Ingyenessé vált több állami ügyintézés

Ingyenessé vált több állami ügyintézés

Január 1-től évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé, idéntől ugyanis illetékmentesek az elsőfokú közigazgatási eljárások – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.

Ez az újabb adócsökkentés évi ötmilliárd forintot hagy az ügyintéző magyar állampolgároknál és vállalkozásoknál – hangsúlyozta.
Az egyik legrégebbi múltra visszatekintő állami bevétel a közigazgatási hatósági eljárási illeték, amelyről éppen a koronavírus-válság idején mondott le a kormány – jelentette ki Izer Norbert.

“Azzal együtt, hogy az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezéséhez kapcsolódó befizetések évszázadokkal korábban még a királyi, császári udvar bevételét gyarapították, és a bélyeg formában történő fizetés mellett megjelent a banki utalás; de adózástörténeti szempontból mégis a legfontosabb dátum a 2021. január 1-je, amikortól ezen eljárások illetékmentesek lettek” – fogalmazott.
Főszabály szerint 2021. január 1-jétől az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások nem esnek eljárási illetékkötelezettség alá – ismertette a jogszabályváltozás lényegét az államtitkár. Mint mondta, az intézkedés amellett, hogy évente ötmilliárd forinttal többet hagy a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, az ország versenyképességét is javíthatja. Az ügyintézés is gyorsabbá, és az állam oldalán is egyszerűbbé válik. Az ügyintézőnek nem kell ellenőriznie az illetékfizetés megtörténtét, rögtön az adott ügyre koncentrálhat.

Az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentessé válásával a cégeknek például ingyenes lesz a korábban még 10 ezer forintba kerülő adóügyi méltányossági kérelem. Ez most, a koronavírus-válság miatt nagy segítséget jelenthet a nehéz helyzetbe került cégeknek – emelte ki Izer Norbert.
Idéntől gyakorlatilag megszűnik az általános, háromezer forintos illetékfizetési kötelezettség. Így több igazolás is ingyenesen beszerezhető. Január 1-től már nem kell illetéket fizetni a többi között a közös háztartásban élésről, az életvitelszerű helyben lakásról, az élettársi kapcsolatról vagy a telephely alkalmasságáról szóló igazolás kiállításáért. A birtokvédelmi eljárásért, valamint a jegyzőnél tett bejelentésekért sem kell fizetni, így például a kereskedelmi tevékenység bejelentésért sem – sorolta az államtitkár.

A január 1-től hatályba lépő kedvező változás révén nemcsak az általános, háromezer forintos illeték szűnt meg, hanem több elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő, speciális illetéktétel is. Azaz már nem kell eljárási illetéket fizetni az elsőfokú építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokért (például építési, bontási, használatbavételi engedélyezési eljárás, a használatbavétel tudomásul vétele), illetve a közigazgatási eljárásban kiállított, nem díjköteles másolatokért, kivonatokért – ismertette az államtitkár.
Az adminisztrációs terhek csökkentése legalább olyan fontos, mint az adóterhek csökkentése – húzta alá Izer Norbert.
“Az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentessége egy olyan kiemelt kormányzati intézkedés, amely napjaink két legfontosabb adópolitikai célkitűzését egyszerre teljesíti” – jegyezte meg az államtitkár.

Az adócsökkentések a koronavírus-válságban is folytatódnak

Az adócsökkentések a koronavírus-válságban is folytatódnak

A kormány adócsökkentési politikája a koronavírus-válságban is folytatódik: a kisvállalati adó (kiva) mértéke január 1-től 1 százalékponttal, 11 százalékra csökkent, így 2021-től a kivával még nagyobb adóelőny érhető el – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára pénteken a Facebookra feltöltött videójában.

Izer Norbert hozzátette, a kiva keretszabályozása is kedvezőbbé vált, ugyanis a belépési értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra, a bennmaradási értékhatár pedig 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedett.

Az államtitkár szerint az adócsökkentés és a PM tavaly év végi tájékoztatási akciója eredményes volt: 2020 decemberében 12 ezer cég jelentette be, hogy 2021. január 1-től a kivát szeretné alkalmazni, így az újonnan jelentkezőkkel együtt már több mint 60 ezren élnek a kiva lehetőségével.

Közölte, a kisvállalati adó az Európai Unió legversenyképesebb adófajtája, amellyel a vállalkozások által megtakarított közteher nagysága is jelentős: tavaly év végégig a kivát választó cégek 185 milliárd forint adót spóroltak meg, ez az összeg pedig idén tovább emelkedhet.

Izer Norbert azt is kiemelte, hogy ez az adófajta rendkívül rugalmas. Példaként említette, ha ma egy cég úgy dönt, hogy áttérne a kivára és ezt jelzi az adóhatóságnak, akkor február 1-től már kivásként adózhat.

Az államtitkár úgy vélte azoknak a vállalkozásoknak lehet a kiva a legjobb választás, ahol látszik, hogy idén a bértömeg nagyobb lesz a nyereségnél vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A vállalkozásokat a PM kiva kalkulátora is segíti a döntésben – tette hozzá az államtitkár, aki jelezte, hogy az idén nem csak az adó csökken hanem az adminisztráció is.

Közölte, nyáron már a vállalkozások egyik legbonyolultabb bevallását az áfa-bevallást is a tervezet kiajánlásával segíti az adóhivatal, mindez évente mintegy 500 ezer vállalkozásnak hoz jelentős könnyebbséget. A júliusi havi áfabevallási tervezetet készíti el először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezáltal az unióban Magyarország az elsők között nyújt áfabevallás kiajánlási szolgáltatást a vállalkozásoknak.

Arról is beszámolt, hogy további könnyítésekkel számolhatnak a kis- és közepes vállalkozások (kkv): a kezdő vállalkozások speciális, személyre szabott segítségnyújtási időszaka, az úgynevezett mentorálás az eddigi hat hónapról, egy évre nő.

A kkv-k beruházásainak, fejlesztéseinek támogatásáról szólva az államtitkár kiemelte egyrészt, hogy még kedvezőbbé váltak a beruházási értékhatárok, a fejlesztési adókedvezményt a kisvállalkozások már 200 millió forintos, a középvállalkozások pedig akár 300 millió forintos beruházásnál is igénybe vehetik. Másrészt a fejlesztési tartalék összegét az eddigi 50 százalékos értékhatár helyett a nyereség teljes összegéig leírhatják az adózók, így a beruházásra félretett profit után nem kell adót fizetni.

A koronavírus-válságra az egyik legjobb válasz az adócsökkentés, és a gazdasági döntések meghozatalakor ezt mindig szem előtt tartja a kormány – jelentette ki Izer Norbert.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)