Az szja-visszatérítés összegét a családok legnagyobb része tartozásai csökkentésére használja majd fel, miközben második helyen a lakhatási körülmények javítása, harmadik helyen pedig a megtakarítási és öngondoskodási célok szerepelnek – tájékoztatta az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb felmérése eredményéről az MTI-t.
A közleményben kiemelték: a 18 és 39 év közöttiek 27 százaléka jelölte meg elsődleges célként a hitelek törlesztését, miközben a 40 és 59 év közöttiek körében ugyanez az arány 19 százalék, 60 és 65 év között pedig csupán öt százalék volt.
A fiatalabb válaszadók körében a bizonytalanok aránya is magasabb volt: a 18 és 39 év közöttiek 16 százaléka nem tudja még, mire költi majd a hamarosan megérkező összeget; a két idősebb korosztály esetében ez az arány 10 százalék vagy az alatti volt.
A felmérés szerint a férfiak valamivel nagyobb arányban költik majd az összeget fogyasztási célú kiadásokra – szórakoztató és elektronikai eszközökre, utazásra – és lakhatással kapcsolatos költségekre, ezzel szemben a nők közül többen áldoznak majd önmaguk képzésére.
Az öngondoskodásban a férfiak a nyugdíjpénztári megtakarításaikat, a nők az egészségpénztárit növelik majd nagyobb arányban a visszajáró adóból – jelezte az ÖPOSZ.
Nagy Csaba, a szövetség elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a hirtelen költekezések helyett tanácsos inkább a nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári megtakarításokat növelni a visszajáró adóból. Hozzátette: a befizetések után ugyanis az ügyfelek nemcsak hozamot realizálhatnak a jövőben, hanem ezekre az összegekre ismételten járhat adó-visszatérítés is. Maximum 750 ezer forint pénztári befizetésig az állam 20 százalékot, legfeljebb 150 ezer forintot jóváír a pénztártag számláján az adózó által befizetett személyi jövedelemadóból.
A kormány korábbi döntése alapján a 2021-es személyi jövedelemadó a 2020. decemberi átlagbér mértékéig visszajár azon gyerekesek számára, akik tavaly legalább egy napig jogosultak voltak családi kedvezményre – emlékeztettek a közleményben. Egy adózó legfeljebb 809 ezer forintot kaphat vissza, kétkeresős családok esetében a teljes visszajáró összeg meghaladhatja az 1,6 millió forintot.
