Küszöbön a Horizont Európa: online rendezvénysorozat készíti fel a hazai pályázókat

Küszöbön a Horizont Európa: online rendezvénysorozat készíti fel a hazai pályázókat

Áprilistól érhető el az Európai Unió minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszegű Horizont Európa programja, amely már idén is jelentős forrásokkal támogatja a magyarországi kutatásokat és innovációt – mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztériuma (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.

Az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményben az államtitkár hozzátette, a magyar vállalkozások, tudásközpontok, egyetemek és kutatóintézetek sikeres pályázati részvétele érdekében februártól gyakorlatorientált online rendezvénysorozat indul.

A Horizont Európa a legnagyobb költségvetésű közvetlen irányítású uniós program, az előző hétéves ciklus Horizont 2020 (H2020) keretprogramjának szerves folytatása. A korábbi pénzügyi időszak forrásaiból a magyarországi szervezetek 1400 nyertes pályázat útján eddig mintegy 350 millió euró támogatáshoz jutottak, ami a H2020 teljes keretösszegének 0,6 százalékát teszi ki.

Bódis József a közleményben kifejtette: a kormány célja, hogy 2027-re Magyarország a közvetlenül pályázható uniós forrásokból a lakosságával arányos mértékben, 2,18 százalékkal részesedjen. Az ITM többek között ennek érdekében alakítja ki az egyetemek köré szerveződő nagy tudásközpontokat és a kiemelt témákra szakosodó nemzeti laboratóriumokat. A keretprogram prioritási területeit tükröző, a magyarországi tudományos és technológiai kiválóságot egyesítő konzorciumok jobb eséllyel indulhatnak majd a program pályázatain.

A Horizont Európa számos új elemmel bővül, ezek közül kiemelhetők a szektorokon átívelő együttműködéseket ösztönző klaszter-programok, a legfontosabb társadalmi kihívásokat célzó missziók vagy az uniós, tagállami és ipari társfinanszírozással megvalósuló stratégiai kezdeményezések. A hamarosan induló új felhívások fontos elvárásként kezelik az elnyert támogatások közvetlenül érzékelhető társadalmi vagy gazdasági hasznosságát.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a keretprogram támogatási rendszer magyarországi koordinátoraként, komplex szolgáltatási csomagjában gyakorlatorientált online rendezvénysorozatot indít 2021. február 11-től.

A webináriumokon résztvevők elsőként ismerhetik meg a legfrissebb információkat a program újdonságairól, a részvételi szabályokról, a tervezett pályázati felhívások tartalmáról.

A keretprogram tematikus alprogramjaira fókuszáló események célja, hogy naprakész tájékoztatással és tanácsokkal segítsék a magyarországi szereplőket a pályázatok tervezésében, előkészítésében. Az online rendezvénysorozattal kapcsolatos bővebb információ és regisztrációs lehetőség az NKFIH honlapján érhető el.

Bódis József a közleményben hozzátette: a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összege évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-ben már 703 milliárd forintot ért el. A minden eddigi értéket meghaladó tavalyelőtti forrásmennyiség több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. Tavaly a központi költségvetésből a korábbi 133 milliárd forinthoz képest 43 milliárd forinttal több jutott innovációra és kutatás-fejlesztésre.

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<
Tavaly már a megújuló források aránya volt a legnagyobb az EU áramtermelésében

Tavaly már a megújuló források aránya volt a legnagyobb az EU áramtermelésében

Meghaladta a megújuló energiaforrások aránya a szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis tüzelőanyagok arányát tavaly az Európai Unió (EU) áramtermelésében – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

Az Agora Energiewende nevű német és az Ember nevű, brit, független kutatóintézet közös tanulmánya szerint 2020-ban 3,4 százalékponttal 38 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a víz-, a szél- és a napenergia – aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, a fosszilis energiaforrások – szén, földgáz – aránya pedig 1,9 százalékponttal 37 százalékra süllyedt.

A megújuló források első alkalommal töltöttek be vezető szerepet az EU áramtermelésében, ami “fontos mérföldkő” a klímavédelmi célok – a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig előirányzott 55 százalékos csökkentése és a szén-dioxid-semlegesség 2050-re tervezett elérése – felé vezető úton – emelték ki a kutatási jelentésben.

A nukleáris energia aránya tavaly 25 százalékos volt az áramtermelésben. Ezen a területen jelentős visszaesés mutatkozik, éves szinten 10 százalékkal, 1990 óta a legnagyobb mértékben csökkent az ágazat teljesítménye, és a folyamat tartós lesz, mert Németország 2022-ben, Belgium 2025-ben, Spanyolország 2030-ban felhagy az atomenergia használatával, Franciaországban pedig 2035-ig 50 százalékkal csökkentik arányát az energiatermelésben. Ez is kiemeli a megújuló forrásokra, mindenekelőtt a szél-, és a napenergia kiaknázására alapozó áramtermelés fejlesztésének fontosságát – tették hozzá.

A legnagyobb mértékben éppen ez a két terület, a szél-, és a napenergia használata fejlődik. Tavaly az EU-ban termelt áram 19 százalékát állították elő ebből a két forrásból. A szélenergia aránya 14 százalékos volt, szemben az öt évvel korábbi 9 százalékkal, a napenergia aránya 5 százalékot tett ki, szemben a 2015-ös 3 százalékkal.

A megújuló forrásokra támaszkodó tagországok rangsorát Ausztria vezeti az áramtermelésben betöltött 79 százalékos aránnyal. A második Dánia 78 százalékkal, a harmadik Svédország 68 százalékkal, az utolsó helyen Csehország áll 12 százalékkal. A tanulmány szerint Magyarországon 2020-ban az áramtermelés 48 százalékban atomenergiára, 38 százalékban fosszilis energiahordozókra, 15 százalékban megújuló energiaforrásokra épült.

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)