Április 6 – A nap, amikor elhunyt az utolsó nagy magyar uralkodó

Április 6 – A nap, amikor elhunyt az utolsó nagy magyar uralkodó

Mátyás király halálakor Európa egyik legnagyobb birodalmán uralkodott: nemcsak Magyarország és Horvátország királya, de hódításai révén Csehország királya és Ausztria főhercege is volt. 531 éve, 1490. április 6-án bécsi palotájában hunyta le örökre a szemét az utolsó nagy magyar uralkodó.

Mátyás utolsó hónapjait Bécsben töltötte, melyet ekkor már ötödik esztendeje birtokolt, miután 1485 nyarán egy több hónapos ostrom után a bécsi polgárok megnyitották a város kapuit a Fekete Sereg előtt és a magyar király örökösének szánt természetes fia, Corvin János oldalán bevonult a későbbi császárvárosba.

„S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.” – emlékezett meg századokkal később a jeles alkalomra Kölcsey Ferenc a Himnuszban.

A krónikák szerint Mátyás király 1490. április 4-én egy hatórás virágvasárnapi szertartáson vett részt. Később a királyi palotába visszatérve, míg feleségét Beatrixet várta beleharapott egy fügébe, de mivel az poshadt volt, égtelen haragra gerjedt, így az időközben megérkező királynénak kellett csitítania.

Bonfini, Mátyás udvari krónikása így jegyzi:
“A király nem akar semmit sem enni. Szédülésre és homályos látásra panaszkodik így „beviteti magát a hálószobába. Ekkor hirtelen gutaütés éri” … „iszonyú testi fájdalom gyötri, és a betegség hatalmában beszélni sem tud, csak annyit kiáltozik: jaj, jaj, Jézus, más egyéb szót nem tud kinyögni.” „egész éjjel rettenetesen bömbölt. Végül a hajnal közeledtével az őrjöngő fájdalom alábbhagyott. Pár órára elnyomta a nyugtalan álom.” „gyakran meredt pillantással nézett hol az egyikre, hol a másikra, most előtte álló fiára, most a királynéra, mintha sürgetni vagy mondani akarna valamit.”

„Mátyás tehát, a győzhetetlen fejedelem, az üdvösség ezer és négyszáz fölötti kilencvenedik esztendejében, április nonaeján, Mars napján, életének pedig negyvenhetedik évében meghalt, és betölthetetlen űrt hagyott maga után. És amint Mars hónapjában született, úgy Mars napján és órájában távozott az életből” – írta Bonfini, aki szerint a nagy király halálát számtalan jel előzte meg.

Halála után nyomban mendemondák keletkeztek, többek közt arról is, hogy Beatrix megmérgezte. 1890-ben Korányi Frigyes belgyógyász professzor, Bonfini leírása alapján „agy-gutaütést” diagnosztizált, amit a köszvényből vezetett le. Később más orvosok mindennek ellenére nem zárták ki a mérgezés lehetőségét sem. A gyanúba kevert Beatrixnak azonban minden hatalma és befolyása addig tartott, ameddig a férje életben volt, így valószínűtlen, hogy ő mérgezte volna meg. Tény, hogy a király már súlyos beteg volt, és így a természetes halál a legvalószínűbb. A halálhírt Tibrilli, Mátyáshoz közelálló bizalmi embere, a bolondja tudatta az urakkal.

Nagyságát igazolva, kettős temetést rendeztek számára. Az elsőt közvetlenül halála után Bécsben, ahol Bonfini szerint a Beatrix királynétól és Corvin Jánostól kezdve a főurakon és főpapokon keresztül egészen a városi polgárságig és a legalacsonyabb rangú emberekig mindenki őszintén gyászolta a „királyok királyát” és a „nép barátját”.

„Magyarországot kitűnő intézkedésekkel felvirágoztatta, megszilárdította a katonai fegyelmet, különböző gépezeteket és fegyverfajtákat talált fel, és a régiónak jelentőséget adott” – írta.

Majd a testet Székesfehérvárra szállították.  Magyarországon három hónapos gyászt rendeltek el és Székesfehérváron, a Szent István bazilikában, a nagy királyhoz illő fényűző temetést rendeztek.

A gyászbeszédet mondó Péter lucerai püspök, nápolyi követ szerint

„Mátyást, a kereszténység védelmezőjét, a győzhetetlen fejedelmet, a római egyház érdemes jótevőjét méltán az istenségek közé kellene iktatni, amit az egész gyülekezet hangosan helyeselt, a szenátus pedig ez ügyben komoly határozatot hozott.”

Ezen kívül Bonfini szerint Mátyás halála napján:
A Duna vize megduzzadt, hogy megakadályozza a törököket abban, hogy a védtelenül maradt országra támadjanak, Mátyás Budán tartott oroszlánjai is kimúltak, Budán a Hunyadiak címerállatából, a hollóból egyet sem láttak, de Székesfehérváron a királyi temetések és sírok helyszínén egy egész csapatnyi károgott.

Bonfini szerint Mátyás nem sokkal halála előtt Komáromban négy gólyát látott civakodni. Ebből nemcsak a király közelgő halálát, de az ezt követő trónviszályt is megjósolta az itáliai mester, „mert négy király fog civakodni az országért.”

Sokan úgy tartják, hogy Mátyás volt az utolsó nagy magyar király, amivel nehéz vitatkozni, hiszen uralkodása és halála után nemcsak Magyarország nagyhatalmi státusza, de az ország önállósága is hosszú időre megszűnt.

Nemhiába, suttogták már a 16. században is az előkelő fűuraktól a legutolsó jobbágyig:

„Meg holt matias király s el költ az Igazsagh”. – „Meghalt Mátyás király, oda az igazság”

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com