Pénzügyi tudatosságra nevel minket a pandémia

Pénzügyi tudatosságra nevel minket a pandémia

A lakosság nagyrészének szüksége lenne pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, ami hatványozottan igaz a koronavírus-járvány okozta krízishelyzet idején. A munkáltatók is profitálnak abból, ha jobban osztják be a pénzüket a dolgozók. 

Kővári Erika pénzügyi menedzser szerint a pandémiával elindult egyfajta tanítási folyamat, az emberek többsége elkezdett spórolni, de így sincsenek tisztában vele, hogyan kell ezt a gyakorlatban hatékonyan megvalósítani. A szakértő szerint mindig fontos az 50-30-20-as szabályt szem előtt tartani, a cégeknek pedig áldozniuk a munkavállalók pénzügyi oktatására, mert azzal exponenciálisan nőhet a munkájuk hozzáadott értéke is.

Az iskolákban nem tanítják meg az embereket a pénzügyeik rendszerezésére, pedig e nélkül senki nem képes megfelelően bánni a bevételeivel. A hétköznapokban gyakran dobálózunk olyan közgazdasági jelentésű szavakkal, mint az infláció vagy a vásárlóérték, de a társadalom túlnyomó többsége nem érti ezek mögöttes tartalmát. Pedig ahogy a világ változik körülöttünk, úgy alakulnak át a pénzügyi szokások is.

Kővári Erika, az Extrema Hungary Kft. ügyvezetője szerint a koronavírus megjelenése óta minden korábbinál indokoltabbá vált a tudatosság, a tervezés, hiszen mindannyian sebezhetővé váltunk. Sokan kezdtek el spórolni, míg a munkájukat elveszítők körében érezhető az a fajta mentalitás, hogy biztonságot, kiszámíthatóságot szeretnének teremteni maguk körül és próbálnak tartalékot képezni.

Az 50-30-20-as szabály

A pénzügyi menedzser szerint a pénzügyi tudatosság egyik alapja az úgynevezett 50-30-20-as szabály, ezt kellene összehangolni mindenki fejében.

„Miután megkapjuk a fizetésünket, 20 százalékot kellene eltenni abból váratlan helyzetekre. A mai felhasználói társadalomban ez nem jellemző, mert rengeteg inger éri az embereket, és azonnal megveszik azokat a termékeket, amiket korábban nem tudtak” – magyarázta.

Mint mondta, az állandó kiadások, így a rezsi, a havi díjfizetési kötelezettségek tennék ki iskolapéldai esetben a bevétel 50 százalékát, míg a maradék 30 százalékot arra költhetnénk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ebből az összegből eljárhatunk színházba, moziba, koncertekre vagy bármilyen szabadidős tevékenységet végezhetünk annak érdekében, hogy felszabadultnak érezzük magunkat.

Ingyenes pénzügyi helpdeskre lenne szükség a cégeknél

Kővári Erika úgy látja, a cégek bizonyos szinten már a járványt megelőzően elkényelmesedtek, amit főleg a munkabért melletti cafeteria lehetősége okozott. Erre megvolt az állandó keretük, új dolgokat nem akartak behozni, mert ez volt a legkényelmesebb megoldás.

„2018 júliusában az országgyűlés elfogadta, és 2019. januárjában a cafeteria majd megannyi elemét is munkabérként adóztatta meg a kormány, eltörölték a készpénzjuttatásokat, ugyanakkor különböző szolgáltatásokat kedvezőbb adózásúvá lehetett tenni. Ezzel együtt szinte mindenki megtartotta a cafeteriát, mert nem volt vele sok dolga, nem akart plusz energiát fektetni a munkavállalók bérkiegészítésére annak optimálisabb kihasználására” – magyarázta.

A szakértők tapasztalatai szerint 2019 második felében kezdték el egyre többen használni a pszichológiai call centert a munkáltatók részére egyfajta helpdeskként. Ez pedig a mérések szerint telitalálat volt, mert ha valaki segít a munkavállaló mentális egészségét fenntartani, akkor munkája hozzáadott értéke is exponenciálisan megnőhet. Ezen inspiráción elindulva alkítottunk ki pénzügyi helpdesk szolgáltatást, a pénzügyi edukáció mellé.

Az Extrema Hungary Kft. szolgáltatása többek közt stabil iránymutatást vagy tájékoztatást ad a pénzügyi oktatás terén. Kővári Erika szerint nem kell magas szintű tudást átadni, de az alkalmazottaknak tisztában kell lennie vele, milyen juttatásokkal élhet, hogyan tudja azt optimálisan felhasználni és hogyan lehetne összespórolni egy hőn áhított álomra.

„Mindenki meglepődik, amikor elmondjuk, hogy egy parkolás áráért akár egy világszínvonalú egészségbiztosítást is meg lehet vásárolni. Ehhez csak teljesen máshogy kellene gondolkodni. Ami a legfontosabb: mindenkinek a saját szintjén kell tervezni, tanácsadásaink során ezt tartjuk szem előtt, és személyre szabottan, nem ráerőltetve a másikra mutatunk utat az ügyfeleknek” – fogalmazott.

18 éves kortól fontos az öngondoskodás

Az Extrema Hungary Kft. a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2018 óta, 13 x 1,5 órás előadássorozatot tart, melyben 13 neves pénzügyi szakembert kértek fel, hogy tartsanak előadást a gyakorlatias pénzügyeink témában, 3 kredites választható tantárgyként. Ennek célja, hogy segítsen, miként alakíthatja ki pénzügyi jövőjét egy egyetemről induló fiatal, ha alkalmazott, vagy éppen vállalkozói jogviszony mellett dönt.

A kurzus annyira népszerű, hogy a hallgatók száma szinte évről évre duplázódik, és bár a járvány miatt ebben a félévben leálltak, hiszen gyakorlatias pénzügyeket nem lehet online oktatni, szeptembertől újra lehet jelentkezni.

„Rengeteg visszaigazolást kaptunk, hogy van létjogosultsága az előadásoknak. A diákok az órákon feltöltődtek, hiszen nem lexikális tudást szerettünk volna átadni, hanem gyakorlatias, de ezzel együtt gazdaságilag megfogalmazott tanácsokat. A diákok megtudhatták, miért van szükség már 18 éves kortól az öngondoskodásra és felnyitottuk a szemüket, hogyan növelhetik a pénzük értékét, ha jó munkahelyet választanak” – értékelt a pénzügyi menedzser.

Kővári Erika végezetül hozzátette, országszerte több gimnáziumban is tartanak pénzügyi napokat illetve heteket. Sőt, Mindennapi pénzügyeink ABC-je címmel könyvet is kiadtak, amit kifejezetten a magyar szokásokra, a magyar emberekre írtak.

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<
Biztos megélhetésre számíthat, aki informatikusnak áll

Biztos megélhetésre számíthat, aki informatikusnak áll

Komoly lehetőségek elé néznek a pályaválasztáskor az informatika mellett döntő végzős fiatalok – hívta fel a figyelmet az Educatio kiállításon tartott előadásában Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

Kiemelte, hogy az egyetem után több ezer betöltendő pozíció, magas kezdőfizetés és vonzó munkakörülmények várnak a frissdiplomásokra, és hangsúlyozta az infokommunikációs iparág szerepének és súlyának növekedését, nemzetközi szinten és Magyarországon is. A hazai GDP közel negyedét közvetve a digitális gazdaság állítja elő. Nem csoda, hogy a rekordgyorsasággal bővülő szektor munkaerő-kereslete világszerte és Magyarországon egyaránt szinte kielégíthetetlen – fejtette ki.

A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a jövőbe mutató technológiák ne csak elterjedjenek Magyarországon, hanem azokat hasznosítani is tudjuk a gazdaság és innováció élénkítésében, az életminőség javításában. Ehhez elengedhetetlen, hogy az informatikát, ezt a változatos, majdnem minden iparágat kiszolgáló szakmát hivatásukként választók száma folyamatosan növekedjen – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az informatikai pályára nyitott középiskolások több intézmény és szakirány közül választhatnak, jelenleg 9 budapesti és 14 vidéki egyetemen szerezhetnek diplomát. A tavalyi felvételi eljárásban a gazdaságtudományok után az informatika volt a második legnépszerűbb képzési terület.

A legtöbb jelentkezőt 2020-ban a mérnökinformatikus szakokra vették fel. A diplomantul.hu friss adatai szerint a 2017-2018-ban diplomázott informatikusok több mint 92 százaléka dolgozik vagy tanul. Kevesebb mint egy százalékuk álláskereső, az átlagos elhelyezkedési idő alig több mint egy hónap. A foglalkoztatottak több mint 94 százaléka diplomás munkakörben, idehaza dolgozik, bruttó jövedelmük átlaga 487 775 forint – tájékoztatott az ITM.

Kiemelték, hogy már a középiskolába jelentkezőknek érdemes fontolóra venniük, hogy a megújult szakképzés által kínált informatikai képzésekben folytassák tanulmányaikat. Az egyszerre szakmát és diplomát adó technikumokból egyenes út vezethet a szakirányú felsőoktatásba. A diákok idéntől ösztöndíjat is kapnak, a duális képzéseknek köszönhetően akár már iskolaéveik alatt megtalálhatják leendő munkaadóikat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) Programozd a jövőd! projektjének keretében készült kutatás friss eredményei is megerősítették, hogy egyre nagyobb a kereslet az informatikusok iránt.

Az elmúlt öt év tendenciáival ellentétben azonban az informatikai tudást igénylő betöltetlen állások több mint fele ma már nem az informatikai vállalatoknál keresendő – fejtette ki előadásában Vinnai Balázs. A piacnak tehát nemcsak informatikusokra, hanem digitális szakemberekre is nagy szüksége van – tette hozzá az IVSZ elnöke az ITM közleménye szerint.

>>>Ossza meg ismerőseivel<<<

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)