A Himnusz regényes történetét bemutató film és weboldal készült

A Himnusz regényes történetét bemutató film és weboldal készült

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel – hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Később Erkel Ferenc zenéjével vált teljessé kultúránk egyik alapköve – hangzott el a műsorban.

A 30 perces dokumentumfilm animációk, videóbejátszások segítségével tárja a közönség elé a Himnusz történetét, számos érdekességgel, néhol szórakoztató epizódokkal tarkítva.
Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke elmondta: Erkel Ferenc alapította a társaságot, amelynek 1853-ban volt az első koncertje a Nemzeti Múzeumban. Mint fogalmazott, mindent meg szeretnének tenni, hogy Erkel Ferenc szellemi hagyatéka minél jobban beivódjon a magyar kultúrába. Ennek legjobb eszköze jelenleg a digitális világ – mondta, hozzátéve: a dokumentumfilm elkészítése mellett létrehozták a www.magyarhimnusz.hu weboldalt, ahol minden megtalálható, amit a Himnuszról tudni érdemes. Az új weboldalon többek között a film is megtekinthető, és egy idővonal segítségével, képekkel illusztrálva követhető nyomon a Himnusz keletkezésének története napjainkig.

Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője, zenész elmondta: immár két éve foglalkozik a témával, de mindig újabb felfedezésre váró részletekre derül fény. “Sokat tudunk, sok mindent elmesélünk a filmben, de ez még mindig csak a jéghegy csúcsa” – jegyezte meg.
Elmondta: a dokumentumfilmben Juhász Anna irodalmárral beszélget a vers és a zene kapcsolatáról. A produkcióból kiderül, hogy Erkel miért vett részt a pályázaton, és az is, hogy a korszak irodalmárainak és muzsikusainak miért volt fontos, hogy egy Himnusz-pályázat is szülessen a Szózat után. Számos történettel, pletykával, legendával ismertetik meg az érdeklődőket.

Tóth László elmondta: a Himnusz megzenésítésére 1844-ben kiírt pályázatra 13 pályaművet adtak be. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával rögzítették a fennmaradt pályaműveket, amelyek a www.magyarhimnusz.hu weboldalon meghallgathatók a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában – mondta, kiemelve, hogy meghallgatható Erkel Ferenc eredeti verziója is. Mint mondta, most Dohnányi Ernő áthangszerelt verziója a legismertebb, a filmben a legfontosabb különbségeket is megmutatják Erkel eredeti koncepciója és Dohnányi változata között.

Az érdekességek között említette továbbá, hogy Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője is adott be pályaművet a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatra, és az ő verziója lett a második – ez a mű is hallható a filmben és a weboldalon.
A dokumentumfilmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke.

Tudtad, hogy…?

Tudtad, hogy…?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

Ha bárhol a világon felcsendül, a minden magyar által jól ismert zene és az első pár szó, „Isten áldd meg a magyart”, akkor valóban együtt dobban a szívünk, de ez nem volt mindig így.

Mielőtt Kölcsey 1823-ban lejegyezte a magyarság nemzeti himnuszát, addig a katolikus magyarság a „Boldogasszony Anyánk”-at és „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga”-át, míg a református magyarság a „Te benned bíztunk,”-ot tekintette himnuszának.

A 19. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, amely mellett gyakran felhangzott a Rákóczi induló is, mint a magyarság kifejezője, de a hatóságok ezt többször betiltották. Hiába fordította Bulyovszky Gyula magyarra a császári himnuszt 1854 tavaszán, a nagytöbbség nem tudta elfogadni a magyar nemzet himnuszaként. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a kivégzések végén, mint például az aradi vértanúknál is történt, lejátszották a császári himnuszt.

A magyarság szeretett volna egy saját, a magyar népről szóló himnuszt, amelyet végül Kölcsey Ferenc a reformkor nagy költője adott meg számunkra. Hivatalosan 1823. január 22-én jegyezte le, akkor még „a Magyar nép zivataros századaiból” alcímmel. Először 1829-ben jelent meg a Kisfaludy Károly által jegyzett Aurorában.

A Himnuszt Erkel Ferenc zenéje tette teljessé, bár még ezzel sem vált hivatalosan a nép himnuszává.

Először 1901-be vetődött fel a Parlamentben Rátkay László által, hogy a nemzeti ünnepeken a magyar himnuszt énekeljék, ne az osztrákok néphimnuszát. Ezen törvénymódosítási javaslat mellékleteként nyújtotta be Kölcsey Ferenc által írt verset és Erkel Ferenc kottáját, amelyet az Országgyűlés el is fogadott, de sajnálatos módon I. Ferenc József, mint magyar király nem szentesített, így a hatályba lépés elmaradt.

Mindenezek ellenére 1916-ban lV. Károly magyar király a magyar Himnuszra vonult be a koronázási ünnepségére.

Egy anekdota szerint az 50-es években Rákosi Mátyás felkérte Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt is egy másik, „szocialista” himnusz megalkotására, de Kodály válasza ennyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel feledésbe is merült a himnusz „leváltása”.

1985-ben a zongoraművész Farsang Árpád felvetette, hogy a himnusz jegyzésének időpontja olyan fontos esemény, amelyet ünnepelni kell.

„ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”

Így lett 1989. óta január 22-e A magyar kultúra napja.

A közmegegyezés már korábban a magyarok nemzeti imádságává tette a Himnuszt, de hivatalosan csak a rendszerváltás során, 1989-ben került be a Magyar Köztársaság alkotmányába.

Himnusz szobor

2006. május 7-én avatták fel Budakeszin V.Majzik Mária Himnusz szobrát.

A 9 méter hosszú, 4,5 méter magas alkotás egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

A magyar kultúra napja – A közmédia több csatornája is megemlékezik az évfordulóról

A magyar kultúra napja – A közmédia több csatornája is megemlékezik az évfordulóról

A közmédia január 22-én több csatornáján ikonikus filmes és zenei művekkel, a nemzet nagyjainak bemutatásával és számos egyéb érdekességgel tiszteleg a magyar kultúra előtt, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

A Duna Televízión futó Ridikülben többek között Gaál Zoltán beszédtanár, a Dankó Rádió műsorvezetője lesz a vendég, aki a magyar nyelvről és a nyelvújításról is oszt meg érdekességeket a nézőkkel, de a Család-barátban és szombaton a Térkép című műsorban is megemlékeznek a magyar kultúra napjáról – közölte az MTVA Sajtó Osztálya az MTI-vel.
Pénteken este 20.35-kor tűzi műsorára a csatorna a Fazekas Mihály legendás művéből készült Ludas Matyi című játékfilmet, a főszereplőt alakító tragikus sorsú színész, Soós Imre 1951-ben Karlova Varyban filmbeli alakításáért díjat kapott. Ezt követően 22.25-kor Az ember tragédiája következik: Madách Imre 1862-ben megjelent művét Jankovics Marcell egy egész estés animációs filmben dolgozta fel. A Duna World 21.40-kor a Kormorán zenekar koncertfelvételét, az Angyalok énekei című előadást tűzi műsorára.

Az M5 kulturális csatornán 13.30-kor vetítik a Liliomfit, az 1954-ben Makk Károly rendezésében készült alkotás 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé. A 19 órakor kezdődő Librettó kulturális magazinban és az utána 20 órától látható Ez itt a kérdésben is kiemelten foglalkoznak a magyar kultúra napjával. Este 21 órától pedig Márai Sándor világsikerű művének, A gyertyák csonkig égnek című regénynek a filmes adaptációját láthatják a nézők.

A Kossuth Rádió január 22-én indítja el Elindultam szép hazámból című műsorát, amelyben a magyar diaszpóra kiemelkedő személyiségeivel ismerkedhetnek meg a hallgatók.
A naponta jelentkező kétperces adásokban másokkal egyetemben bemutatják az 1848-as szabadságharc legifjabb tábornokát, Czetz Jánost, a Nobel-díjas Bárány Róbertet, de a Wall Street úttörőjét, Thomas Péterffyt is. Ezen kívül a magyar kultúra napján a Krónikák előtt Kölcsey Ferenc Himnuszának egy-egy versszakát hallhatják a nézők a nemzet színésznagyjainak előadásában. A legfőbb magyar mű többek között Bessenyei Ferenc, Szabó Gyula és Darvas Iván hangján is megszólal. A Nagyítás című műsor pedig a szatmárcsekei Kölcsey Emlékházzal foglalkozik. A Kossuth Rádió továbbá azzal segíti a magyar kulturális életet, hogy felkéréseivel olyan fiatal művészeket támogat, akik a járvány miatt elvesztették a munkájukat. Az általuk, a rádió stúdiójában felmondott klasszikus költeményeket, a Vers napról napra című műsorban hallhatják majd – írják a közleményben.

A Dankó Rádió több műsorában is tiszteleg a magyar kultúra nagyjai előtt: Juhász Gyula versfeldolgozással, közismert népdalokkal, Dankó Pista-nótákkal, megzenésített Gárdonyi- és Petőfi-művekkel is várják a hallgatókat. Szó lesz még a magyar operett történetéről, valamint a 20. század elején rögzített gramofonfelvételeket is hallhatnak az érdeklődők. Népek dalai című műsorukban este 23 órától a Magos együttes 2020-as WOMEX világzenei fesztiválon rögzített előadását adják.

A Bartók Rádióban a 19.30-kor adásba kerülő esti hangversenyen magyar zeneszerzők művei csendülnek fel, de napközben is számos magyar zenével várják a hallgatókat.

A játékos kedvűek pedig az MTVA Archívum által összeállított kvíz segítéségével tesztelhetik ez irányú ismereteiket. A kvízjáték “A magyar kultúra napja” linken lesz elérhető.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com