalmakkor, koktélparti, állófogadás esetén a vendég a kezdés és a befejezés között bármikor érkezhet, díszétkezéseknél pedig legkésőbb a megadott időpontban. A pontosság szabályai országonként változnak, egyes afrikai országokban a több hetes késés sem ritka, de a diplomáciai protokollt az egész világon be kell tartani, egyetlen ország sem sérthető meg.

Köszönés, kézfogás, kézcsók, bemutatkozás

A köszönés a leggyakoribb és a legtöbb formában megtalálható érintkezési forma, Magyarországon főleg a napszakokhoz kötődik. Az elköszönés is lehet napszaknak megfelelő, de a leggyakoribb a „Viszontlátásra!” forma. Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnöknek, az érkező-távozó a már/még ott lévő(k)nek. Az egyház, vallási közösség képviselőjének mindig a laikus, a „civil” köszön előre. A köszönést mindig illik fogadni és viszonozni. Társaságban az ismeretlenek is fogadják a köszönést.

Hivatalos bemutatkozásnál a néven kívül meg kell mondani a munkahelyet, a beosztást vagy a munkakört, de ezt minél rövidebb formában. A névjegy átadása ma már helyettesítheti a bemutatkozást. A magánéletben elegendő, a név, de egyre gyakoribb forma a becenév használata, pl. “Szólíts Panninak!”.

A protokoll szabályai szerint kell bemutatni – a férfit a nőnek, – a fiatalabbat az idősebbnek, – az alacsonyabb beosztásút/rangút a magasabbnak, – a később érkezőt a már ott lévőnek az előző szabályok figyelembe vételével, – ha egy személyt kell bemutatni több személynek, előbb a bemutatandó személy, majd a többiek nevét kell ismertetni életkor és/vagy rang szerint, – hivatalos látogatásnál a titkárnőnek kell bemutatkoznia, a látogatót ő jelenti be a főnökének. A bemutatkozáskor az ülő férfinak mindig fel kell állnia, kivéve, ha jóval fiatalabbat vagy alacsonyabb rangút mutatnak be neki. A hölgyek is felállnak, ha legalább egykorú vagy -rangú hölgyet mutatnak be neki.

Tegezés, magázás:

A magyarok a 16. században (latin mintára) még mindig a tegezést használták, mindenki tegező viszonyban állt a másikkal.  A magázódás, „Uram!”, „Asszonyom!” megszólítás német hatásra indult meg. A maga szót a 17. században használták először, mindig rideg, lenéző szerepe volt. Az ön megszólítás udvarias, tiszteletet sugall.

A tegezés szabályai: csak a nők vagy a náluk jóval idősebb/magasabb rangú férfiak ajánlhatják fel; -a nők egymás között: csak az idősebb/magasabb rangú kezdeményezheti. A tegeződést visszautasítani minden körülmények között sértés!

Telefonálás

A telefonálás illemszabályai: – rövid beszélgetés; – a hívott félnek is azonosítania kell magát: mondja meg a nevét, ha a munkahelyét hívják, akkor a munkahelye nevét (így a hívó fél biztos lehet abban, hogy jó számot hívott); – a hívó fél köszön, bemutatkozik, közli, hogy kivel szeretne beszélni, megkérdezi, hogy nem alkalmatlan-e az időpont, ha igen, újrahívást ajánl fel; – visszahívás: ha a hívó félnek visszahívást ígérnek, és ő megadja a telefonszámát, nem telefonálhat újra. Vonalmegszakadás esetén a hívó fél kötelessége az újrahívás, a beszélgetés befejezését is ő kezdeményezi. Az üzenetrögzítő használatakor a magán üzenetrögzítőn is magázódjunk. Köszönés, azonosítás után hagyjunk rövid üzenetet. Ha a hívott fél visszahívást ígér, mindenképpen tegye meg.

Rövid intelmek: – mások beszélgetésekor el kell hagyni a helyiséget; – a mobiltelefon nem használható ott, ahol tilos; – vonaltartás legfeljebb fél percig lehet. Gratulálni szabad, de részvétet nyilvánítani nem illik telefonon.

Előre engedés

A férfi általában előre engedi a nőt. Kivételek: – tömegközlekedési járműről való leszálláskor, gépkocsiból való kiszálláskor; – étterembe, szórakozóhelyre való belépéskor, ha ez társaságban történik, egy férfi megy elöl, utána a társaság tagjai már vegyesen léphetnek be; – meredek, szűk lépcsőn lefelé, de felfelé már a nő megy elöl; – nehéz- és/vagy lengőajtónál mindig a férfi megy elöl. Járműbe való beszálláskor a férfi nyitja ki az ajtót a nő előtt és csukja be utána.

Étterem, étkezés

Az étteremben illik vendégként viselkedni. Nem illik a kést szájba venni, lenyalni, pláne nem illik a fogak közül az ételmaradékot (bármivel!) kipiszkálni. 1637. május 12-én Richelieu bíboros egy lakomán lekerekített hegyű késeket készíttetett ki az asztalokra. Ezt a szokást a Napkirály 1669-ben törvénybe iktatta. A rendelkezés, később törvény valószínű oka a gyilkosság elkerülése a lakomákon.

Dohányzás

A jogszabályok folyamatosan szigorítják a dohányzás szabályait. Alapszabály: aki dohányzik, úgy tegye, hogy ne zavarjon másokat. Ha valahol nincs hamutartó, ott nem illik rágyújtani. Nem illik szivarral, cigarettával, pipával a szájban beszélgetni, járni-kelni, bárhová belépni, a füstöt bárkire ráfújni. Cigarettával a szájban nem illik másnak tüzet adni. A zsúfolt utcán nem illik dohányozni, mert a parázs a tömegben sérülést vagy anyagi kárt okozhat.

Mások életében vendégek vagyunk, és ennek megfelelően illik viselkednünk. (Ellen De Visser)


KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com