Változnak a jótállás szabályai: mutatjuk az újdonságokat, jól járhatunk velük

Változnak a jótállás szabályai: mutatjuk az újdonságokat, jól járhatunk velük

Digitális jótállási jegy, több helyen kérhető javítás, bevont új termékkategóriák, pontosított részletek – változnak januártól a jótállás szabályai. A fogyasztóvédők szerint a vásárlók jól járhatnak, érdemes időben megismerkedni a változásokkal!

2021. január 1-től több ponton, lényegesen változtat a kormány a kötelező jótállás szabályain – tájékoztatta lapunkat a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Annak időtartama az eddigi kötelező 1 év helyett, 1, 2, 3 év lesz attól függően, milyen értékű terméket vettünk:

10 000 Ft – 100 000 Ft: egy év
100 000 Ft – 250 000 Ft: két év
250 000 Ft-tól: három év

Új szabály, hogy ha a fogyasztó a terméket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja. A fogyasztási cikk kijavításakor a jótállás meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel,
amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Mostantól a jótállási jegyet elektronikus formában is megkaphatjuk.
Ha ezt nem elküldik nekünk mondjuk e-mail-ben, hanem letölthetjük egy weblapról, akkor annak az oldalnak a jótállás végéig működnie kell. Vita
esetén az elektronikus úton való teljesítést a vállalkozás köteles bizonyítani. A jogállásnak egyébként nem lehet feltétele a felbontott doboz visszavitele.

Bárhol kérhetjük
Pontosították, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. Tehát nem küldözgethetik ide-oda a fogyasztót a vállalkozások. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikkről megállapítást nyer, hogy az nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha erre nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikk árát nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles azt kicserélni. Ha erre nincs lehetőség, a vállalkozás köteles az árat visszaadni. Ha a kijavításra az igény közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha erre nincs lehetőség, a vállalkozás szintén köteles az árat visszaadni.

Bővül a kör
A szövetség kiemeli, hogy ezen nyolc napos kijavítási/kicserélési határidők, illetve a háromszori sikertelen kijavítást követő csere nem vonatkoznak
az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira,
utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint motoros vízi járműre.

Bővül a kötelező jótállás alá eső termékek köre, így az alábbiakra is vonatkoznak 2021. január 1-től a kötelező jótállás szabályai:

  • nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó, árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny
  • kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett
  • garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett
  • zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett
  • napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett
  • játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett
  • külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.
Egyre több magyar választja a digitális számlafizetési megoldásokat

Egyre több magyar választja a digitális számlafizetési megoldásokat

A magyarok egyre inkább váltanának a digitális számlafizetési megoldásokra, de még csak az ötödük váltott a járvány közben is az elektronikus megoldásra. Viszont egyre többen mondják azt, hogy a sárga csekkek helyett valami gyors és rendezett megoldással fizetnék a számláikat – írja a napi.hu.

A magyar számlafizetők átlagosan öt számlát fizetnek be havonta, a legtöbb szolgáltató pedig még mindig papír alapon küldi meg a havi elszámolást a hulladékszállítás, a víz vagy éppen a távfűtés díjáról. A leginkább a mobilszolgáltatók számláit fizetik elektronikusan itt 69 százalékos az arány, de még csak az emberek ötöde használ digitális fizetési megoldást a közüzemi díjak rendezésére – derül ki a Díjnet internetes számlafizetési platform 20-69 éves korosztályra reprezentatív felméréséből.

A magyar lakosság jelentős része továbbra is papíralapon kapja meg és fizeti be a közüzemi számláit. A legtöbben a hulladékszállítás (87 százalék), a víz és csatorna (75 százalék), valamint a távfűtés díját (70 százalék) kapják így, míg a leginkább digitális szolgáltatónak a mobilcégek tekinthetők, ügyfeleik 69 százaléka már elektronikusan fogadja és fizeti mobilinternet- vagy mobiltelefon-számláját. A válaszadók átlagosan havi öt számlát fizetnek be, 55 százalékuk továbbra is papíralapon – jelentősen elmaradva ezzel a nyugat-európai trendektől.

Viszont a sárgacsekk-korszak végét jelezheti, hogy a megkérdezettek 49 százalékának fontos szempont a gyorsaság a számlák befizetésénél, 28 százalékuk pedig szívesen fizetné be a rezsijét a jelenlegitől eltérő, egyszerűbb, kényelmesebb módon. Ráadásul az emberek 25 százaléka nincs kibékülve azzal, hogy számláit különböző formában kapja meg az egyes szolgáltatóktól, és azokat így eltérő módon kell kiegyenlítenie. A számlafizetési szokásokon ugyanakkor még a kijárási korlátozások is csak részben változtattak, a válaszadók mindössze 19 százaléka váltott fizetési módot.

A szolgáltatóknak megéri ösztönözni ügyfeleik körében az elektronikus számlafizetésre történő áttérést, mert gyorsabb és költséghatékonyabb mint a hagyományos módszer, ezáltal jelentősen csökkenthetőek a számlázási és a befizetésekkel kapcsolatban felmerülő költségek. Ezen felül, statisztikák alapján, további előnye az elektronikus számlabemutatásnak és -fizetésnek, hogy érdemben nő az ügyfelek fizetési fegyelme – hangsúlyozta Schiszler János, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. A platformjukon jelenleg 32 számlakibocsátó díjait rendezhetik az ügyfelek.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)