„Ezeket a falakat át kell törni” – Gyógyulás a depresszióból

„Ezeket a falakat át kell törni” – Gyógyulás a depresszióból

Egy amerikai kutatás szerint a tinédzserek 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió árnyékolja be a mindennapjait, ennek ellenére még mindig tabu témának számítanak a mentális problémák. A 18 éves Sipos Lili Janka sem merte beismerni eleinte, hogy baj van, végül mégis sikerült erőt gyűjtenie ahhoz, hogy segítséget kérjen.

Szerintem egy művészlelket jobban megérintenek a világ történései, sokkal érzékenyebb, és a saját érzéseit is erőteljesebben éli meg – kezd bele történetébe Lili. – Az én családomban is megjelenik a művészhajlam: apukám gordonkaművész, nővérem operaénekesnek készül és az egész tágabb családom életét körülveszi a zene – ahogy az enyémet is. Szerintem az érzékenységem ide vezethető vissza.

„Iskolába menni is megterhelő volt”
Lili nem tudja pontosan, hogy mitől alakulhatott ki nála a szorongás.

Valamikor általános iskolás koromban kezdődött, majd egyre inkább elharapódzott és egyre több dologban akadályozott. Volt idő, amikor már önmagában az is megterhelő volt számomra, hogy bemenjek az iskolába. Amikor az okok között kutakodom, eszembe jut, hogy mindig is rosszul érintett mások véleménye. Nehezen vettem a kritikát, és központi kérdés volt az életemben, hogy „Vajon mit gondolhatnak rólam mások?” Attól féltem, hogy mások csak a hibáimat látják. Bár még nem lehet erről teljesen múlt időben beszélni, de úgy érzem, hogy jó úton vagyok a változás felé.

„Azt mondtam: igen, jól vagyok”
Az egykori legjobb barátnőmmel eléggé toxikus volt a barátságunk, ami az egész életemre kihatott. Az ebből való kilépés azonban nem segített, hanem inkább hozta magával a többi problémát: eltávolodtam a családomtól és végül egy rosszul végződő kapcsolat után mélypontra kerültem. Leginkább az tűnt fel, hogy folyton fáradt voltam, rengeteget aludtam és nagyon elzárkóztam mindenkitől. Amit talán ma már másként csinálnék, az az, hogy akkoriban igyekeztem ezeket a nehéz érzéseket magamban tartani. Ha valaki megkérdezte, hogy minden rendben van-e, a válasz mindig az volt, hogy „igen, jól vagyok”.

„Közelebb kerültünk egymáshoz”
Lili úgy látja, hogy a mentális problémák még mindig tabu témának számítanak.

Szégyelltem, hogy nem tudok egyedül megküzdeni a gondjaimmal, ezért nem mertem segítséget kérni. Egyre rosszabbul voltam, és amikor már úgy éreztem, hogy ezt már végképp nem bírom, akkor döntöttem úgy, hogy beszélek anyukámmal és elmondom neki, hogy segítségre van szükségem. Több jel is utalt arra, hogy baj van: nem nagyon jöttem ki a szobámból, sőt, az ágyamból is csak akkor keltem ki, ha nagyon muszáj volt. Mindent nagyon fárasztónak éreztem, így az evést is, ami miatt sokat fogytam. Olyan is előfordult a tavaly tavaszi online oktatás alatt, hogy ha felszólított a tanár, nem válaszoltam, még akkor sem, ha tudtam a választ. Így sokkal könnyebb volt kibújni az emberekkel való interakció alól. Emellett a tanulást is nagyon elhanyagoltam. Nem tudott semmi boldoggá tenni, minden fárasztó volt számomra és úgy éreztem, hogy a fekvésen kívül semmire nem vagyok képes. Amikor „színt vallottam”, az egész családom maximális támogatott: segítettek megfelelő szakembert találni és végig mellettem álltak. Nagyon sokat jelentett nekem, hogy beszélhettem velük a problémáimról, és úgy gondolom, hogy ez meg is erősítette a kapcsolatunkat; közelebb kerültünk egymáshoz.

Beszélni kell róla
Bár eleinte nehéz volt felvállalni a nehézségeket, a barátaim szerencsére jól fogadták és örültek, hogy volt bátorságom segítséget kérni. A szakemberek támogatása és a gyógyszerek mellett nagyon fontos volt számomra, hogy nem egyedül kellett mindezt végig csinálnom, és a családom biztosított arról, hogy ott vannak, kitartanak mellettem. Azért is fontos szerintem, hogy nyíltan beszéljünk erről a témáról, mert az ilyen problémákkal küzdőket gyakran megbélyegzik. Ezeket a falakat át kell törni. Ha nincs beskatulyázás, az érintettek is jobban mernek segítségért fordulni.

„Fontos, hogy tájékozottak legyünk”
Lilire a Mélylevegő projekt csapata segített rátalálni, akik a mentális problémákkal kapcsolatos prevencióval és edukációval foglalkoznak.

Mint a legtöbb pszichológia szakos hallgató, mi is elhivatottak vagyunk az emberi lélek és viselkedés működésének megértése iránt – veszi át a szót Pető Dorina, a projekt egyik alapító tagja. – A képzés során számos fontos ismeretet tanulhattunk meg például arról, hogy milyen az egészséges megküzdés és mit tehetünk a mentális egészségünk támogatásáért. Úgy gondoljuk, hogy a pszichológia olyan témákkal foglalkozik, amelyek meglehetősen sokakat érintenek, ezért szeretnénk, ha ezek az ismeretek minél több olyan emberhez juthatnának el, akik érdeklődőek, csak eddig még nem találtak olyan hiteles forrást, amely egy könnyen befogadható stílussal párosul.

Már jó ideje nyomon követem a munkásságukat és nagyon tetszik, amit csinálnak – tette hozzá Lili. – Szerintem fontos, hogy tájékozottak legyünk akár a depresszió, akár más hangulatzavarok témájával kapcsolatban, hiszen rengeteg ember küzd ilyen problémákkal. Örülök, hogy rátaláltam az oldalukra, számomra nagyon hasznos, és remélem, hogy minél több emberhez eljut.

Nem jó tagadásban élni
A Mélylevegő projekt Instagram profiljának több mint 62 ezer követője van, a közösség pedig 18-34 év közötti fiatalokból áll. A projekt alapítóinak célja a többi között, hogy „felemeljék a hangjukat” a megbélyegzés ellen.

Addig, amíg valaki tagadásban él, és ezt a környezete is erősíti, nem valószínű, hogy segítséget fog kérni. Helyzetét kilátástalannak élheti meg egészen addig, amíg ő és a környezete nem kezdi el lerombolni azokat a stigmákat, amelyek akadályozzák az elindulásban. Ilyen lehet az, hogy csak a gyengék kérnek segítséget, vagy, hogy a férfiaknak minden helyzetben erősnek kell lenniük. Az ilyen és ehhez hasonló meggyőződések nagyon mélyen gyökereznek, sok munka és idő átkeretezni ezeket, ami pszichológus szakember segítségével működik hatékonyan – mondta Miklós Andrea, a projekt egy másik alapító tagja.

„Érdemes ezzel foglalkozni hosszútávon”
Több olyan visszajelzést is kaptunk már a követőinktől, hogy a projekt hatására kerestek fel pszichológus szakembert, vagy ezáltal indulhatott el egy párbeszéd a családtagok között. Ezeken a történeteken keresztül érezzük, hogy van hatása a munkánknak és érdemes ezzel foglalkozni hosszútávon.

Lili számára is segítő kezet nyújtott a Mélylevegő projekt, ma már tele van tervekkel a jövőre nézve.

– Szeretnék majd egyetemre menni, jobban önmagamra fókuszálni, ugyanakkor nyitni az emberek felé, de legfőképpen: megtapasztalni, hogy milyen az élet kicsit kevesebb akadállyal.

Visszapillantó tükör 2021.02.24.

Visszapillantó tükör 2021.02.24.

 

Elmúlt heti műsorainkból:  

  • Felvételi a Creascolában – Interjú Tarsolyné Szilas Andreával
  • Arc és álarc – Interjú Dr. Konta Ildikóval
  • Itt a farsang farka! – részletek
  • Disznótorok hajdan és most – 2. rész: Magyarország, hét gyerek és tepertős pogácsa
  • Disznótorok hajdan és most – 3. rész: erdélyi disznótorok
  • Rendhagyó falu disznótora Bede Róberttel és Szőke Andrással – részlet
Fontos határidők a 8. évfolyamos diákoknak!

Fontos határidők a 8. évfolyamos diákoknak!

Még egy hétig adhatják be középfokú jelentkezésüket a diákok, akik számára egyértelműen jó választás lehet a megújult szakképzés – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Schanda Tamás kiemelte: a nyolcadikos diákoknak és családjaiknak fontos döntést kell meghozniuk a következő napokban.
Rámutatott: a kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ehhez pedig egyértelműen jó választás lehet a megújult szakképzés. A gazdaság-újraindítási akcióterv 172 milliárd forinttal támogatja a rendszer egyetemi továbbtanulást megkönnyítő  tartalom- és eszközfejlesztését – jelezte a parlamenti államtitkár.

Megjegyezte: sokan még nem tudják ennyi idős korukban, felnőttként mivel is szeretnének foglalkozni, ezért a szakképzési rendszert úgy alakították ki, hogy a diákoknak először csak ágazatot kelljen választaniuk. Így egy alapozó képzés után, már bővebb ismeretek birtokában, sokkal átgondoltabban dönthetnek egy konkrét szakma mellett. Az ötéves, érettségit is adó technikumokban két, a hároméves szakképzőkben egy év után történik a szakmaválasztás – fejtette ki Schanda Tamás.

Aláhúzta: a megújult rendszer azok számára is egy rendkívül előnyös lehetőséget kínál, akik már nyolcadikos korukban tudják, hogy az érettségi után mit szeretnének tanulni. Az okleveles technikusképzésben a diákok a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott, emelt szintű szakmai program alapján végzik el a középiskolát. Ezután automatikusan folytathatják a tanulmányaikat az adott felsőoktatási intézményben, ahol ráadásul rövidebb idő alatt végezhetnek, mint a gimnáziumból érkezett társaik. A szakirányú továbbtanulás esetén előnyt jelent a felvételin az is, ha valaki a mérnökképzés előszobájának tekinthető technikumból érkezik – ismertette.

Schanda Tamás kitért arra is: azok számára, akik a lehető leghamarabb – akár érettségi nélkül is – szeretnének munkába állni, a szakképző iskola a lehető legjobb választás, hiszen három év alatt minden szükséges ismeretet megszerezhetnek ezekben az intézményekben.

Kiemelte: a megújult szakképzési rendszerben – ettől a tanévtől kezdve, felmenő rendszerben – ösztöndíjat és munkabért is kapnak a diákok. Az oktatók bére is emelkedett: tavaly nyártól kezdve átlagosan mintegy 30 százalékkal. A gazdaság-újraindítási akciótervben az egyetemek fejlesztésére szánt több mint 1500 milliárd forint mintegy tizede a felsőoktatás és a technikumi rendszer közötti átmenet erősítésében hasznosul – sorolta Schanda Tamás.

Február 15-éig lehet jelentkezni a tavaszi érettségi vizsgákra

Február 15-éig lehet jelentkezni a tavaszi érettségi vizsgákra

Jövő hétfőig – azaz február 15-éig – lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek.

A hivatal tájékoztatása szerint a tavaszi vizsgaidőszakban a középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek érettségiket. A jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk és a kormányhivatalok elérhetőségei is megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.

2021-ben a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 3-ától június 25-éig tart, az írásbeli vizsgákat május 3-25. között rendezik. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 10., a középszintű szóbelik június 14. és 25. között lesznek. A vizsgákat a már bevált védelmi intézkedések alkalmazásával szervezik meg, ezek leírása ugyancsak elérhető a hivatal honlapján.

Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire külön kell jelentkezni, egyik jelentkezés sem váltja ki, vagy helyettesíti a másikat. A felsőoktatási intézményekbe szintén február 15-éig lehet jelentkezni a felvi.hu honlapon elérhető e-felvételi felületen – közölték.

ITM: most érdemes igazán egyetemre felvételizni

ITM: most érdemes igazán egyetemre felvételizni

Még egy hétig lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre. A felvételi eljárás és a pontszámítás a tavalyi szabályokhoz képest alapvetően nem változott, alapképzésen és az osztatlan képzési szakokon legalább egy emelt szintű érettségi vizsga megléte az előírás – emlékeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztériuma felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára hétfőn.

Bódis József az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelte: jövő hétfő éjfélig jelentkezhetnek a felsőoktatásba azok, akik a szeptemberben induló alap-, mester- és osztatlan képzések, felsőoktatási szakképzések valamelyikén szeretnék folytatni tanulmányaikat. A jelentkezéseket kizárólag a felvi.hu oldalon elérhető E-felvételi felületen keresztül lehet benyújtani, és február 20-áig kell hitelesíteni.

Ingyenesen három, összesen pedig hat képzésre lehet jelentkezni, de mindegyik kiválasztott képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formája is megjelölhető. Egy jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig az általa sorrendbe állítottak közül az első olyanra, amelynél a pontszáma legalább eléri a felvételi ponthatárt.

Alapképzésen és az osztatlan képzési szakokon legalább egy emelt szintű érettségi vizsga az elvárás. Kivételt azok a képzések jelentenek, amelyeknél a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, miként a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sem szükséges újból érettségit tenniük.

Az államtitkár kiemelte: a gazdaság újraindítását szolgáló akcióterv legnagyobb nyertese a felsőoktatás; példátlan egyetemfejlesztési program indul Magyarországon. 2021 és 2026 között az előző ciklushoz képest négyszer több forrás, 1509 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a felsőoktatás korszerűsítésére. Az egyetemek a nemzetközi összevetésben is versenyképes, naprakész tudás megosztásával kiszámítható életpályához, biztos foglalkoztatáshoz és jövedelemhez segítik hallgatóikat – hangsúlyozta Bódis József.

Kitért arra is, hogy a jelentkezési határidő előtt érdemes újra átolvasni a felvételi tájékoztatót, fokozott figyelmet fordítva a módosított információkra. A felvételi eljárás és pontszámítás szabályai és az érvényes jelentkezéshez szükséges egyéb tudnivalók a felvi.hu oldalon olvashatók.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com