Biztonságos a Budapest-Balaton-kerékpárút biatorbágyi szakasza

Biztonságos a Budapest-Balaton-kerékpárút biatorbágyi szakasza

Elkészült a Budapest-Balaton-kerékpárút közúti biztonsági vizsgálata – olvasható a biatorbágyi önkormányzat közösségi oldalán.

A vizsgálat több javaslatot is tesz, amelynek köszönhetően még biztonságosabb lesz mind a kerékpározás,  mind a közlekedés.

A Budapest-Balaton kerékpárúttal október eleji cikkünkben foglalkoztunk, amelyben az Önkormányzat lakossági fórumot hirdetett a kerékpárúttal kapcsolatosan. Az alábbi mellékletek tartalmazzák a tervezett bicikliutat és a biztonsági értékelést a Biatorbágyot érintő, Budapestet és Etyeket összekötő szakaszon:

 

 

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<
Gördülő dilemmák

Gördülő dilemmák

Biatorbágyot csak átutazóként ismerő, a helyi közélet viharaitól érintetlen újságíróként kaptam azt a feladatot, hogy a kívülálló szemével foglaljam össze a Budapest–Balaton kerékpárút tervezett itteni szakaszával kapcsolatos helyzetet, ütköztessem az álláspontokat. A cél, hogy a népszavazás során a „nép”, azaz a választók korrekt információk birtokában dönthessenek.

Aki azt feltételezné, hogy egy kerékpárút megépítése az egyszerűbb beruházási feladatok közé tartozik, alighanem téved. Biatorbágyon legalábbis a tervekkel kapcsolatban annyi szak- és laikus vélemény, állásfoglalás, érzelmileg túlfűtött állítás és cáfolat, továbbá a cáfolatot cáfoló újabb állítás alkot emészthetetlenül nagy és zavaros elegyet, hogy ember legyen a talpán, aki ebből ki tudja hámozni: végül is hol és milyen formában lenne jó, ha megépülne a Budapest–Balaton-kerékpárút (BuBa) biatorbágyi szakasza?

De próbáljuk meg mégis! Legújabban három nyomvonal-alternatíva kezd körvonalazódni. Nevezzük A tervnek a NIF-féle eredetit. Ez egy jogerős építési engedéllyel rendelkező terv, amely alapján a viadukttól a városközpont felé egy három méter széles, kétirányú kerékpárút menne végig a város főútvonalán, a Szabadság úton, majd a Nagy utcán haladva hagyná el a várost Etyek felé. A biatorbágyi szakasz megépítését a Colas Út Zrt. nyerte el, a munkaterületet már átvette. Az építkezés megkezdését azonban a NIF Zrt. felfüggesztette, amikor a Budapest Környéki Törvényszék jóváhagyta a lakossági tiltakozást felkaroló Szövetség Biatorbágyért Egyesület képviselőcsoportjának népszavazási kezdeményezését. Ennek megtartása azonban legkorábban a járványhelyzeti korlátozások megszüntetését követő két-három hónapon belül lehetséges, tehát bizonytalan időre elnapolva. Ennek előnye, hogy addig van idő kidolgozni, megismerni és átgondolni a lehetséges alternatívákat.

EREDETI TERV. Elsőként vessük össze, mi szól a meglévő terv mellett, illetve ellene. A terv egyértelmű előnye minden más szóba jövő kerékpárút-vízióval szemben, hogy általa úgy jutna Biatorbágy főutcája egy városi használatra is alkalmas kerékpárúthoz, hogy az nem kerülne a városnak egy forintjába sem. Azaz egy olyan utat kapna ajándékba a város, amelyen kerékpárral és a fiatalok által kedvelt egyéb guruló szerkezettel is biztonságosan megközelíthetők lennének olyan fontos úti célok, mint például a gyógyszertár, orvosi rendelők, iskolák, óvodák, éttermek, üzletek, egyéb kereskedelmi és szolgáltatóegységek. Ráadásul egy főutcához méltatlan nyílt csapadékvíz-szikkasztó árok zárt rendszerű csapadékvíz-csatornává való átépítése is államköltségen valósulna meg.
A kerékpárút ellenzői határozottan vitatják a tervezett kerékpárút biztonságosságát. Az októberben elkészült biztonsági audit összefoglalójában a szakértők – ha hivatali bikkfanyelven is, de – világosan fogalmaznak:
„A tárgyi kerékpárforgalmi létesítmények közúti biztonsági auditálása során súlyos baleseti kockázatot nem azonosítottunk.” A feltárt közepes és alacsony kockázati besorolású problémák megoldását kilenc pontban foglalták össze. Ezek felfestésekkel, táblák kihelyezésével, kerékpáros becsatlakozó sáv hosszabbításával orvosolhatók. Javaslataikat a NIF (az állami beruházó, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) a napokban kivétel nélkül elfogadta, amiként elfogadta a korábban felmerült többtucatnyi önkormányzati és lakossági módosítási kérést is. Az A tervnek ugyanakkor kétségkívüli árnyoldala, hogy a domborzati viszonyokból következően az itt kerékpározóknak számolniuk kell néhány kaptatóval – jóllehet, ez most a spontán kerékpárútként használt járdán sincs másképp. Hátrány továbbá, hogy az utca kerékpárúti oldalán megszűnik miatta közel negyven kiépített autóparkoló, amelyeknek egy részét már 2017-ben pótolta is az önkormányzat az út másik oldalán.
A kerékpárút megnehezítené az autós kihajtást a mellette lévő ingatlanokról annyiban, hogy ezentúl figyelni kell az autóforgalom mellett a kerékpárúton közlekedőkre is. Nagy kérdés persze, hogy hány kerékpárosra. Az aláírásgyűjtési kampány során ugyanis olyan túlzó állítások is elhangzottak ellenérvként, hogy napi tíz-tizenötezer kerékpáros fog itt hömpölyögni tömött sorokban. A tervvel szembeni másik fő érv, hogy a kerékpárút kivágásra (és pótlásra) ítél néhány fát. Ez persze számháborút generált a facsemete és a fagyalbokor hova sorolását illetően – de ebbe ne menjünk bele.

PATAKPARTI ALTERNATÍVA. A Facebookon szervezett lakossági tiltakozást látva az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízta a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t egy kiegészítő nyomvonal megtervezésével. Az, hogy ez az állami B terv pontosan merre tart majd, a NIF kérésünkre adott szűkszavú válaszából nem derül ki. A városházáról származó értesülésünk szerint valószínű, hogy a kiegészítő út a viaduktot elhagyva valahol lekanyarodna a Füzes-patakhoz, amelynek partján eljutna a Benta-patakig, majd amellett tovább az etyeki útig. E terv a főútinál másfél kilométerrel hosszabb nyomvonalat feltételez. Ennek is vannak előnyei és hátrányai. Pozitívuma, hogy nem egy forgalmas út mentén, hanem zöld környezetben haladna, ráadásul mindvégig sík terepen. Azt, hogy ez mennyi fa kivágását eredményezné, egyelőre nem tudhatjuk. Mindenesetre ha legalább annyiét, mint a Szabadság úton, és a favédők következetesek, akkor feltételezhetően e nyomvonal ellen is indulhat majd aláírásgyűjtés. Mindez persze csak hipotézis, míg nem látjuk a terveket. Viszont enélkül is tudható hátrány, hogy az elképzelt nyomvonal magáningatlanokat érint. Ezeknek a kisajátítása nemcsak sok pénzbe kerül, de általában többéves pereskedéssel járó folyamat, hiába kiemelt beruházás a BuBa. Vagyis ez az alternatíva rövid távon nem alternatíva. Márpedig ha 2022-ben tényleg át kell adni a Balatonra tartó kerékpárutat, az állami beruházó előtt lehetséges egyetlen kényszermegoldás az lehet, hogy felfestéssel, Biatorbágy belső útjain jelölnek ki ideiglenes kerékpárútvonalat. Ez pedig ugyanúgy ki fogja váltani az érintett porták lakóinak nemtetszését, mint ahogy a Szabadság útiakét kiváltotta az eredeti terv. De térjünk vissza a kiegészítő B tervhez! A viadukt Biatorbágy emblematikus ipari műemléke, kifejezetten miatta kanyarodik erre a kerékpárút, azaz megkerülhetetlen. Képzeljük el a helyzetet, hogy miután a turisták kiélvezték a panorámát a hídról, ahelyett, hogy nagyjából azonos szintvonalon folytathatnák az utat a város központja felé, a kerékpárút megpróbája őket a magasból valamilyen nagyon meredek lejtőn leterelni a patakpartra. Oda, ahol semmiféle szolgáltatás nem várja őket. Ezzel két gond van. Az egyik a mintegy hét-nyolc százalékos lejtő, amely ellehetetlenítené azon többségnek a le-, még inkább a feljutását, amely történetesen nem extrémsportolókból áll – hacsak nem épül a szerpentin mellé valamilyen felvonó is. Továbbá amikor egy kerékpáros turista megérkezik egy város szélére, természetes igénye, hogy bemehessen egy boltba, kávézóba, fagyi-zóba, étterembe, esetleg illemhelyre. Mindezt a patakpart nem tudja nyújtani, leszámítva talán a bokor mögé guggolás kétes romantikáját. A B terv tehát elterelné a kerékpárosokat Biatorbágyról.

IRÁNYHELYES KERÉKPÁRSÁV A FŐÚTON. Nem terelné el viszont az időközben kilátásba került alternatív C útvonal. Tanulmánytervének kidolgozását az aláírást kezdeményező Dobi Jánosnak és a Szövetség Biatorbágyért Egyesület képviselőjének, Lóth Gyulának a kezdeményezésére a képviselő-testület a napokban meg is rendelte egy mérnökirodától. Ez az elképzelés egybecseng azzal a javaslattal, amelyet a Magyar Kerékpárosklub műszaki tanácsadója vázolt fel már 2018- ban. Mint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak írt idei levelükben újra megerősítik: „A BuBa nyomvonalát illetően a kerékpárosklub támogatja a Szabadság út – Nagy utcán tervezett nyomvonalat egyrészt, mert a viadukt így a nyomvonal szerves része, másrészt, mert a településen belüli, helyi kerékpárforgalmat is szolgálja. A helyi kerékpározás segítése miatt ez a nyomvonal elsődleges fontosságú.” Ők azonban így vélekednek: „…a balesetveszélyes és utcakép szempontjából is káros gyalog- és kerékpárút megvalósítása helyett kerékpársávok alkalmazását tartjuk jó megoldásnak.” Lapunknak is elküldött elgondolásuk szerint az út két oldalán kellene egy-egy 1,7 méter széles kerékpársávot kialakítani, amelyen irányhelyesen haladnának a biciklik. Nem mehetünk el szó nélkül a kerékpárosklub azon állítása mellett, hogy az A terv balesetveszélyes, hiszen az említett közlekedésbiztonsági audit egyértelműen cáfolja ezt, igaz, bizonyos kis- és közepes kockázatú részleteket valóban módosításra javasolt a szakvélemény. Kérdés, hogy vajon egy ugyanilyen biztonsági audit milyen eredményre jut majd a megtervezendő útszéli kerékpársávokkal kapcsolatban. Lehetséges, hogy egy szintkülönbséges, önálló kerékpárútnál valóban biztonságosabb az olyan útszéli kerékpársáv, amelyet mindössze egy felfestett vonal választ el az ott elhaladó napi tízezer gépkocsitól? Kérdés az is, hogy egyáltalán megengedik-e a jogszabályok az ilyen kerékpársávok létesítését egy ekkora forgalmú úton. Információink szerint nem, de tételezzük fel, hogy értesülésünk helytelen, és a kerékpárosklubnak van igaza. Ez esetben már csak az a kérdés, hogy vajon el tudná-e fogadni ezt a nyomvonali tervet alternatívaként a NIF. A BuBának, amely része az EuroVelo 15-nek, vannak ugyanis műszaki paramétereket érintő előírásai. Amennyiben egy második népszavazáson, ahol az igen/nem helyett a „melyik legyen” lesz a kérdés, és esetleg az útszéli kerékpárút lesz a nyerő, vajon nem mondja-e azt az állami beruházó, hogy rendben, ez esetben megépítjük a kiegészítő útvonalként általunk terveztetett patakparti kerékpárutat, Biatorbágy pedig építsen magának olyan városi kerékpárutat saját forrásból, amilyet akar és tud.

KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA. Mindezek ellenére a Nem ide Buba jelszóval aláírásgyűjtést kezdeményező Dobi János biatorbágyi polgár kérdésünkre kifejtette, hogy ők a közel kétezer-ötszáz aláírással valójában a „turisztikai kerékpározás, tehát a BuBa nyomvonalának” önkormányzati döntésen nyugvó, de egyáltalán nem életszerű és a lakosság által elfogadhatatlannak tartott Szabadság út – Nagy utcai nyomvonal helyett egy új, alapvetően zöldövezeti nyomvonalat szorgalmaztak. Ezt a domborzati viszonyokhoz is jobban illeszkedően a Füzes-patak partján végigvezetve képzelték el. Egyébként ennek a javaslatnak az előterjesztésére már a 2018. szeptemberi képviselő-testületi ülésen is sor került, de nem kapott többséget. A helyi ellenzék vezetője, Lóth Gyula szintén érdeklődésünkre fejtette ki, hogy a 2018-as lakossági fórumig és a többször módosított tervek bemutatásáig – addigi ismereteinek birtokában – ő is támogatta a BuBa nyomvonalát. Látva az akkori terveket és az erőteljes lakossági tiltakozást, egyesületük a 2019-es választási programjába beemelte a kérdést, majd ebből nőtt ki a népszavazási kezdeményezés. Szerinte csak olyan beruházás valósulhat meg, amely kellő lakossági támogatást élvez, márpedig a lakosság hangulatáról a közel kétezer-ötszáz aláírás sokat elárul. A BuBa előkészítése mellőzte a széles körű társadalmi nyilvánosságot. Azzal a céllal kezdeményezték a népszavazást, hogy a vitatott részen megakadályozzák az építkezés elkezdését, és kikényszerítsék a beruházó állami szervből, hogy több alternatív tanulmánytervet dolgoztasson ki, amelyek közül a szavazópolgárok tudnak választani. „Most végre le lehet ülni terveket készíteni és alternatív útvonalakat ajánlani a lakosságnak. Ennek három-négy éve kellett volna megtörténnie. Amennyiben konstruktívan áll hozzá a városvezetés, elkerülhette volna a népszavazást.” Tarjáni István polgármester véleménye szerint valószínűleg kidobott pénz a C terv elkészíttetése egymillió forintból, frakciójával mégis igent mondott az ellenzéki javaslatra, hogy ne lehessen azzal érvelni később: a városvezetés megakadályozta az alternatíva kidolgozását. Meglátása szerint a lehetséges megoldások közül az eredeti nyomvonalterv korrigált változata jelenti az egyetlen jó választást. Bár nem népszerű dolog a tízmillió foci- és vírusszakértő országában felvetni a kompetencia kérdését, de talán érdemes lenne összevetni a kerékpárút-építésre szakosodott, a műszaki és jogi hátteret ismerő mérnökök által a témában elkészített ötven-száz oldalas szakanyagokat azokkal a laikus véleményekkel, amelyek a közösségi portálon olvashatók, és amelyeket a helyi ellenzék felkarolt. Nincs gond azzal, hogy ha a képviseleti demokrácia helyett a közvetlen demokráciát gyakoroljuk népszavazás formájában. De tisztában kell lennünk azzal is, hogy ez esetben könnyen a lájkvadászok, fizetett kommentelők és trollkodók színvonalára kerül a döntéshozatal.

BERTÓK T. LÁSZLÓ

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)