1 hetet kaptak az iskolaigazgatók az oltás leszervezésére

1 hetet kaptak az iskolaigazgatók az oltás leszervezésére

Egy hetet kaptak az iskolaigazgatók, hogy felmérjék hány fő igényelné az oltás felvételét – olvasható a Népszava ma reggel megjelent cikkében.

A kormány döntése alapján idén augusztus 30-31. napján kaphatnak koronavírus elleni védőoltást a 12-18 éves diákok, ezt pedig az iskoláknak még a nyári szünet alatt lényegében maguknak kell megszervezniük – derült ki abból a lapunkhoz eljutott kormányhivatali levélből, amit nemrég kaptak kézhez az intézményvezetők – írja a Népszava.

A 12-18 éves korosztály csak Pfizer oltóanyaggal oltható, és ahhoz, hogy augusztus 30-31-ig leszervezhessék az oltás beadását, az igényeket ugyanazon hónap 5-ig le kell adnia az iskoláknak. Rengeteg az intézmény, így előfordulhat, hogy összevont oltóhelyeket is kialakítanak majd, erre a tankerületektől várják a javaslatokat.  A kormányhivatalok által kiadott tájékoztatásban arról is írnak, hogy felmérték, hány iskolaorvos hajlandó közreműködni az oltásokban, de kérik az intézményvezetőket, hogy mindenképpen egyeztessenek az intézményük orvosával.

A 12-18 évesek oltásához szülői hozzájáruló nyilatkozatra is feltétlenül szükség van, enélkül az oltást nem lehet beadni.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás is értesült az intézményeknek kiküldött levélről és a Népszava megkeresésére azt mondta: sajnálatos, hogy az intézményvezetők, osztályfőnökök ismét a nyári szabadságuk alatt kaptak plusz munkát, ráadásul az oltás megszervezésével kapcsolatos feladatokat szűkös határidővel kell teljesíteniük. Továbbá nem érti, miért az iskolaigazgatókra hárítják a szervezés felelősségét, miért nem lehetett ezt a gyermekorvosi hálózaton keresztül megoldani. Úgy tudja, az intézményvezetőknek azt javasolták, a szülőket az iskolai KRÉTA-rendszeren keresztül értesítsék, ám a szakszervezeti vezető szerint kérdés, a nyár közepén ezt mennyi szülő figyeli. Totyik Tamás az augusztus végi két napot is kevésnek tartja több százezer gyermek beoltására.

A karantén a gyerekekből is kihozta a depressziót

A karantén a gyerekekből is kihozta a depressziót

Észak-írországi adatok szerint a gyerekek mentális egészségére nagy nyomást gyakorolt a karantén 2020-ban. Sokkal több kamasz szenvedett depresszióban vagy küzdött szorongással. A leginkább érintett korosztály a 12–18 évesek voltak – tette közzé a hirado.hu.

A mentális problémával küszködő gyermekek száma 2020-ban magasabb volt, néhány kifejezetten a karanténhoz köthető – írta a BBC. Egy friss jelentés azt vizsgálta, hogy hogyan érintette az iskolákat a 2020-as lezárás.

A vizsgálatot Észak-Írországban végezték, ahol a gyermekek 2020 márciusa és júniusa között távoktatásban voltak, majd augusztus és december között visszatérhettek az iskolába. Az adatokat iskoláktól és a gyermekvédelemtől gyűjtötték össze. A jelentés meglehetősen széles körű, de szerepel benne, hogy hogyan érintették az iskolás gyermekek és a tanári kar mentális egészségét a lezárások.

A 12–18 évesek nagyszámban küzdöttek mentális problémákkal, amelyek néhány közvetlenül a lezáráshoz volt köthető. Sokkal többen ártottak önmaguknak, valamint szenvedtek depressziótól vagy szorongástól. Az iskolák magasabb számú családon belüli erőszakról is beszámoltak. Néhány iskola szerint a tanulóknak több szakmai segítségre van szükségük a mentális egészségük támogatásában.

A kamaszok mentális egészségük romlása mellett hiányt szenvedtek a gyakorlatiasságban néhány tantárgyból, a tanórákon kívüli tevékenységekben, szociális készségük fejlesztésében és a gyakornoki munkák, szakmai képzések lehetőségében. A jelentés szerint az iskolai dolgozókra is nagyobb súly nehezedett a külső segítség hiányában.
„A tanárok munkája sokkal összetettebb és megterhelőbb lett” – osztotta meg a riport eredményét a BBC.

Bár a legtöbb általános iskola kidolgozta és fejlesztette a távoktatás eszközeit, voltak olyan aggályok, hogy a tanterv egyes részei nehezebbé váltak online formában. Ilyen a korai olvasás és nyelvtanulás, a logikai (matematikai) gondolkodás és bizonyos motoros készségek kialakulása.
Továbbá, a riport szerint az oktatási intézmények egyre több családról tudták meg, hogy érzelmi vagy pénzügyi segítségre szorulnak, ezért nagyobb arányban vették fel a kapcsolatot a helyi közösségekkel és jótékonysági szervezetekkel, hogy segíthessenek a nehéz helyzetben lévő családokon.

Az iskolák mellett a gyermekvédelmi szervezetek is azt jelentették, hogy több időt töltöttek a családok megsegítésével.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com