Újabb két egyetem csatlakozott a Tanítsunk Magyarországért programhoz

Újabb két egyetem csatlakozott a Tanítsunk Magyarországért programhoz

Újabb két felsőoktatási intézmény – a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE)- csatlakozott a Tanítsunk Magyarországért programhoz csütörtökön.

A csatlakozásról a felek együttműködési megállapodást írtak alá.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstartégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, a program alapítója az esemény online tájékoztatóján úgy fogalmazott: a Tanítsunk Magyarországért programot azért indították el, mert hisznek abban, hogy minden gyermek képességeinek és készségeinek megfelelő szakmát, hivatást választhat, függetlenül attól, hogy az ország melyik pontján él.

Rámutatott: az a cél, hogy az elkövetkező években a vidéki kistelepüléseken élő minden hetedik-nyolcadik osztályos általános iskolás tanuló kapjon maga mellé egy egyetemista mentort, aki segíti az általános iskola befejezésében, a továbbtanulásban. Ez mintegy kétezer egyetemistát és tízezer általános iskolást jelent, a cél elérése tehát nem lehetetlen – mondta.

Az államtitkár szerint a program 2018 decemberi indítása óta egy szintet már lépett. Az indulásnál bevont négy egyetem 188 hallgatója 796 diákot mentorált 35 településen. A 2020-as őszi félévben a járványhelyzet ellenére már hét egyetemről kerültek ki hallgatók összesen 377-en, akik 1633 általános iskolást mentoráltak 58 településen. Ahhoz, hogy az elkövetkező években minden hetedik-nyolcadik osztályos diák kapjon mentort, aki kinyitja számára a világot, több egyetemistára és országos lefedettségre, több egyetem bevonására van szükségük – közölte.

György László rámutatott: a MATE csatlakozásával négy új helyszínen – Gödöllőn, Gyöngyösön, Kaposvárott, és Keszthelyen – lehet jelen a program a jövőben . Ezzel a kezdeményezés országos lefedettségűvé vált – rögzítette.

Az államtitkár kulcstényezőnek nevezte a mentorok számának növelését, a SZTE oktatási tevékenysége e téren mintaértékű. A toborzás február 15-ig tart, az SZTE eredményei már most önmagukért beszélnek, hatszázan jelentkeztek az intézményből – hangoztatta.

Rovó László, az SZTE rektora kiemelte: annak ellenére, hogy csak a második körben csatlakoznak a programhoz, jó tanulói lesznek annak. Az SZTE mint a régió fő tudományos központja, és a gazdasági fejlődés alapja fontos szerepet tölt be – hangsúlyozta. Hozzátette: a program olyan erőforrásokat von be, amelyek eddig elkerülték a figyelmet.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora rámutatott: Magyarország a tehetséggondozás területén mindig élen járt, de a legtöbb program saját magán belül “cirkulálta” a tehetségeket, kevés olyan kezdeményezés van, amely kiterjeszti ezt a fiatalabb rétegekre, így az általános, középiskolásokra is.

A Tanítsunk Magyarországért program a korábbi tehetséggondozási kezdeményezésekhez képest sokkal szélesebb bázisra támaszkodik – hangsúlyozta. Szintén kitért arra, hogy az egyetem és telephelyei lefedik az országot, sokszor halmozottan hátrányos területeken folytatják tevékenységüket. Jelezte: azt szeretnék, ha a kezdeményezést a jövőben a határon túlra is ki lehetne terjeszteni.

A Tanítsunk Magyarországért programot 2018 decemberében azért indították útjára, hogy a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoli településeken élő fiataloknak tizennégy éves korukban ne jelentsen nehézséget az iskolaváltás, az azzal járó rendszeres utazás és a beilleszkedés. A tapasztalatok szerint ugyanis leginkább ezek felelősek a középiskolai lemorzsolódásért.

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<
Megalapozottabb lesz a szakképzésben résztvevők szakmaválasztása

Megalapozottabb lesz a szakképzésben résztvevők szakmaválasztása

Először megismerhetik a különböző ágazatokat és szakköröket a szakképzésben résztvevő diákok, csak ezt követően, az ágazati alapvizsga után választhatnak szakmát, így megalapozottabb lehet a döntésük – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Pölöskei Gáborné hozzátette, a technikumban két évig, a szakképző iskolában pedig egy évig ismerkednek az ágazatokkal a diákok.
A technikusi képzésről elmondta, az öt évig tartó oktatás egyfajta “időgazdálkodást” jelent a gyerekeknek, hiszen egyszerre tudják az érettségit és a szakmát is megszerezni. Érdekességnek nevezte, hogy a diákok nem tanulószerződést kötnek az ágazati alapvizsga után a cégekkel, hanem munkaszerződést, így már a tanulmányaik alatt munkabért kaphatnak.

Az érettségi ebben az esetben öt helyett csak négy tantárgyat ölel fel, hiszen az ötödik maga a technikusi vizsga – hívta fel a figyelmet Pölöskei Gáborné.
“Nem hátrány az sem, hogy a technikusi képzést a felsőoktatás előszobájának tekintjük az adott ágazatnál” – emelte ki, hozzátéve, hogy ha egy diák mérnök akar lenni, akkor a technikusi képzés jó alapot jelenthet ehhez.

Újdonságnak nevezte, hogy a tárca jelenleg az okleveles technikusi képzés bevezetésén dolgozik; már 23 olyan iskola van, amelyek az egyetemekkel szoros kapcsolatban vannak, hogy a tananyag-tartalmakat is összehangolják, így akár rövidített egyetemi képzésre is lesz lehetőség.
Pölöskei Gáborné a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, amikor a diákok végeznek, akkor – az eredményüktől függően – jogosultak lesznek az úgynevezett pályatámogatási ösztöndíjra, ami 150 és 300 ezer forint közötti összeg lehet.

“Tehát azt gondolom, valóban egy karrierépítési lehetőség van, teljesen mindegy, hogy technikumról vagy pedig a mestereket képző szakképző iskoláról van szó” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)