Vannak, akik éveken át nem hozhatnak döntést a saját életükkel kapcsolatban, akiknek mindig megmondja a bántalmazójuk, mit tehetnek, és mit nem – olvasható a csalad.hu weboldalon. 

Ha erőszakról beszélünk, akkor a többség fizikai bántalmazásra gondol, holott a verbális bántalmazás legalább olyan rombolóan hat az áldozatra. Boglacsik Tímea, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatója nap mint nap találkozik súlyos élethelyzetekkel.

 Az agresszió nem a fizikai bántalmazásnál kezdődik! Többféle definíció létezik, de ami mindegyikben közös, az a szándékosság hangsúlyozása. Bántalmazásnak minősül, ha valaki szándékosan, folyamatosan vagy visszatérően fájdalmat okoz valakinek – legyen az testi vagy lelki fájdalom.

Nem arra kell gondolni, mikor egyik gyerek a másikat „lehülyézi”, hanem amikor egy családon belül rendszeresen, folyamatosan és szándékosan jelen van a bántalmazás, és annak a konkrét célja a fájdalomokozás – mondta Boglacsik Tímea, aki korábban hosszú ideig az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) vezetője is volt.

Mindenképpen tudatos a fájdalomokozás?

A szakértő felidézett egy amerikai kutatást, amelyben egy terapeuta megkérte a férfi bántalmazókat, hogy modellezzenek le egy tipikus helyzetet, mit tesznek, amikor hazaérnek a feleségükhöz. Egészen döbbenetes módon egymásnak adták a tippeket, hogyan tornyosuljanak a nő fölé, hogy nagyobb félelmet keltsenek az áldozatban. Amikor megkérdezték az egyik bántalmazót, hogy miért vet véget egy-egy alkalommal az agressziónak, a férfi azt válaszolta, hogy azért, mert ha nem tenné, akkor megölné a feleségét. Boglacsik Tímea szerint ebből a példából is az derül ki, hogy javarészt tudatos a bántalmazás. Legyen az a fájdalomokozás fizikai vagy szóbeli formája, szándékosságról beszélhetünk, de nem szabad elmenni azok mellett az esetek mellett sem, amelyek inkább a „nemtörődömségből”, elhanyagolásból erednek. Tipikus példa erre az, amikor egy gyermeket nem évszaknak megfelelően öltöztetnek, betegsége esetén nem kapja meg a szükséges orvosi ellátást, vagy nem megfelelően gondoskodnak róla.

Ha ingerültebbek, türelmetlenebbek vagyunk és rákiabálunk valakire, azzal nyilván megijesztjük, akaratlanul megbántjuk. De mi az, amit már verbális bántalmazásnak nevezhetünk, mik a jelei?

Legyen szó gyermek, nő vagy férfi bántalmazottról, a verbális erőszak hosszútávon megnyomorítja az áldozat lelkét, ráadásul a bántalmazás – az esetek nagy részében – nem csak a szavak szintjén történik – hangsúlyozta az áldozati szakértő. Boglacsik Tímea kiemelte, hogy a folytonosság az, ami már bántalmazást jelent: ha valaki napi, heti rendszerességgel hallja azt, hogy alkalmatlan mindenre, nem elég jó, nem tudja megcsinálni, akkor az menthetetlenül verbális bántalmazásnak számít. A bántalmazott egy idő után úgy érzi, igazak rá a negatív jelzők. A gyermekek különösen érzékenyen reagálnak a becsmérlésre, ez hosszú- és rövidtávon is komoly károkat képes okozni. A verbális bántalmazás negatívan hat a gyermek személyiségfejlődésére, az iskolában nyújtott teljesítményére, és arra is, hogyan kapcsolódik a társaihoz, a felnőttekhez, illetve a későbbi párkapcsolatához.

Fontos tisztáznunk, hogy a kapcsolati erőszak minden társadalmi csoportot, társadalmi réteget érintő probléma. Ismerünk nagyon sok mélyszegénységben élő áldozatot, illetve elkövetőt, és tudomásunk van jó egzisztenciális körülmények között élő, diplomás bántalmazottakról és bántalmazókról is.

A szakmai igazgató elmondta, folyamatosan zajlanak a kutatások arra vonatkozólag, hogy kiből, miért lesz bántalmazó vagy bántalmazott, hiszen nem minden bántalmazott gyermek lesz felnőtt korában bántalmazó, és nem minden bántalmazásban felnövő gyermek válik áldozattá a későbbi párkapcsolataiban. Boglacsik Tímea azt is felidézte, hogy a nőket nagyon sokféle formában érheti erőszak: ilyen a kapcsolati erőszak is, ám emellett létezik egy szintén nagyon jelentős probléma, amiről keveset tudnak az emberek, ez pedig az emberkereskedelem jelensége. A szexuális célú kizsákmányolás akár már a 15 éves kamaszlányokat is érinti. A szakértő kiemelte, hogy az esetek jelentős részében gyermekotthonokban élő kiskorú lányokról beszélhetünk, akik az úgynevezett „loverboy”-ok hálójába kerülnek. Szerelmet színlelnek, teszik a szépet, elhalmozzák ajándékokkal az odafigyelésre, szeretetre éhes kamaszokat. Ezek a rendkívül jóképű, megnyerő fiatal férfiak akár pár nap, 1 hét leforgása alatt ráveszik a lányokat a szökésre, akik csak kint szembesülnek azzal, mire is próbálják rávenni őket. Az elkövető azonban még ekkor is színleli a kapcsolatot, a lányok szemét pedig nehéz felnyitni, hogy ez nem egy valós szerelem. Évek múltán alakulhat úgy, hogy az egykori áldozatból lesz később a kizsákmányoló: a prostitúcióból „kiöregedett” nők a futtató segítőivé válnak, akik irányítják, felügyelik a fiatal lányokat.

Az esetek egy jelentős része már a kapcsolati erőszakkal is szorosan összeköthető: több problémával, anyagi nehézségekkel küzdő családoknál előfordulhat, hogy a családfő a saját párját, esetleg lányát arra kényszeríti, hogy áruba bocsájtsa a testét. Látunk példát arra is, hogy a lányok szüzességét árulja a család, vagy egyszerűen „kiházasítja” a kiskorút: tehetős idős férfihez adja, aki aztán anyagilag támogatja őket a továbbiakban.

Az ingyenesen hívható Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatnál (OKIT) nap mint nap azért küzdenek, hogy minél több áldozat új esélyt kaphasson egy bántalmazástól mentes, biztonságos életre.

A Telefonszolgálat legfőbb feladata, hogy bántalmazás, akut krízishelyzet esetén koordinálja a tőlük segítséget kérő bajbajutottak elhelyezését, menekítését, és gondoskodjon a bántalmazottak és a segítő szakemberek azonnali összeköttetéséről – magyarázta Boglacsik Tímea.

Az OKIT-tal szoros együttműködésben működő 20 krízisközpont, 8 titkos menedékház és 2 átmeneti szállás pedig összesen több, mint 300 férőhellyel ad segítséget a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak.

2019 végén útjára indult a Kapcsolj Egyből! applikáció is. Ebben mind a felnőttek, mind a 18 év alattiak számára olyan, bántalmazottak által megfogalmazott példamondatokat állítottak össze, ami segítheti a felismerést abban az esetben, ha valakiben felmerül, hogy otthon valami nincs rendben, de nem tudja ezt megfogalmazni. A gyorshívó gombok használatával az akut krízisbe került személy azonnal kapcsolatba tud lépni segítő szakemberrel. Az applikáció térképes keresőjének segítségével a krízishelyzetbe került személy vagy bántalmazott áldozat azonnali tájékoztatást kap a tartózkodási helyéhez legközelebbi személyes segítségkérés lehetőségéről, a releváns szervezetek címéről, nyitvatartási idejéről, elérhetőségéről, esetleg a kontaktszemély nevéről.

Mindezek mellett elérhetőek a kríziskezelő ambulanciák is, amelyek leginkább a megelőzést célozzák. Ide akkor érdemes fordulni, amikor még nincs nagy baj. A hálózat feladata a segítség mellett a kapcsolattartás a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, és az ott dolgozó szakemberek képzése is. A központokban egyeztetést követően, személyesen, ambuláns módon lehet jogi tanácsadást, pszichológiai tanácsadást igénybe venni.

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből kapcsolati erőszak vagy emberkereskedelem áldozatává vált, segítségre szorul, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a 06-80/20-55-20-as számon, vagy töltse le a kapcsolj egyből! applikációt a mobiltelefonjára!

 


KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com