A Budai-hegyvidék gazdasági fellendülését megóvandó, a pestis által megtizedelt lakosságot pótolni kellett. Mivel Bécs Császári Udvari Kamarája és a helyi földbirtokosok Buda környékét betelepítendő területté nyilvánították, így folyamatosan újabb, itt telepedni szándékozók érkeztek az osztrák örökös tartományokból.

A betelepítések első évszázadának számadatai élénk ingadozást mutatnak. A letelepedések mellett sok volt az el-, illetve továbbköltözés. Új nevek bukkantak fel az anyakönyvekben, más nevek kihaltak, ismét más családok közelebbi-távolabbi falvakba költöztek a jobb megélhetés reményében.

A németek betelepítésének második szakaszát – ami 1740-1760 között történt – egy harmadik követte. Ez utóbbi Mária Terézia és fia, II. József uralkodása alatt ment végbe, és elsősorban Bácska és Bánát területeit érintette.

1767-ben adta ki Mária Terézia császárnő minden betelepített térségre érvényes Urbáriumát (jelentése: a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt), ami nemcsak a föld- és kézművesek jogait és kötelességeit szabályozta, hanem a földbirtokosokét éppúgy. Amikor II. József császár – aki különösen a dél-magyarországi területek betelepítését szorgalmazta – 1786-ban egy magyarországi utazása alkalmával személyesen tekintette meg e térséget, Bécsbe visszaérkezve a következő kijelentést tette: „Magyarország megtelt!”

Ezzel a betelepítések befejeződtek. Mindez hosszú folyamat volt, hiszen több mint 100 éven át tartott, és az addig kihalt, elpusztult országrészeken hatalmas változásokat eredményezett.

 


Forrás:
sulinet.hu; Írta: Tóthné Magasföldi Rózsa, Kiemelt kép: Pixabay, Szerkesztette: TMR

Iratkozzon fel hírlevelünkre!


KÖVESSEN minket itt is:


Artisjus Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: (1) 488 2600
Fax: (1) 212 1544
info@artisjus.com


A Völgyhíd Tv médiaszolgáltatási tevékenységét
és műszaki fejlesztését a
Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a WEBOLDAL.NET

Hide picture