Tállai András: százezerrel többen ajánlották fel adójuk egy százalékát

Tállai András: százezerrel többen ajánlották fel adójuk egy százalékát

Egyre népszerűbbek az online megoldások; idén ilyen módon százezerrel többen ajánlották fel az egyházaknak, a civilszervezeteknek adójuk egy százalékát, mint tavaly – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

Tállai András elmondta, hogy csaknem 1,2 millió egyszázalékos nyilatkozat érkezett online az adóhivatalhoz, ez 10 százalékos növekedés 2020-hoz képest.
A járvány idején a felajánlás hatalmas segítség az egyházaknak és a civilszervezeteknek. Az online kitöltés egyszerűsége mellett ez is közrejátszhatott abban, hogy most többen rendelkeztek az adójukról – hangsúlyozta.

Az online megoldásokra a családok és a lakosság részéről is egyre nagyobb az igény – szögezte le az államtitkár. Mint mondta, március 15-e és május 20-a között az adóhivatal e-szja honlapja lehetett az egyik legkeresettebb oldal Magyarországon, a csaknem ötmillió látogatás 2020-hoz képest 17 százalékos növekedés.
Valami azonban nem változott: még mindig sokan hagyják az utolsó pillanatokra a döntést. A tavalyi évről szóló elszámolások több, mint negyede, mintegy 700 ezer bevallás az utolsó tíz napban érkezett az adóhivatalhoz – jegyezte meg Tállai András.

Az elmúlt időszakban több kedvező változás történt, így például a nyilatkozatok kitöltőit segíti az, hogy az adóhivatal honlapján megtalálható azoknak a civilszervezeteknek a listája, amelyek fogadhatnak adószázalékokat. A civilszervezeteket segíti, hogy már akkor is megkaphatják a felajánlásokat, ha köztartozásuk van.
Az egyszerűsítés az egyházi egyszázalékos rendelkező nyilatkozatokat is érinti, hiszen már nem kell évente újra megadni az adatokat. Ha az adófizető nem vonja vissza a múlt évi döntését, vagy nem jelöl meg más kedvezményezettet, az adóhivatal automatikusan továbbítja az érintett egy százalékát a korábban kiválasztott egyháznak – sorolta Tállai András.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy tavaly összesen 40,7 milliárd forintról rendelkezhettek volna a magánszemélyek, végül 18,6 milliárd forintot juttattak el a különféle szervezeteknek. Idén május 20-ig több mint 40 milliárd forint sorsáról lehetett dönteni – nyomatékosította Tállai András, hozzátéve, hogy jelenleg még folyamatban van a papíralapon érkezett nyilatkozatok feldolgozása és az adatok összegzése.

Isten és a világ kapcsolatáról tartottak ökumenikus konferenciát Pannonhalmán

Isten és a világ kapcsolatáról tartottak ökumenikus konferenciát Pannonhalmán

Isten, az egyház és a világ kapcsolatáról tartottak ökumenikus konferenciát a Pannonhalmi Főapátságban a magyar római katolikus, református és evangélikus egyház vezetőinek, illetve a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnökének részvételével.

Az Isten és a világ – vendégségben az ige asztalánál című konferencia célja – a főapátság szerint – többi között annak megvitatása, hogy “milyen kapcsolatot ápoljon kereszténység az állammal és a szélesebb társadalommal, illetve hogyan hirdetheti üzenetét a már nem egyöntetűen nyugati keresztény társadalmakban”.

Kurt Koch bíboros, a római székhelyű pápai tanács elnöke Isten és a világ katolikus megközelítéséről beszélt. A keresztények alapvetően pozitívan viszonyulnak a világhoz, ugyanakkor a kereszténység jelenkori helyzete azt mutatja, hogy a szentség, a szakramentális valóság és az erről történő gondolkodás kihívást jelent a teológiának – mondta.
Hozzátette: napjainkban nagy szükség van arra, hogy új élettel töltsük meg a szentségi életet és gondolkodást, mivel egyedül ebben vethetünk számot a transzcendencia és az immanencia kettősségével.

A bíboros arról is beszélt: Jézus elvárta a tanítványaitól, hogy a föld sója és a világ világossága legyenek. Az előbbivel azt fejezte ki, hogy keresztényként szolidárisan viszonyulunk a világhoz, az utóbbival kontrasztot állított a keresztények és a világ közé. Úgy fogalmazott: “tőlünk, keresztényektől elvárható, hogy színt valljunk, és a mai divatos korszellemmel szemben is merjünk prófétai hangon állást foglalni.”
“Az egyházat és a világot nem szabad sem a fundamentalizmus jegyében szétválasztanunk, sem a szekularizmus jegyében összekevernünk, hanem úgy kell formálnunk a kettő kapcsolatát, hogy szétválaszthatatlanul alkossanak egységet” – mondta.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában a saeculum szó történetét ismertette. Mint mondta, a kifejezés eredeti értelme és jelenlegi használata között ugyan elég nagy a különbség, de már az Újszövetségben dokumentálható a szó “e világi” jelentése.
A legkorábbi keresztény szövegekben a latin saeculum szó görög megfelelője, az aión szerepel. Leggyakoribb jelentései: hosszú korszak, örökkévalóság.
Az ókor és a középkor fordulójára a latin Nyugaton a saecularis és a saeculum kifejezés már gyakran az egyházi szervezeten kívüli profán, civil világot jelöli, melynek ellentétpárja a klerikusokból és szerzetesekből álló “egyházi világ”.

A felvilágosodás korában, a francia enciklopédiában a szekularizáció szakkifejezésként jelenik meg. Konkrét jelentése, hogy “politikailag megalapozott jogi intézkedéssel az egyház tulajdonát és úgynevezett világi javait részben vagy egészben elvették, és az így szerzett hasznot más célra fordították”. Ebben az értelemben a szekularizáció olyan folyamatot is jelöl, melynek során az egyházi hatóságot kiszorították azokról a területekről, amelyekre a világi hatalom tartott igényt. Nemcsak az egyházi javak elvétele, hanem a “korábban az egyház által befolyásolt életviszonyokból való kiszorítás is ennek a fogalomnak a körébe tartozott” – tette hozzá.

Az utóbbi két évszázadban a szekularizáció fogalmát a haladás, a felszabadítás és a forradalom fogalmával is gyakran összekapcsolták.
A XIX. századtól kezdve a szekularizmus olyan ideológiaként is megjelent, amely tagadta Isten és a világ, a földi és az isteni, a profán és a szent kettősségét.
A szekularizációnak a XX. században öt fő társadalomelméleti jelentése kristályosodott ki: szekularizáció mint a vallás hanyatlása; szekularizáció mint igazodás a világhoz, az egyházi struktúra világiasodása; a világ deszakralizálása; a társadalom megszabadítása a vallástól; és a szekularizáció mint a hit formáinak átvitele a vallásos szférából a világi szférába – ismertette Erdő Péter.

Fekete Károly tiszántúli református püspök egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a Soli deo gloria – Egyedül istené a dicsőség – református hittétel minden hamis tekintélytisztelet elutasítását jelenti.
A református tanítás nem húz szigorú határt az egyház és a világ között, mert közösen állnak Isten színe előtt – mondta.
Az 1934-es barmeni református nyilatkozatra utalva kiemelte, hogy az egyháznak távolságot kell tartania a világtól. Helytelen, ha az állam át akarja venni az egyház szerepét, és ez fordítva is igaz. Az egyház nem válhat állammá az államban – tette hozzá.

Azt mondta: a keresztyén ember “papi tisztet gyakorol”, amikor (…) a  híd szerepét vállalja fel társadalmi rétegek között, és “királyi tisztet”, amikor (…) “a hajléktalanságot kriminalizáló légkör dacára segítjük az otthonteremtést a közösséghiányban szenvedő honfitársainknak, nem gyakoroljuk a kollektív megbélyegzést, a gyűlölködést (…)”.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke előadásában többi között arról beszélt, hogy az egyháznak nemcsak történetileg és szociológiailag, hanem teológiailag is fel kell dolgoznia a szekularizáció folyamatát, amelyet a koronavírus-járvány drámaian felgyorsított. “Őszintén szembesültünk az egyház helyével a világban, (…) a kereszténység perifériára szorult, az emberek túlnyomó részének gondolkodását nem a kereszténység határozza meg” – mondta.

A hagyományaiba menekülő egyház hajlamos elzárkózni a társadalmi és kulturális hatásoktól, a másokért élő egyház szükségszerűen nyitott és ökumenikus – tette hozzá.
Elmondta, hogy az evangélikus egyház a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz időzítve idén tartja az úrvacsora évét. Megjegyezte azt is, hogy a katolikus egyház a II. vatikáni zsinat óta nem kívánja kötelezővé tenni a formák merev egységét a liturgiában, ami azt jelenti, hogy evangélikusok és katolikusok megismerik és használják egymás liturgiai hagyományait.

Pest megye már önállóan pályázhat az EU-támogatásokra

Pest megye már önállóan pályázhat az EU-támogatásokra

Ez évtől Pest megye önállóan pályázhat az európai uniós fejlesztési forrásokra – tette közzé az MTI.

Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: 2016-ban Szabó Istvánnal (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnökével, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) és a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen indították el a kezdeményezést, melynek eredményeként a Pest megyei emberek, vállalkozások, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek számára is megnyílhatnak az uniós pályázati lehetőségek.

Úgy fogalmazott: “ez azért történelmi siker”, mert a Budapesthez képest kevésbé fejlett Pest megyére jóval kedvezőbb európai uniós feltételek lesznek érvényesek a 2021-2027-es időszakban, és az érintettek nagyságrendekkel nagyobb forráshoz juthatnak majd, mint valaha.

Az államtitkár kiemelte: Pest megyében 187 településen 18 járásban több mint 1,3 millió ember él. Magyarország területének mintegy 7 százalékát foglalja el, s népességének körülbelül 12 százalékának ad otthont a megye. A regisztrált vállalkozások száma több mint 230 ezer, ez az országban regisztrált vállalkozások 12,8 százaléka; a nonprofit szervezetek – amelyek számára szintén megnyílik a pályázati lehetőség a 2021-2027-es időszakban – száma több mint 6300, ez az ország összes nonprofit szervezetének 10 százaléka.

Vitályos Eszter elmondta: a most záruló, 2014-2020-as időszakban több mint 11 ezer milliárd forint állt Magyarország rendelkezésére uniós fejlesztési forrásból. Ebből Pest megye – a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program révén – 69 milliárd forinthoz jutott. A magyar kormány igyekezett kompenzálni a Pest megyei településeket, ezért egy olyan programot indított, melynek összege 80 milliárd forint volt.
Az államtitkár ismertetése szerint a most következő uniós időszakban csak a települési önkormányzatokat fejlesztő operatív programban a tervek szerint 140 milliárd forint fog jutni a Pest megyeiek részére – közölte, hozzátéve: ezen felül még további operatív programok is vannak.
Vitályos Eszter azt mondta: bíznak benne, hogy a Pest megyeiek számára óriási lehetőségeket fog biztosítani ez a “nyitás”, és a 2021-2027-es időszak “igazi sikertörténet” lesz.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke felidézte: a szövetség tagjainak kérésére már 2013-ban konferenciát szerveztek arról, “hogyan tovább Pest megye”. Utána találkozott Vitályos Eszter államtitkárral, és megfogalmazták, hogy Budapestnek és Pest megyének el kell szakadnia egymástól – ismertette a szakember, aki a kezdeményezés eredményét “Vitályos-nyitásnak” nevezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007-2013-as időszakban Pest megyében az uniós fejlesztési forrásokból 380 ezer forint jutott egy emberre, míg a fővárosban csaknem 900 ezer forint.

Schmidt Jenő kiemelte: óriási források kellenek Pest megyében oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra, óvodákra, bölcsődékre, utakra, járdákra. Elmondta, a több mint 180 Pest megyei település közül 86 TÖOSZ-tag, s örömét fejezte ki, hogy a következő időszakban a fejlesztési források nagysága 700-900 ezer forint lehet fejenként.

Szabó István azt mondta: már a 2000-es évek elején T. Mészáros András akkori megyei elnök kezdeményezte, hogy Pest megye önálló régió lehessen. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a legnagyobb megye, több mint 1,3 millió lakossal.

A megye három járása felkerült a legelmaradottabbak listájára. Pest megye ezen leszakadó perifériájában mintegy 500 ezer ember él. Az ő erősítésüket is jelentheti a jövőben a fejlesztési források növekedése – értékelt Szabó István, aki – utalva a pandémiás helyzetre – azt hangsúlyozta: “újra kell indítani az országot, újra kell indítani a megyét”, ehhez óriási lehetőséget jelent az uniós forráskeret.

Negyvenmilliárd forintnyi adó sorsa dőlhet el május 20-ig

Negyvenmilliárd forintnyi adó sorsa dőlhet el május 20-ig

A koronavírus-válságban egyre többen rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról, tavalyhoz képest húsz százalékkal nőtt az online már beérkezett nyilatkozatok száma, a május 20-ig beadható nyilatkozatokkal az egyházaknak és a civil szervezeteknek mintegy negyvenmilliárd forintot ajánlhatnak fel az adófizetők – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

Tállai András felidézte, hogy 2020-ban az előző évhez képest öt százalékkal többen, mintegy 2,2 millióan rendelkeztek az adójuk egy százalékáról. Tavaly 40,7 milliárd forintról rendelkezhettek volna a magánszemélyek, végül 18,6 milliárd forintot juttattak el a különféle szervezeteknek.
Míg a felajánlás, a nyilatkozat kitöltése néhány percet vesz igénybe, addig a járvány idején a civil szervezeteknek és az egyházaknak óriási segítséget jelentenek ezek az adóforintok – hangsúlyozta.

Az adóhivatali adatok tanúsága szerint sokan döntöttek már, ők tudják, hogy most nagyobb szükség van az adófelajánlásokra, mint valaha. Április végéig már több mint 583 ezer nyilatkozat érkezett elektronikusan az adóhivatalhoz, ez százezerrel több, mint tavaly ugyanilyenkor – jegyezte meg.

Tállai András kiemelt néhány fontos, elmúlt időszakban hozott adókönnyítő szabályt. Egy korábbi jogszabály-módosítás nyomán a tavaly tett egyházi felajánlások idén is érvényesek. Ha az adófizető nem vonja vissza múlt évi döntését, vagy nem jelöl meg más kedvezményezettet, az adóhivatal automatikusan továbbítja az érintett egy százalékát a korábban kiválasztott egyháznak – ismertette.
Lényeges az is, hogy a magánszemélyek az adóhivatal honlapján megtalálhatják azoknak a civil szervezeteknek a listáját, amelyek fogadhatnak adószázalékokat. Ezek közül az alapítványok, egyesületek közül érdemes tehát választani. Lényeges szabály az is, hogy – a korábbiakkal ellentétben – a civilek már akkor is megkaphatják a felajánlásokat, ha köztartozásuk van. Természetesen az összegnek csak azt a részét, amely a tartozás kiegyenlítése után megmarad – tette hozzá.

Komoly segítséget jelenthet szerinte az is, hogy a számtalan benyújtási mód közül mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt. A rendelkezőnyilatkozat elektronikusan, illetve papíralapon postán vagy személyesen is benyújtható az adóhivatalhoz, akár a bevallás részeként, akár önálló nyilatkozatként is a “20EGYSZA” lapon május 20-áig, sőt a munkáltatók is összegyűjthetik azokat, melyeket legkésőbb május 10-ig adnak le nekik lezárt borítékban a dolgozók.

Az államtitkár szerint a legegyszerűbben az adóhivatal e-szja felületén lehet kitölteni a nyilatkozatokat. Tállai András nyomatékosította, hogy ezzel a lehetőséggel több mint 4,2 millióan élhetnek is, hiszen ennyien rendelkeznek elektronikus tárhellyel, akik így nemcsak a kitöltött szja-bevallásukat érhetik el, hanem néhány kattintással támogathatják adójuk egy százalékával az általuk kiválasztott civil szervezetet, illetve vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot.

Biatorbágyon is számtalan civil szervezet várja a felajánlásokat.

Megjelent a Nemzeti újrakezdés program pályázati felhívása a külhoni magyar szervezetek támogatására

Megjelent a Nemzeti újrakezdés program pályázati felhívása a külhoni magyar szervezetek támogatására

Hat területen támogatja a külhoni magyar szervezeteket a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság új pályázati kiírása, amely kedden jelent meg Nemzeti újrakezdés program néven – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten.

Potápi Árpád János közölte: a kormány 2011-től hirdet pályázati felhívásokat a külhoni magyar szervezetek számára működés, fejlesztés, eszközbeszerzés, rendezvények, programok támogatása céljából, amivel évente több ezer ilyen szervezet tevékenységét segítik.
Kiemelte, idén a korábban több program részeként nyújtott támogatásokat és pályázati felhívásokat Nemzeti újrakezdési program címmel egységesítik. Abban hat – oktatási, kulturális, egyházi, sport-, ifjúsági, cserkész- és közösségi, valamint diaszpóra – – alprogram szerepel.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kedden meghirdetett első nagy kiírásban működésre, fejlesztésre, eszközbeszerzésre lehet pályázni április 15-től május 14-ig. A támogatási keretösszeg 1,5 milliárd forint, amelyből a szervezetek 300 ezer és ötmillió forint közötti összeget igényelhetnek vissza nem térítendő támogatásként.

A jogosultak körével kapcsolatban kifejtette, hogy például az oktatási alprogramokban minden olyan szervezet pályázhat, amelynek létesítő okiratában szerepel az oktatási tevékenység, a kulturális alprogram forrásaira pedig minden kulturális tevékenységet végző szervezet aspirálhat. Szólt arról is, hogy a diaszpóra-alprogramban külön biztosítanak pályázati lehetőséget a diaszpóraszervezeteknek, illetve hétvégi magyar iskolák szervezéséhez.
Beszámolt arról is, hogy a nemzeti újrakezdés éve részeként minden hónapban kiemelnek egy-egy témát: januárban a sport volt, februárban a gyermekegészség, márciusban a közösségek, áprilisban pedig a tanulás.

Potápi Árpád János utalt arra is, hogy a nemzetpolitika tavaly a koronavírus-járvány miatt “jelentősen átalakult”, s kiemelt célnak nevezte a külhoni magyar intézmények és szervezetek fenntartható működésének biztosítását a pandémia alatt is.
Tájékoztatása szerint a program második nagy kiírásában lehet programok és rendezvények támogatására pályázni a későbbiekben, azokat a járványhelyzet függvényében hirdetik majd meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mind az anyaországban, mind a határon túli területeken akkor indulhat újra az élet, ha az oltottak száma minél magasabb, ezért mindenkit az oltás felvételére buzdított az államtitkár.

A Miniszterelnökség MTI-hez eljuttatott írásos tájékoztatója szerint a pályázatok benyújtása a Nemzetpolitikai Információs Rendszeren (NIR) keresztül lehetséges, a felhívások elérhetőek a kulhonimagyarok.hu oldalon, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com