Önnek is elviszik

Amennyiben szeretné a Biatorbágyi Körképet postaládájába megkapni – mert eddig nem kézbesítették az ön számára és csak online tudta olvasni – kérjük, jelentkezzen az alábbi telefonszámon: 0670-659-4655.


 

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

Tegnapi napon, 2021. június 4-én, volt a trianoni békeszerződés 101. évfordulója. Magyarországon, 2010 óta, az aláírás évfordulójára emlékezve a Nemzeti Összetartozás Napja-ként tartanak megemlékezéseket az ország számos pontján.

Mint ismeretes a trianoni békeszerződés, az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarországtrianoni szerződés aláírása új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.

A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával

Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom volt. A döntéshozók a magyarokkal szembeni Európa-szerte létező ellenséges hozzáállást sem tudták figyelmen kívül hagyni.
A szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek, a szerződést ugyan aláírta, de később nem ratifikálta. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival. Az ily módon létrejött I. világháború utáni kényszer-békerend azonban összeomlott.

  Trianon számokban
  • Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, lakóinak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra.
  • Az elcsatolt területen élők közül 3,2 millió volt magyar.
  • A legnagyobb területet a történelmi Magyarországból Románia kapta 103 ezer négyzetkilométerrel és 5 millió lakossal.
  • Magyarország kisállam lett a térségben, Románia például háromszor nagyobb lett nálunk, és Csehszlovákia is másfélszer túlnőtt minket.
  • A hivatalos statisztikák szerint a trianoni békediktátum után 1924-ig összesen 350 ezer menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt országrészekből.
  • A trianon előtti Magyarországon 64 vármegye volt, ebből lett összevonásokkal a csonka ország 19 vármegyéje. Például Győr-Moson-Sopron megye három vármegyéből alakult meg.
Érdekességek

A Trianoni békeszerződés történelmi hátterét mindenki ismeri, de számos érdekesség és furcsaság van a magyarság számára oly szomorú esemény mögött is.

  • Ha a Trianoni békeszerződést valaki ki akarná nyomtatni 12-es betűmérettel, akkor az az OpenOffice odt formátumában 118 oldalt tenne ki. És ez még csak a magyar szöveg, mert mindez megtalálható angolul és franciául is
  • Magyarország lemond Egyiptomban a kapitulációs jogokról, többek között ezzel a cikkellyel akarta Nagy Britannia elismertetni protektorátusát Egyiptomban.
  • A szerződő felek nem csak az akkori nagyhatalmak és az érintett szomszédos államok voltak, hanem rajtuk kívül még Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Portugália, Sziám.
  • Magyarország lemond Sziámban és Kínában lévő tulajdonáról, leszámítva a diplomáciai és konzuli helyiségeket.
  • A magyar hadsereg kizárólag önkéntesekből állhat, a hadkötelezettség el van törölve. A magyar hadsereg nem vethető be az ország határain kívül.
  • A Duna nemzetközi folyói státuszt kapott.

    A szerződést pontosan 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írtuk alá, ekkor Magyarországon 10 percre minden leállt, gyászba borult a nemzet.

  • Az aláírók tiltakozásuk jeléül állva írták alá a szerződést.
  • Él egy legenda, miszerint a szerződés az aláírástól számított 100 év múlva, azaz 2020. június 4-én, hatályát veszti. Ennek viszont semmilyen tényalapja nincs, sőt igazából a trianoni békeszerződés nincs már érvényben, hiszen azt felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés. 1947-ben Párizsban még a trianoni határokat is megcsonkították, Csehszlovákia további három magyar falut kapott meg.
  • Egy másik igencsak népszerű legenda szerint Georges Clemenceau, az első világháborút lezáró békék egyik kimunkálója ezzel a békediktátummal akart bosszút állni magyar menyén. A a történetből csupán annyi igaz, hogy valóban magyar menye volt, aki később elvált a fiától, de csak a gyerekeik miatt volt némi családi perpatvar. Ablonczy Balázs történész legújabb kutatásai szerint azonban Clemenceau és menye között jó volt a kapcsolat. Döntésében feltehetőleg az volt az elsődleges szempont, hogy egy francia elkötelezettségű Kelet-Közép-Európát képzelt el, ebben pedig nagy szerepet kaptak a magyarok kárán hízó és létrejövő utódállamok.
  • Sopron a “Leghűségesebb város” címet érdemelte ki, ugyanis a lakosai szavazhattak arról, hogy melyik országhoz szeretnének tartozni. 1921. december 14-16-án tartották a referendumot, amelyen a lakosság 72,8 százaléka Magyarország mellett döntött.
  • A tárgyalásokkal egyidejűleg a magyar Nemzeti Hadsereg egyes prominens tisztjei, így többek között Gömbös Gyula és Prónay Pál is a német és osztrák szélsőjobboldali körökkel már a háború újrakezdéséről beszéltek. Cél volt a versailles-i rendezés teljes érvénytelenítése.
  • Hogy pontosan hol is írták alá a szerződést? Hiszen Versailles-ben két Trianon-palota is található, a Kis-Trianon-palota és a Nagy-Trianon-palota. Feltehetőleg a szerződést a két palotát összekötő csarnokban írhatták alá.
  • A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert, a magyar politikai élet egyik nagy öregje vezette, ő mondta el később a magyar határokért a védőbeszédet is. Logikus érvelése azonban süket fülekre talált.

    „Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg” – ez volt az egyik leginkább citált mondata a védőbeszédnek.

  • A békeszerződés megkötése után a magyar területen kívül rekedt egyetemek átköltöztek, a kolozsvári Szegedre, a pozsonyi pedig Pécsre. Akkor még azt gondolták, hogy csak ideiglenesen. A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola pedig Selmecbányáról Sopronba költözött. Később az Erdőmérnöki Kar maradt Sopronban, az intézmény többi része pedig Miskolcra költözött, megágyazva egy újabb egyetemvárosnak.
  • A Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) egy repülőgép neve is lett, amellyel 1931-ben Endresz György és navigátora, Magyar Sándor, átrepülték az Atlanti-óceánt, hogy felhívják a világ figyelmét a Magyarországot ért méltatlanságra.
  • A 100. évforduló alkalmából június 4-től Csongrád megyéből Csongrád-Csanád megye lett. Csanád vármegye amúgy a történelmi Magyarország egyik legkisebb megyéje volt, és már a 11. században is létezett.
  • A legnagyobb magyar templomból, az esztergomi bazilikából minden nap délután fél ötkor hangos tárogató hangja töri meg a kisváros csendjét, emlékeztetve a 100 évvel ezelőtt történtekre, amikor Esztergom, az ország központjából hirtelen határtelepülés lett. Az esztergomi vármegye közel fele Csehszlovákiához került.

Sokszor és sokan tesszük fel a kérdést: mi lett volna, ha nem írjuk alá a szerződést? Valószínűleg újabb megszállás jön, és a közellátás totális összeomlása, esetleg újabb magyar területeket is elvehettek volna. Demoklész kardja folyamatosan ott lógott a fejünk felett.

 

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! (József Attila, 1922.)

Forrás:

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com