A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze hiánypótló útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Maradék nélkül programjában – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Kiemelték, fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni.

Példaként említik, hogy bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tárolt és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalható számottevő elváltozás – íz, szín, szag, állag -, a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még – írják a közleményben.

A közlemény szerint mind a lakosság, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára hasznos lehet a Nébih Maradék nélkül programjának legújabb útmutatója. A hiánypótló ajánlásban ugyanis a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosak. Az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék.

Hangsúlyozzák, továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

A Nébih közleményében ismerteti, hogy az élelmiszereken kétféle lejárati dátumjelöléssel lehet találkozni: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel.

A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább ki kell dobni, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert – olvasható a közleményben.

A minőségmegőrzési idő a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található, azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárható a gyártó által garantált minőség, például íz, illat, szín vagy állag. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek ezek a termékek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fogyaszthatók.

Forrás:
MTI, Kiemelt kép illusztráció: Pixabay

Iratkozzon fel hírlevelünkre!


KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com