Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

2021. július 23-án 173 kiváló magyar sportoló vonult be a tokiói Olimpiai Stadionba, hogy a 32. nyári játékokon képviselje hazánkat. Mint az elmúlt évben több mindent, az Olimpiát is átírta a koronavírus járvány. Nemcsak az egy évvel való halasztás nyomta rá a bélyegét, de végig ott lebegett Damoklesz kardja a mostani játékok felett is. A szigorú járványügyi szabályok mellett nagy nehézség, hogy szurkolók sem vehetnek részt a versenyeken, nem zeng a lelátó a „Hajrá magyarok!”-tól, de azt biztosan állítom, hogy nemtől, kortól, politikai és nemi hovatartozástól függetlenül minden magyar otthon kiabálja: “HAJRÁ MAGYAROK!!!”

Az olümpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körül, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek.
Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mitikus történet szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augeiasz istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket.

Az első olümpiai játékokat i. e. 776-ban tartották – bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek -, ezt követően általában négyévente rendezték meg. Az ókori olümpiai játékok hatalmas népszerűségnek örvendtek és ez a népszerűség évről évre csak nőtt, az i. e. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz és az isteni hős, Olümpia mitikus királyának, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt.
Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. A győzteseknek nemcsak az első helyért járt dicsőség, hanem különböző jelképes díjakat is kaptak. Olümpiában olajfaágból, Püthóban babérből, Nemeában és Iszthmoszban vadzellerből font koszorúval is megkoronázták őket. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták.
Mikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből. Miután I. Theodosius római császár i. sz. 393-ban államvallássá nyilvánította a kereszténységet és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olümpiai játékok is erre a sorsra jutottak. A játékokat legközelebb 1503 év múlva elevenítették fel.

Bár a modern olimpiai játékok születése a 19. század közepén kezdődött, már korábban is (a 17. században) rendeztek az olimpiára emlékeztető sporteseményeket.
Athénban Evangélisz Zápasz, a gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zápasz vállalta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek.
Az érdeklődés az olimpiai játékok nemzetközi eseménnyé emelése iránt akkor nőtt meg, mikor egy német archeológus a 19. század közepén felfedezte az ókori Olümpia romjait. Ugyanebben az időben Pierre de Coubertin, francia pedagógus arra kereste a választ, hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a nemzeteket, és arra törekedett, hogy a fiatalok inkább versenyezzenek különféle sporteseményeken, mint háborúzzanak. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság olimpiáján, és rájött, hogy az olümpiai játékok újraszervezésével el tudja érni céljait.

Coubertin célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetségének égisze alatt összehívott egy kongresszust, melyet 1894. június 16-ától 23-ig a párizsi Sorbonne egyetemen tartottak. Tizenhárom nemzet képviseltette magát a tanácskozáson, többek között Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató is. Coubertin ismertette elképzeléseit, döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról és az első olimpiai játékok helyszínéről: Athént, az esemény szülőföldjének fővárosát választották az olimpia házigazdájának.

Az első NOB által rendezett olimpián kevesebb, mint 250 sportoló vett részt, és mindössze kilenc sportág szerepelt a programban: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. E sportágak – a tenisz kivételével – 1896 óta megszakítás nélkül szerepelnek az olimpiai sportágak között.

A görög kormány és a nagyközönség egyaránt lelkesedéssel fogadta az olimpiát, azt gondolták, hogy a játékokat minden alkalommal Athénban bonyolítják le. A NOB másképp határozott, a következő helyszín Párizs volt. A párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért.

Az 1896-os nyitóünnepség

A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolóját.  Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseménye.

 

 

 

Az Olimpiának számos szimbóluma van, egyik legősibb az olajág, amely egészen az ókori játékoktól annak modern újjászületéséig végigkísérte az Olimpiák történelmét. Ezen túl számos új olimpiai jelkép is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Az olimpiai láng az ókori Görögországból származik. A lángot több hónappal az Olimpia előtt gyújtják meg a görögországi Olümpiában. Az olimpiai fáklyával való futásnak a megnyitó ünnepség napján van vége, amikor megérkezik a stadionba a fáklya. Az utolsó személy, aki végül meggyújtja az üstöt, a rendező ország egy híres sportolója szokott lenni. Miután a láng meggyulladt, a játékok ideje alatt végig ég, csak a záróünnepség napján alszik ki. Az arany-, ezüst- és bronzérmek rendszere is új, az ókori Görögországban nem használták még ezt a fajta díjazást.

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbólumát, a modern kori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezte 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst jelképezik, egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. 

Legek az Olimpiákon
  • A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó, Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni az időszámításunk előtti 6. században élt.
  • Hajós Alfréd volt az első magyar olimpiai bajnok az athéni játékokon 1896-ban 100 és 1200 méteres távon győzött úszásban. A versenyeket a dermesztően hideg tengerben rendezték, a víz mindössze 12 Celsius-fokos volt.

    Hajós Alfréd, az első újkori olimpia első magyar bajnoka

  • A magyar sport első női olimpiai bajnoka Elek Ilona tőrvívó lett, aki 1936-ban, Berlinben állhatott a dobogó legmagasabb fokára.
  • Minden idők legidősebb olimpiai résztvevője Oscar Swahn svéd sportlövő, aki 65 és 72 évesen is érmet szerzett az ötkarikás játékokon, a legfiatalabb olimpiai győztes pedig a gördeszkás Nisija Momidzsi a maga 13 évével és 203 napjával.
  • Az újkori Olimpia történetében a férfiak közül a legtöbb aranyérmet Michael Phelps amerikai úszó nyerte, aki összesen 14 aranyéremmel büszkélkedhet. Ebből hatot Athénban, nyolcat a pekingi Olimpián gyűjtött össze.
  • A legtöbb Olimpia Európában volt, szám szerint 16. Európán belül London a csúcstartó, ugyanis 3 alkalommal zajlottak ott a játékok.
  • A magyar sportolók legeredményesebb Olimpiája az 1952-es helsinki versenye volt, ahonnan összesen 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel térhettek haza.
  • A világ legidősebb élő olimpikonja Tarics Sándor, aki olimpiai bajnok vízilabdázóként írta be magát a sporttörténelembe a maga 102 évével. 2016 májusában hunyt el.
  • Az 1929-es gazdasági világválság igencsak megviselte az Egyesült Államokat, ennek ellenére fantasztikus ötkarikás játékokat rendeztek 1932-ben, Los Angelesben. Az egyik leglátványosabb, legjobban szervezett, legtöbbet reklámozott olimpia volt a maga idejében.
Érdekességek
  • Tokió a jövő technológiájának felvonultatására készül: önvezető autók, reptéri csomaghordó robotok, arcfelismerő beengedő rendszerek, nem beszélve a milliónyi kameráról és kütyüről, ami a biztonságért felel.
  • Ahogy a történelmi résznél már említettem, az egyik mondakör szerint Pelopsz lett a piszai kocsiverseny győztese, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. Az első újkori Olimpián követték ezt a “hagyományt”, ugyanis a sportesemény támogatója, Georgiosz Averoff a lánya kezét és egymillió drachma hozományt ígért a maratoni futás győztesének azzal feltétellel, hogy görög nyeri a futást. A győztes ugyan görög lett … de már házas volt.
  • A 2021-ben megrendezett – Tokyo2020 – olimpián összesen  339 aranyérmet lehet majd nyerni a játékok során, amelyek mind újrahasznosított elektronikai cikkekből készültek.
  • A hagyomány szerint a nyitóünnepségen a görög csapat az első a felvonulók között, és a házigazdák csapata az utolsó.
  • Abebe Bikila etióp maratoni futó 1960-ban, Rómában mezítláb futotta végig a több mint 40 km-es távot.
  • John Pius Boland egyéni és páros teniszben lett bajnok, pedig eredetileg csak turistaként járt Athénban és az esemény hírét hallva jelentkezett.
  • Csak 1908-tól, a londoni olimpiával vált divatossá, azóta a rendező városok megpróbálják egymást lekörözni a különleges, szemkápráztató produkciókkal.
  • Az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit élőben közvetített a televízió.
  • Habár a győztesek aranyat nyernek az olimpiákon, az igazság az, hogy az érmük nem tömör arany. Valójában már közel 100 éve nem tiszta aranyból készítik a medálokat. Helyette ezüstből öntik ki, majd arannyal vonják be őket.
  • Eddig három alkalommal maradt el olimpia, mindannyiszor háború miatt, illetve most a járványhelyzetre való tekintettel elhalasztásra került, és 2020 helyett 2021-ben rendezik meg Tokióban.
  • A 2016-os riói olimpia volt az első olyan alkalom az olimpiák történetében, hogy egy dél-amerikai ország a vendéglátó.

Coubertin báró álmai és reményei, hogy az olimpiai játékok teljes világbékét hoznak, nem váltak valóra. Az olimpiai játékokat számos alkalommal politikai incidensek is befolyásolták. A legismertebb ilyen eset az 1936-os berlini olimpiai játékok volt, melyet a nácik egyfajta propagandaként használtak fel.  A lenti képen Jesse Owens áll a dobogó legfelső fokán.

1936 Berlin, a távolugrás eredményhirdetése

A sport és az Olimpia sokkal több, mint érmek és eredmények. Ez életforma! (Hosszú Katinka) 

Forrás:
Wikipedia, Képek: Wikipédia

KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com