Tudtad, hogy….?

Tudtad, hogy….?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

Tudtad, hogy a fehércsoki nem csoki?

Közel két hete zárták be az általános iskolákat és az óvodákat, ezzel egy újabb kihívásokkal teli időszak vette kezdetét. A kihirdetés napjától ellepték a közösségi oldalakat a viccesebbnél viccesebb képek arról, hogyan is fogjuk szülőként túlélni ezt az időszakot. A nagyon kreatív mémek két túlélési eszköz említenek, az egyik a bor, a másik pedig a csoki. A borról már készült egy cikk, így maradt a csoki, mint hálás és igencsak aktuális téma.

Már az indulása és a világhódító útja is sok érdekességet tartogat, így a máskor száraz történelem ebben az esetben egyáltalán nem unalmas.
A maják birodalmában is fontos szerepet játszott a kakaóbab. Egyes dél-amerikai népek fizetőeszközként is használták. A kakaó név is utal a kereskedelmi használatra. „Cacau” eredetileg egy ige, melynek jelentése, venni, cserélni, vásárolni. Amikor a majákat legyőzték az aztékok, a hadisarcot kakaóbabban kellett kifizetniük.
Az magában nagyon keserű italt, melynek eredeti neve xocolātl, az aztékok kezdték el ízesíteni fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel, és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is. Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el.

Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is itták a csokoládét, hiszen 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, csokival kínálták őket.
Legendájuk alapján a Tollas Kígyóistentől kapták az istenek italát és eledelét, a csokoládét és a kukoricalisztet. A Tollas Kígyó elhagyta őket, de meghagyta, hogy visszatér még. Ezért, amikor a spanyol hódító, a szakállas Cortés partra szállt, őt hitték a visszatérő Tollas Kígyónak. Uralkodójukhoz, Montezumához azték uralkodóhoz vezették, aki díszes aranykehelyben felszolgáltatta neki az isteni italt.

Hogy hogyan került Spanyolországba a csokoládé, már kevésbé romantikus történet…
Cortés észrevette a xocolātl-ban rejlő értéket, és lefoglalta az ősi ültetvényeket. Vérszemet kapott, magának kívánta az összes azték kincset, és lemészárolta az aztékokat. Majd hazájába vitte a kakaóbabok titkát. Spanyolország tehát a csokoládé világkörüli útjának első megállója. Eleinte a spanyolok nem lelkesedtek a keserű italért, majd miután a mexikói spanyol apácák ízesíteni kezdték – fahéjjal, cukorral, szerecsendióval – kezdett elterjedni a lakosok között. Ennek ellenére egészen a 17. századig a csoki nem lépte át a spanyol határt.
Az európai hódításhoz pedig egy nő kellett! Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba. 1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.

1728-ban épült az első angol csokoládégyár Bristolban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt. A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét. Innen már nem kellett sok év, hogy a svájci Nestlé fivérek 1876-ban elkészítsék az első tejcsokoládé szeletet.
Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket.

Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaó-exportőre, a termelésük mértéke 1.496.860 tonna évente. A dolog érdekessége, hogy a termés nagy része családi ültetvényeken van és a legtöbb kakaó termesztő még soha életében nem kóstolt csokoládét? Sőt, olyan is van, aki nem is tudta, hogy mire használják fel az általa termesztett kakaót. Egy holland riportfilmben látható egy érdekes felvétel az első csokikóstolásról.

A sokak nagy kedvence a fehércsoki, tulajdonképpen nem is csokoládé, sőt nem is létezik. Két csoki összetevő van, amely a csokit igazán csokivá teszik, az egyik a kakaóvaj, a másik pedig a kakaó-szárazanyag. Az előbbi a csokoládé állagáért felel, míg az utóbbi adja annak jellegzetes színét és aromáját. A fehér csoki tartalmaz kakaóvajat, de előállításához nem használnak szárazanyagot.

A legenda szerint Casanova minden hódítása előtt csokoládét fogyasztott, mert a csokoládét sokáig afrodiziákumként tartották számon. Ennek oka az volt, hogy a csoki olyan vegyületet tartalmaz (ferotomin), amely akkor szabadul fel a szervezetünkben, ha szerelmesek vagyunk. Ezt a tévhitet a modern tudomány természetesen megcáfolta, és azt bizonyította, hogy ez az anyag azelőtt felszívódik, mielőtt elérné az agyunkat és hatással lenne rá.
A szerelmi légyott a tudomány jelenlegi álláspontját az ősi maják nem ismerték, ugyanis ők minden szerelmi együttlétük előtt kakaóbabot fogyasztottak.

Néhány csokival kapcsolatos érdekesség számokban:

  • azért olvad a csoki a szánkban, mert olvadáspontja 34°C-on van
  • ha az ember csokit eszik, a pulzusa 60-ról 140-re emelkedik
  • elfogyasztása után az agyi kapacitás 2-3 órára jelentősen javul, ezért tanuláshoz kifejezetten ajánlott
  • egy átlagos testalkatú ember számára a halálos dózis kb. 10 kilogramm (vagyis 100 tábla) egyszerre
  • a világ összes csokijának majdnem 90 százalékát az Egyesült Államok és Európa együttesen fogyasztja el
  • a csokoládé csaknem 600-féle ízanyagot tartalmaz (összehasonlításképp a vörösbor mindössze 200-at)

 

Felejtsd el a gyémántokat, és rá fogsz jönni, hogy egy lány legjobb barátja a csokoládé (Carole Matthews

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com