Az Aldi 4-8 százalék között emelte a béreket idén

Az Aldi 4-8 százalék között emelte a béreket idén

Idén is az inflációt meghaladó mértékben emelte az Aldi az áruházi és a logisztikai munkavállalói bérét, a legtöbb pozícióban legalább 4 százalékkal nőttek a bérek január 1-jétől, de egyes munkakörökben az emelés a 8 százalékot is elérte – közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a vállalat bérezési politikája továbbra is a lojalitást díjazza, vagyis minél hosszabb, az Aldinál eltöltött munkaviszonnyal rendelkezik a munkavállaló, annál magasabb bért kap.

A 2021-es béremelés után az áruházlánc üzleteiben 8 órában dolgozó munkavállalók kezdő bére legalább bruttó 335 700 forint, míg az elérhető legmagasabb bér bruttó 465 100 forint. Az Aldi a biatorbágyi logisztikai központjának munkatársai számára ugyanazt a bért biztosítja, mint az áruházi dolgozóknak. Az áruházvezetők kezdő bére az év elejétől bruttó 603 400 forintra nőtt, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 974 100 forintra emelkedett.

A közleményben Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalat a járvány idején is stabil, megbízható és kiszámítható munkaadónak bizonyult, a csökkenő fluktuáció is mutatja, hogy ez a munkavállalók számára még nagyobb értékké vált az elmúlt hónapokban. A dolgozók lojalitását jelzi, hogy 25 százalékuk több mint öt, 10 százalékuk pedig több mint 10 éve dolgozik a cégnél – közölte.

A munkaadói és a munkavállalói oldal is nyitott a többlépcsős béremelésre

A munkaadói és a munkavállalói oldal is nyitott a többlépcsős béremelésre

A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt nyitott a többlépcsős béremelésre, amelynek lehetősége a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról folyó tárgyalás szerdai fordulóján vetődött fel, a kormány a hétfői kormányülésen vizsgálná meg a felek javaslatait – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) ülése után az egyes oldalak képviselői az MTI-nek.

A megbeszélésen a kormányzati oldalt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter képviselte és jelen volt Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is. Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta: a járványhelyzet és a gazdaság alakulásának bizonytalansága miatt merült fel a tárgyaláson a többlépcsős béremelés lehetősége. Első lépésben január 1-től az infláció mértékével megegyező béremelés lehetne, és akár már most előre meghatározhatnák, hogy a helyzet javulásával milyen mértékben emelkednének a bérek – tette hozzá a szövetség elnöke, aki szerint a többlépcsős megoldástól egyik fél sem zárkózott el.

Közölte, hogy Palkovics László arra kérte a munkaadói és a munkavállalói oldalt is, hogy minél előbb dolgozzák ki pontosan a javaslatukat, hogy azt a hétfői kormányülésen be tudja mutatni a kabinetnek. Zs. Szőke Zoltán hozzátette, a munkaadói oldal két másik szereplőjével – Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke  – csütörtökön délelőtt ülnek le tárgyalni, hogy kialakítsák az álláspontjukat, amelyet legkésőbb vasárnapig eljuttatnak Palkovics László miniszterhez.

Megismételte, hogy a munkáltatók továbbra is fontosnak tartják a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékpontos csökkentését. Amennyiben ezt a lépést a kormány már január 1-jével megteszi, akkor a korábbi 3 százalékos béremelési javaslatuk helyett 4 százalékos béremelést is el tudnának fogadni.  Mészáros Melinda, a Liga szakszervezetek elnöke elmondta, hogy a munkavállalói oldal már a tárgyaláson felvázolt egy több lépcsőben megvalósítható béremelést, amelyben január 1-től 6,5 százalékban határozták meg a béremelés első lépcsőjét. A szakszervezetek szerint a minimálbér és a garantált bérminimum további emelkedésénél olyan mutatókat kell majd figyelembe venni, mint például a GDP vagy az infláció változása.

Ezen felül felvetették a kormánynak, hogy a munkaadókat terhelő szocho helyett inkább a munkavállalók terheit enyhítse, és törölje el a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, hiszen ez a lépés azonnali nettó jövedelem-emelkedést eredményez a dolgozóknak és egyúttal a bértorlódás kezelésében is segítséget jelenthetne. Mindkét fél megerősítette egyrészt, hogy jövő héten kedden folytatódnak a bértárgyalások, másrészt, hogy az ülésen Palkovics László miniszter felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy az idén utoljára december 30-án lesz kormányülés és addigra szeretné lezárni a bértárgyalásokat, hogy ott már a megállapodás részleteit tudják kihirdetni.

Kiemelt kép: pixabay

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com