Beszélgetés a Köllő házaspárral humorról, szeretetről, no meg a bajusz huzigálásáról
Február 16-án kedves vendégeket fogadott a Juhász Ferenc Művelődési Központ. Szádváriné Kiss Mária, az intézmény igazgatója beszélgetett Köllő Jolánnal és Köllő Attilával, a Házasság hete biatorbágyi arcaival.
A Házasság hetét Magyarországon egyedülállóan ünneplik. A szervezők kiválasztanak egy házaspárt, akik közös történetének bemutatása révén a rendezvénysorozat igazán fennköltté válik. Biatorbágyon idén negyedik alkalommal társulnak arcok a Házasság hetéhez.
Köllő Attila és felesége, Joli 42 éve élnek boldog házasságban, ebből 31 éve Biatorbágyon. Attila citerát tanít, hangszereket készít és javít, népdalkört vezet, míg Joli keze alatt nemzedékek nőttek fel a helyi óvodában. Közös életük során egymást kiegészítve, támogatva költöztek Magyarországra, építettek házat puszta kézzel, találták meg a számukra kedves hivatást, nevelték fel fiukat, Szabolcsot, és örülnek unokáiknak.
Történetükben nagy szerepet játszottak a művelődési házak, legyen szó a gyergyószentmiklósiról, ahol közös életük elkezdődött, vagy a biatorbágyiról, ahová Attila annak idején egy Kaláka koncert két dala között kapott meghívást a zeneiskola akkori vezetőjétől, Bolyki Esztertől.
Az ellentétek valóban vonzzák egymást, erre élő példa az ő házasságuk is. Míg Attila bevallásuk szerint a békesség és türelem szobra, addig Joli tűzrőlpattantsága és határozottsága is erős építőkő a kapcsolatukban.
A humor nemcsak a faluházi est díszlete, az önfeledt nevetés, egymás ugratása a hétköznapjaikat is színesíti. Szépen, tisztelettel ugyanakkor nem sértő „pimaszsággal” beszélnek a kapcsolatukról, miközben Attila valós arcdísze helyett Joli nemlétező bajusza kicsit intenzívebben van huzigálva.
Elmondásuk szerint nekik sem a viccelődéshez, sem az énekléshez nem kell közönség, amit zokszó nélkül el is hiszünk nekik, hiszen olyan természetességgel, mégis alázattal fakadnak dalra, hogy az szinte megható a teremben ülők számára.
Végül Mari arra kérte a Köllő házaspárt, hogy próbálják megfogalmazni a házasság, a házasságuk esszenciáját.
A szeretet átadása, a nyugalom és béke meghatározza az életet – mondja Attila. Csak az egészség az, ami fontos, és amire kincsként vigyázni kell – ebben hatalmas az egyetértés közöttük.
„Jobbat nem találok, rosszabbat meg minek?” – állít s kérdez csipkelődve a hangszerek mestere, amire Joli rákontráz: „Se jobb se rosszabb házasságod ne legyen!” „Ha tudtam volna, hogy ilyen a házasélet, tízéves koromban férjhez mentem volna Attilához” – teszi még hozzá – természetesen viccelődve – Joli.
Ők tehát Köllőék; kedvesek, közvetlenek, szeretetreméltók. A Faluház közönsége is így gondolta!
A teljes beszélgetést a Völgyhíd Televízió kamerái rögzítették, a felvétel IDE kattintva megtekinthető.
