Ferenc pápa jogi reformmal világi bíróság elé állíttatja az egyház tagjait

Ferenc pápa jogi reformmal világi bíróság elé állíttatja az egyház tagjait

Jogszabály-módosítással egyházi kiváltságot törölt el Ferenc pápa, melynek értelmében az eddig kizárólag egyházi bíróság elé állítható püspökök és bíborosok ügyeiben világi bírák alkotta testület is ítéletet hozhat – közölte pénteken a Vatikán.

A Ferenc pápa saját kezdeményezésére (latinul motu proprio) azonnali hatállyal bevezetett jogszabály-módosítás olyan bíborosokra és püspökökre vonatkozik, akiket általános bűncselekmények miatt állítanak bíróság elé.

Mostanáig az egyház magas rangú tagjainak esetében külön – bíborosok alkotta – egyházi bíróság vagy maga az egyházfő határozott. Ezentúl világi bírák alkotta vatikáni bíróság határoz első-, másod- és harmadfokú eljárás keretében.
Feltétel marad viszont, hogy bíborosok és püspökök esetében a világi bíróság elé állítást a pápának kell engedélyeznie. Kivételt jelent, ha bíborosok és püspökök egyházi törvényt sértenek meg, mivel ilyenkor a kánonjog szerint kell eljárni.

Elemzők rámutattak, hogy a jogszabály-módosítással bíborosi bíróság helyett a rendes vatikáni bíróság foglalkozhat Angelo Becciu ügyével: a Szentté Avatási Kongregáció volt vezetője tavaly szeptemberben lemondott, miután kiderült, hogy a Vatikánba a világ minden részéből érkezett milliós adományok egy részét kétes ingatlanügyletekbe, valamint adóparadicsomokba fektette be. Angelo Becciu lemondott bíborosi tisztségéről, de érsek maradt, így mostanáig egyházi bíróság határozott volna ügyében.
Ferenc pápa a vatikáni bírósági esztendő március végi megnyitásakor mondott beszédében egyház tagjai közötti egyenlőséget hangsúlyozta “kiváltságok biztosítása nélkül”.

Az olasz sajtóban forradalminak nevezett jogi lépéssel a Vatikán azt kívánja bizonyítani, hogy zárt ajtók mögötti eljárás helyett a büntetőjogot megsértésével gyanúsított magas rangú egyházi személyek felett világi bíróság ítélkezik az átláthatóság és a nyilvánosság jegyében, mivel a vatikáni bíróság üléseit a sajtó is követheti.

Ferenc pápa jogi reformmal világi bíróság elé állíttatja az egyház tagjait

Ferenc pápa virágvasárnap a járvány okozta lelki és gazdasági válságról beszélt

Hívők nélkül zajlott az idei virágvasárnap is a Vatikánban, Ferenc pápa az új koronavírus-járvány lelki és gazdasági következményeiről beszélt az Úrangyala imádságot kísérő beszédében.

Teljesen üres volt a Szent Péter tér, ahol elmaradt az ilyenkor szokásos körmenet, amelyet a pápa szokott vezetni Jézus jeruzsálemi bevonulása felidézésével.
A Vatikán interneten keresztül közvetítette a virágvasárnapi misét, melyet Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mutatott be: harminc bíboros és alig több mint száz hívő volt jelen, többségük egyházi személy, akiket kellő távolságra ültettek egymástól.

A bazilikát olajfák és kisebb pálmafák díszítették, a résztvevők kezében fonott pálmaágak voltak. Ferenc pápa beszédében azokról beszélt, akik jelen voltak Jézus jeruzsálemi bevonulásakor. Jézus “karddal vívott győzelmét várták a rómaiakon, miközben ő Isten diadalát hirdette a kereszttel” – jelentette ki az egyházfő. Hozzátette, Jézust akkor is sokan csodálták, de kevesen engedték, hogy életüket megváltoztassa. Most is így van, mivel a mai emberek se akarják megváltoztatni életüket, amely tele van ellentmondással, félelemmel, magánnyal, kudarccal és árulással.
“Ne hagyjuk, hogy az elégedetlenség érzése megbénítson bennünket” – mondta Ferenc pápa.

Délben, az Úrangyala (Angelus) – imádságot kísérő beszédében az egyházfő emlékeztetett, hogy a húsvéti szenthét már második éve zajlik pandémia közepette. “Tavaly nagyobb volt a sokk, most nagyobb a próbatétel, és a gazdasági válság súlyossá vált” – jelentette ki.

Kifejtette, hogy a jelenlegi történelmi és társadalmi helyzetben fizikai és lelki erőre van szükség, mivel a válságban “reménytelenség, elkeseredettség, megosztottság” kerekedik felül, sokan “mindennapos keresztutat” járnak be. “(…) ne haladjunk el mellettük tétlenül, hagyjuk, hogy szívünk irgalmas legyen, közeledjünk hozzájuk (..), fogadjuk be azt, aki a keresztre feszített Jézushoz hasonlóan megalázott, selejtté válik, Jézus az utolsókban van, azokban, akit a mi farizeus kultúránk elítél” – mondta Ferenc pápa.

Ferenc pápa az erőszak áldozataiért imádkozott, mindenekelőtt az indonéziai Celebesz (Szulavézi) déli részén található Makassar egyik katolikus templománál vasárnap történt öngyilkos merénylet sebesültjeiért.

A járványkorlátozások miatt tavalyhoz hasonlóan nagycsütörtökön elmarad a lábmosás szertartása, és péntek este a keresztút nem a Colosseumnál, hanem a Szent Péter téren lesz, és húsvét vasárnap Ferenc pápa a bazilikában mutatja be az ünnepi misét. Tavaly március 27-én Ferenc pápa a pandémia betegeiért és halottaiért imádkozott a Szent Péter téren, azóta egy év telt el. Tavaly húsvétkor zárva voltak az olaszországi templomok, az idén az olaszok a lakásukhoz legközelebbi templomba mehetnek el. Virágvasárnap a templomokban fertőtlenítették az olajfaágakat is, amelyek helyett Magyarországon barkaágakat használnak.

Ferenc pápa Magyarországra látogat

Ferenc pápa Magyarországra látogat

Ferenc pápa szeptemberben látogat Budapestre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére.

Ferenc pápa Magyarországra látogat és részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-i záró szentmiséjén – közölte Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hétfőn az MTI-vel.

Örömmel értesültünk róla, hogy a Szentatya bejelentette a döntését, miszerint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szeptember 12-ei szentmiséjére Budapestre jön – jelentette be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményben.

 

Ferenc pápa iraki útja nyitás a jövő felé

Ferenc pápa iraki útja nyitás a jövő felé

Ferenc pápa apostoli útja Irakba nyitás a jövő felé a közel-keleti keresztény közösségek életében és az iszlámmal folytatott párbeszédben – mondta a pénteken kezdődő látogatás részleteit bemutatva a szentszéki szóvivő a Vatikánban tartott sajtótájékoztatóján kedden.

Matteo Bruni hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa évek óta el akar látogatni Irakba, és az utat nem tartja veszélyesnek sem biztonsági szempontból, sem a koronavírus-világjárvány miatt. Ez az első alkalom, hogy katolikus egyházfő Irakba látogat, és az első, hogy síita többségű országba. Ferenc pápának 15 hónap után ez az első útja a Vatikánon kívül, a koronavírus-járvány miatt az elmúlt időszakban sehol sem tett látogatást.
A pápa és kísérete pénteken indul Rómából, a pápai repülőgép Ciprus, Izrael, Jordánia felett elrepülve érkezik meg Bagdadba.

“Sokan nehéznek tartják ezt a pápai látogatást, de inkább azt mondanám, hogy más út lesz, mint amilyenekhez eddig szoktunk, elsősorban a járványkorlátozások miatt” – mondta Matteo Bruni. Úgy vélte, Ferenc pápa ezt az utat a közel-keleti keresztény közösségek iránti “szeretet jegyében” teszi.

Hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa sehol nem találkozik tömegekkel, a programban kevés a nyilvános esemény, zárt térben a legtöbben a Ninivei-fennsíkon található Karakos keresztény templomában várják az egyházfőt, de itt is csak néhány százan lesznek jelen.

Ami a biztonsági feltételeket illeti, a szóvivő elmondta, hogy szokás szerint a Vatikán biztonsági emberei és a svájci gárdisták végigjárták a látogatás útvonalát. Ferenc pápának páncélozott járművet biztosítanak, az egyházfő azonban nem szokott ilyet igénybe venni. Hozzátette, hogy Ferenc pápa mindvégig zárt autóban közlekedik majd, kivéve Erbílben, ahol a stadionban tartandó misén nyitott járműben fog utazni. A 30 ezres stadionba 10 ezer embert engednek be. A szóvivő kiemelte, hogy az egyházfőt és teljes kíséretét, közöttük mintegy hetven újságírót előzetesen beoltottak a SARS-CoV-2 koronavírus ellen.

Ferenc pápa március 8-ig tartó iraki útjáról Leonardo Sandri érsek, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa korábbi nyilatkozatában úgy vélekedett, a pápa a látogatásával vigaszt és reményt vihet Irakba, és azt az üzenetet küldi, hogy elismeri a helyi keresztény közösségek szenvedéseit és megpróbáltatásait.
A szentszéki szóvivő kifejtette, hogy Ferenc pápa az egyik elődjének, II. János Pálnak a 2000-es szent évben a Szentföldön és a Sínai-hegyen tett zarándoklatát “folytatja” a világnak e részén, amely az emberiség, a civilizációk és vallások egyik bölcsője. A szóvivő megjegyezte, Irak jelképesen az egész térséget képviseli a tíz éve háborúban élő Szíriától Törökországon, Afganisztánon és Pakisztánon át egészen Indiáig.

Matteo Bruni hangoztatta, hogy a 84 éves Ferenc pápa “a jövő felé akar nyitni” az Irakban élő keresztényekhez látogatva, akik a világegyház legrégebbi közösségét képviselik. A jövőt akarja építeni a muzulmánokkal is, ezt bizonyítja a találkozó Ali asz-Szisztáni ajatollahhal, a Mekka után a második legnagyobb muzulmán zarándokhelynek, a síita iszlám egyik legszentebb városának és politikai központjának számító Nedzsef városában.

Irakban Ferenc pápa “testvéreket keres és maga is testvérré válik”, ahogyan ezt legutóbbi, Mindannyian Testvérek kezdetű enciklikájában is lefektette tavaly októberben. Ezt megelőzően, 2019-ben Abu-Dzabiban Ahmad et-Tajjeb főimámmal a pápa aláírt egy dokumentumot, amely szintén az emberi testvériségről szól.

A látogatás kiemelt helyszíne lesz a Ninivei-fennsík, ahol a pápa a keresztény közösség tagjaival találkozik. A vatikáni adatok szerint Irakban 1947-ben hozzávetőleg ötmillió keresztény élt, 2003-ra számuk 1,4 millióra csökkent, majd 2015-re 300 ezerre. Karakosból 2014 nyarán az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai egyetlen éjszaka alatt 45 ezer keresztényt hurcoltak el, azóta a családok fele tudott csak visszatérni a városba.

Erbílben magyar főkonzulátus működik, és magyar iskola az iraki és szíriai menekült, középiskolás diákok taníttatására.

Ferenc pápa egészségéről szóló interjút közölt a Vatikán a pápa iraki útja előtt

Ferenc pápa egészségéről szóló interjút közölt a Vatikán a pápa iraki útja előtt

Fiatalkori tüdőműtétéről, pszichoterápiáról, valamint saját stresszoldási módszeréről is beszélt Ferenc pápa abban a régebbi interjúban, amelyet a Vatican News hírportál ismertetett szombaton. Az egyházfő ebben azt is megjegyezte, hogy Rómában, pápaként kíván meghalni.

A vatikáni honlap azt az eddig kiadatlan interjút közölte, amelyet Ferenc pápa még 2019-ben adott Nelson Castro argentin orvos-újságírónak az egyházfők egészségéről készülő könyvéhez. A beszélgetést a La Nacion című argentin napilap közölte most le, a Vatican News onnan vette át.
Az interjút néhány nappal Ferenc pápa március 5-én kezdődő iraki útja előtt jelentették meg, amelyet az egyházon belül és kívül is fenntartás és aggodalom kísér a 84 éves egyházfő kora és a koronavírus-járvány veszélyei miatt.

Az egészségével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Ferenc pápa felidézte Nelson Castrónak, hogy 21 éves korában fertőzés miatt eltávolították tüdeje egy részét. Hangsúlyozta, hogy sem akkor, sem később nem aggódott egészségi állapota miatt. Hozzátette, hogy 2013-ban történt pápává választása óta sem fordult elő sohasem, hogy bármilyen nemzetközi útját vagy más külföldi programját lemondta vagy módosította volna.

Elmondta, hogy életének egy időszakában pszichológus segítségére szorult, amikor az argentin diktatúra idején egyházi előjáróként “embereket kellett kimenekítenem az országból, menteni őket, és nem tudtam, hogyan oldjak meg nehéz helyzeteket”. Kifejtette, a pszichológus segített neki félelmei kezelésében.
“Képzeljétek el, mit jelent egy embert egy pokróc alatt az autóban elrejtve három katonai ellenőrzési ponton átjuttatni (..) hatalmas feszültség volt bennem” – nyilatkozta.

Megjegyezte, a terápiával megtanulta a stresszt kezelni és elkerülni a hirtelen döntéseket. Úgy vélte, minden pap számára jelentős az emberi lélek ismerete.
Elárulta, hogy amikor észreveszi magán a kapkodást, Johann Sebastian Bach muzsikáját hallgatja, mivel ez megnyugtatja és segít neki a problémamegoldásban.
Az interjú végén az újságíró azt kérdezte Ferenc pápától, gondol-e a halálra.
A pápa úgy válaszolt, hogy igen, de egyáltalán nem fél tőle. Arra a kérdésre, hogyan képzeli el halálát, Ferenc pápa kijelentette, hogy “hivatalban levő pápaként vagy nyugalmazott pápaként, és Rómában. Nem térek vissza Argentínába” – mondta.

Elemzők rámutatnak, hogy Ferenc pápa első ízben utalt arra a lehetőségre, hogy elődjéhez XVI. Benedekhez hasonlóan esetleg lemondjon, és nyugalmazott pápa legyen.
Az olasz hírügynökségeknek Gianfranco Sviderkowski, a vatikáni tudósítók szövetségének legidősebb tagja értelmezte az egyházfő kijelentéseit, hangoztatva, hogy Ferenc pápa “végig a helyén fog maradni (…) olyan ember és pápa, aki mindennek ellenáll és mindenhova eljut”. Az újságíró szerint Ferenc pápa csupán arra utalt, hogy nem zár ki semmilyen lehetőséget, így a lemondást sem, ha már nem tudná teljes szellemi erővel ellátni egyházfői feladatát.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com