Tudtad, hogy az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a fiatalembereket?

Tudtad, hogy az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a fiatalembereket?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

Az elmúlt hetekben sokszor és sok formában került szóba az érettségi vizsga. Mint ahogyan az életünket, így ezt is átírta a járványhelyzet. Nem voltak könnyű helyzetben a most érettségizők, hiszen az utolsó évük, ami ugyan a legmelósabb, de a legszebb is egyben az online térben zajlott, személyes kontakt kizárásával. Nem volt szalagavató, nem volt ballagás, ami segíti a ráhangolódást a diákévek zárására. Csak online oktatás, online felkészülés, online egyeztetés, és csak írásbeli vizsga!

Az érettségi vizsga hivatalosan a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga. Számos országban hasonlóképpen zárják le a középiskolai oktatást, illetve több helyen a felsőoktatási felvételit is helyettesíti. A kétszintű érettségi bevezetés óta Magyarországon is így működik.

Egy kis érettségi történelem

Magyarországon 1851 óta rendeznek érettségi vizsgát, jelenleg országosan egységes szabályozás szerint. A legutóbbi nagyobb átalakítás a kétszintű érettségi rendszer bevezetése volt 2005-ben. Azóta a vizsga minden tekintetben egységes a gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulói, illetve a felnőttoktatásban részt vevők számára is. Az érettségi hazánkban állami vizsga, az érettségi bizonyítvány pedig közokirat.

Az érettségit először 1788-ban Poroszországban vezették be, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Franciaországban 1808-ban, Angliában pedig 1838-ban kezdték átvenni. Magyarországon Comenius már az 1600-as években felvetette egy érettségiszerű záróvizsga szükségességét:

„Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra, és ugyancsak meg kell állapítani, hogy milyen tudományágnak, vajon teológiának, közigazgatási pályának vagy orvostudománynak szenteljék életüket, amint azt egyrészt természetes hajlamuk elárulja, vagy másrészt az egyháznak és államnak szükséglete megkívánja.” – Comenius

Az iskolákra gyakorolt állami befolyás Mária Terézia uralkodása idején vált kifejezetté, az 1764-ben a Tanügyi Bizottság létrehozásával, majd 1777-ben a Ratio Educationis kibocsátásával. Az érettségi ugyanis nemcsak a tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, hanem állami szintű, egységesítő kimeneti szabályozás is. Célja lehet az állami érdekek érvényesítése, a felsőoktatásba való bejutás szabályozása vagy a köztisztviselői, hivatalnoki állásra pályázók minősítése (ez utóbbi célból Kínában már régóta rendeztek állami vizsgákat).

1849-ben, a forradalmak utáni központosítás és németesítés jegyében a frissen kinevezett osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter, Leo Thun kibocsátotta az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák működését szabályozó átfogó rendeletét, amely a magyar neveléstörténetben Entwurf néven ismert. Ezt az ősz folyamán, nem sokkal a szabadságharc leverése után Magyarországra is kiterjesztették. Ez a rendelet vezette be az érettségit, amihez a tanügyi vezetés még egy porosz pedagógust, Hermann Bonitzot is Bécsbe hívott segítségül.

A rendelet bevallott célja a továbbtanulásra való alkalmasság vizsgálata volt, de Magyarországon általános tiltakozást váltott ki, mert a németesítés és az állami beavatkozás eszközét látták benne.

Különösen felemelte a szavát a református egyház mint nagy iskolafenntartó. Ennek ellenére 1851-ben a fenntartótól függetlenül kötelezővé tették a gimnáziumokban az érettségit, és szeptemberben megtartották az első vizsgákat. A reáliskolák ekkor még csak hat-osztályosak voltak; később, Trefort Ágoston miniszterségének első éveiben ezeket is nyolcosztályossá alakították, és 1876-tól itt is bevezették az érettségit. 

Jelentős változás történt 1924-ben, amikortól bármely középiskola érettségije bármely egyetemen vagy főiskolán való továbbtanulásra jogosított, így megszűnt az iskolatípusok megkülönböztetése. 1948 és 1955 között működött a szakérettségi rendszere, amelynek keretében a korábban a középiskolákba nem jutó munkás- és parasztfiatalok gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit. 1952-ben vezették be a felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdett.

1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen. Ez ugyan növelte az érettségire készülés jelentőségét, de mellékhatásként a fizetős előkészítő tanfolyamok piacát is erősítette. 1993-tól elvileg már az érettségi jogosított a továbbtanulásra, de a felsőoktatási intézmények átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt – gyakorlatilag tehát megmaradt a felvételi, és az egyedi követelmények miatt tovább virágzott az előkészítő tanfolyamok piaca.

A Nemzeti Alaptanterv 1995-ös bevezetése után kezdtek dolgozni a kétszintű érettségi koncepcióján, amely 2005 óta működik; ez hosszú idő óta a legjelentősebb változás, mivel ezzel újból eltörölték a felvételit s az érettségit állították helyébe, de a szakmai viták azóta is tartanak. Az emelt szinten való vizsgáztatást és az elnöki névjegyzékre kerülést külön képzés elvégzéséhez kötötték, de az előbbi tekintetében azóta ez megszűnt.

Érettségi bizonyítvány legalább öt tárgyból tett sikeres vizsga alapján állítható ki. A vizsgatárgyak számának nincs felső korlátja.

Négy kötelező vizsgatárgy van:

  1. a magyar nyelv és irodalom
  2. a történelem
  3. a matematika
  4. egy idegen nyelv

A fentiekből következik, hogy legalább még egy vizsgatárgyat választani kell.

Érdekességek
  • Az érettségi ellen még olyan nagytudású férfi is tiltakozott, mint Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter.
  • Az érettségi vizsgát az aradi vértanúk kivégzése után 3 nappal rendelték el az osztrákok Magyarországon.
  • Az érettségi bevezetésekor még nem kellett minden középiskolásnak vizsgára jelentkeznie, csak azoknak, akik be akartak kerülni a felsőoktatásba. Magyarországon az érettségi bevezetését az önkényuralom újabb megnyilvánulásának könyvelték el és németesítési szándékot láttak benne.
  • A lányok csak 1877 óta tehetnek érettségi vizsgát
  • 1883-tól csak érettségizettek léphettek a köztisztviselők sorába.
  • A párbajkódex szerint az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a férfiakat
  • A Tanácsköztársaság idejében eltörölték az érettségit, amit 1919 végétől ismét visszaállították.
  • 1974-ben az lepett meg mindenkit, hogy eltörölték az érdemjegyeket az érettségin, ahol a diákok szöveges értékelést kaptak. A bizonyítványban az állhatott, hogy: dicsérettel megfelelt/megfelelt/nem felelt meg.
  • 1978-ban eltörölték a történelmi érettségit, aminek csak a diákok örültek, míg a történelem tanárok ellenezték az intézkedést. Mivel a tanárok szavának nagyobb volt a súlya, ezért hamarosan a történelem tantárgy visszakapta a méltó helyét.
  • Magyarországon 1849-ben adták ki az első érettségi vizsgaszabályzatot, amiben nagyon szigorú feltételekhez kötötték azt, hogy hol lehet érettségi vizsgát szervezni. Ennek értelmében nem minden iskolában, hanem csak az államilag elfogadott központi helyeken tehették próbára a tudásukat a diákok.
  • 1884-ban vezették be, hogy a vizsgabizottságnak legyen egy kormányképviselő tagja, valamint engedélyezték a saját anyanyelvű írásbelit a nemzetiségi nyelvű iskolákban.
  • A II. világháború után erősen csökkentett az érettségi súlya. Ettől kezdve a matura nem jelentett automatikus felvételit az egyetemekre. Sőt, inkább egyfajta ideológiai szűrőként használták.
  • 1952-ben bevezették az egyetemi felvételi vizsgákat, és ettől kezdve az érettségi eredménye már senkit sem érdekelt.
  • A latinos műveltség jegyében külön szót használtak a középiskola végzősére, aki a „mindent eldöntő” vizsgára készül: ő a maturandus, aki még senki, de akiből bármi lehet.
  • A dualizmus idején az érettségi rangját emelte, hogy a bizonyítvány birtokában külön tanfolyam elvégzésével tartalékos tiszti rendfokozatot lehetett elérni (ez már a középosztályba emelte a birtokosát).
Tudtad, hogy az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a fiatalembereket?

Tudtad, hogy….?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

Tudtad, hogy Anna Marie Javis, aki nemzeti ünnepé nyilváníttatta az Anyák napját, élete végéig bánta tettét?

Van egy napja az évnek, amit akkor tudunk csak megérteni, amikor anyává válunk. Már az oviban tanuljuk a szebbnél szebb verseket, amelyet büszkén szavalunk anyukánknak, aki könnyeit törölgetve hallgatja. Akkor, ott nem értjük, hogy miért sír, hiszen mi csak elszavaltunk egy verset, átadtunk egy általunk készített ajándékot. Aztán eljön az idő, amikor már anyaként ott állunk a másik oldalon.
Szerencsések vagyunk, mert az ovinkban, még ebben a helyzetben is megtalálták a lehetőséget, hogy átélhessük ezt az élményt. A kapun kívül várva néztük, ahogyan a másik anyuka könnyeit nyeli, miközben kislánya vagy kisfia mondja a verset, nyújtja a csomagot. Mi már értjük, de a gyerek kérdő tekintete még mindig ugyanaz.

Az anyák megünneplésének története egészen az ókorig nyúlik vissza.  Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.
Az 1600-as évektől, az Egyesült Királyságban, keresztény vallási ünnep a húsvéti időszakhoz kötődött, amelyet akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapján tartottak. Minden évben a nagyböjt közepén a legtöbb szolgáló meglátogatta az „anya” gyülekezetét, ahol megkeresztelték. A családjuktól távol dolgozó szolgálók ilyenkor szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét a marcipánnal töltött Simnel-tortát vagy Simnel-kenyeret. A hagyománnyá vált süteményt együtt fogyasztották el a különböző helyekről egybegyűlt családtagok.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját Julia Ward Howe Anyák Napi Kiáltványa segítségével. Howe az ünnepséget a háború felszámolására szentelte, és évekig Bostonban ünnepeket szervezett.

Eredetileg a béke napjának tekintették az Anyák napját, hogy tiszteljék és támogassák azokat az anyákat, akik a polgárháború folyamán vesztették el fiaikat, férjüket.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Jelképnek a fehér szegfűt javasolta, mivel szerinte a fehér virág szimbolizálja az anyaság erényeit, a fehér szín a tisztaságot és hitet jelképezi, az illata a szeretetet, a formája pedig a szépség lényegét. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Az ügyben Elmer Burkett nebraskai szenátor terjesztette elő az elsõ törvényjavaslatot 1908-ban az Egyesült Államok szenátusában, amely az anyák ünnepnapjának hivatalos létrehozását javasolta. Jarvis a célját akkor érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök 1914. május 9-i proklamációjával hazájában minden év május második vasárnapját az anyák hivatalos ünnepévé nyilvánította.
Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlapgyártók, cukorka- és ajándékkereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált a kontinensen is.
Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét, és nem akarta nevét anyák napjával kapcsolatba hozni.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából.

Magyarországon a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották.

A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

Érdekességek

Az Egyesült Államokban manapság anyák napján 120 millió telefonhívást bonyolítanak le. Illetve a legtöbb virágcsokrot ezen a napon adják el, az éves virágforgalom negyedét az anyák napi virágcsokrok adják.

A legnépszerűbb anyák napi virágcsokrok illatos tavaszi virágokból és fehér rózsából állnak. Az anyák napi csokroknak orvosilag bizonyítottan jótékony hatása van a szervezetre és lelkivilágra is.

Kínában az anyák napja nem hivatalos ünnep, csupán a nyugati szokások elterjedésének eredménye. Ettől függetlenül a gyerekek itt is virágcsokorral köszöntik édesanyjukat.

Svédországban az anyukáknak igazán kényelmesen indul a reggel: a reggelit ágyba kapják, illetve szabadnapot vehetnek ki a munkában és az egészet pihenéssel tölthetik.

Indonéziában a korábbiaktól eltérően december 22-én emlékeznek meg az anyukákról. Itt fontos megemlíteni, hogy az ünneplés célja is más volt eredetileg: régen nem az anyák iránt érzett szeretet, hanem az indonéz nők bátorságának ünnepe volt.

Az anyák napja, bár nemzetközi ünnep, nem mindenhol ugyanakkor tartják. A legtöbb országban május második vasárnapjára esik, de több helyen is május első vasárnapján ünneplik. Norvégiában viszont február második vasárnapja, míg Argentínában október harmadik vasárnapja az anyák ünnepe.

Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

Anyu, anyu! Anyu! –
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

“Anyu, anyu, anyu!”
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.

Tudtad, hogy az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a fiatalembereket?

Tudtad, hogy…?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

Tudtad, hogy a győztes szót nem mondhatják a kihirdetés során?

Idén, magyar idő szerint, április 26-án éjjel 2 órakor, adják át a film világ legrangosabb díját az Oscart. A látványos gálát minden évben hatalmas érdeklődés övezi és nem csak a filmrajongók körében. Ezen az estén a sztárok híres divattervezők pompás ruhakölteményeiben vonulnak végig a vörös szőnyegen, így a divat rajongóknak is élményt nyújt a gála.

A 93. Oscar gála többszempontból is formababontó. Egyrészt a szokatlan dátum miatt, hiszen minden évben február utolsó vasárnapján tartják a gálát, de a pandémia ebbe is beleszólt. A nevezett filmekben is fontos eltérés van idén, ugyanis az akadémia döntése értelmében a 2021-es jelöltek kizárólag csak streaming platformon kerültek bemutatásra. További fontos változás, hogy a legjobb hangvágás és hangkeverés kategóriáit ezentúl legjobb hang elnevezéssel összevonják egy kategóriába. A 93. Oscar-díjátadónak is a hollywoodi Dolby Színház lesz a fő színtere – ahogy 2001 óta minden évben –, ám a pandémia miatt több helyszínről jelentkeznek majd be a résztvevők.

Pedig az induláskor még nem volt ekkora felhajtás a gála körül, sőt az 1. Oscar-gála 1929. május 16-án, egy magánvacsora keretében került megrendezésre a Hollywood Roosevelt Hotelben. A jegy ára 5 dollár volt, és 270 ember jelent meg. Maga a ceremónia mindössze 15 percig tartott és összesen 15 szobrocskát nyújtottak át. A nyerteseket már hónapokkal a ceremónia előtt kihirdették. Ez volt az egyetlen Oscar-díj átadás, melyről egyetlen televíziós felvétel sem készült.
A későbbi rendezvényekkel ellentétben egy színész vagy rendező egy éven belüli több munkáját is díjazhatták. Emil Jannings például megnyerte a Legjobb színész díját két alakításáért, a The Way of All Flesh és a The Last Command című filmekért. Charlie Chaplint 1929-ben eredetileg a filmben nyújtott alakításáért a legjobb színész kategóriában jelölték a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díjára. Az Akadémia később azonban úgy döntött, hogy Chaplint kiveszi a jelöltek közül, és a Cirkusz c. filmben nyújtott komplex teljesítményét egy külön díj formájában kívánja elismerni. Az Életműdíjat a film rendezéséért, megírásáért, elkészítéséért valamint a filmben nyújtott alakításért együttesen kapta. A döntésről az Akadémia levélben értesítette Chaplint 1929 februárjában.

A második évben olyan lelkesedés várta az ünnepséget, hogy egy egyórás élő rádióadás közvetítette az eseményt. Az első televíziós közvetítés 1953-ban volt, ekkor milliók kísérték figyelemmel az ünnepséget a képernyőkön keresztül Amerikából és Kanadából. 1966-ban már színesben nézhették a televízió-nézők ugyanezt, 1969-re már több mint 200 országban közvetítették a ceremóniát.

Az Oscar gála ikonikus jelképe a kis szobor, amelynek az első Oscar díjkiosztón még senki nem tudta a nevét. 1928-ban az MGM művészeti vezetőjét, Cedric Gibbonst bízták meg meg azzal, hogy készítse el a díjat, amit majd átadhatnak az Akadémia nevében a győzteseknek. Miután a felesége bemutatta a mexikói színész-rendezőnek, Emilio “El Indo” Fernandez, Gibbons megkérte a férfit, hogy legyen az akt modelle a projekthez – a szobrot tehát egy valódi emberről mintázták.
Oscar végső elfogadott alakját George Stanley öntötte agyagba, azután bronzba és takarta be 24 karátos arannyal. A szoborból 12 példányt készített. Ötszáz dollárral honorálták a munkáját. 1931-ben született meg a szobor neve. Az anekdota szerint Margaret Herrick, az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa legelső munkanapján körbejárta a házat, és közelről megvizsgálta a kis szobrocskát. Nézegetés közben rájött, hogy a szobor nagyon hasonlít nagybátyjára, a texasi Oscar Pierce-re.
Évente 50 szobrot készítenek 12 ember munkája segítségével. A szobor tömege 3,856 kg, magassága 34,3 cm. Előállítási ára korábban 400 dollár körül járt, de az aranyárak emelkedése miatt 2008-ban már körülbelül 500 dollárra nőtt. A jelentősebb kategóriákban győzteseknek átadott szobrok eszmei értéke viszont természetesen dollár-százezrekben mérhető.

 

Az Amerikai Filmakadémia 1950 óta eleinte kérte, később már előírta, hogy a díjazottak a szobrot nem adhatják el, de a gyűjtők számos ennél régebbi díjat szereztek már meg árverésen.

Érdekességek
  • 2000-ben a díjátadó előtt eltűntek a szobrok, egy szegény ember találta meg őket a szemétben, három szobor kivételével. Az Oscarokat visszaszolgáltatta az Akadémiának, amit az AMPAS hálából 2 tiszteletjeggyel jutalmazott.
  • Az egyetlen Oscar-díjas szülőktől származó Oscar-díjas Liza Minnelli – Ő 1972-ben főszereplőként, apja, Vincente Minnelli 1958-ban rendezőként kapott Oscart, anyját, Judy Garlandot tiszteletbeli Oscarral jutalmazták 1939-ben.
  • “A sötét lovag” szabály: Az egyetlen képregény, amely megkaphatta volna a Legjobb Filmért járó jelölést, az a 2008-as Batman adaptáció, A sötét lovag. Christopher Nolan sötét és morális kérdéseket feszegető filmje mind a közönség, mind pedig a kritikusok kegyét elnyerte. Számos díjat bezsebelt (például Heath Ledger posztumusz Oscar-díja a legjobb mellékszereplőnek), de mégsem kapta meg a legjobb filmért járó szobrocskát.
  • Walt Disney tartja a legtöbb jelölés és díj rekordját. 59-szer volt jelölve, és 22 Oscar-díjat nyert. Úgyszintén tartja a legtöbb egymás után szerzett aranyszobor rekordját, amely 8 év alatt tíz díjat jelent.
  • 1940-ben az Elfújta a szél, a klasszikussá vált amerikai eposz nyerhette el a legjobb film díját. 1965 az a dátum, amikor a kategóriában már mind az öt jelölt film színes volt.
  • 1931-ben Norma Shearer vezette a gálát, és az a furcsa eset állt elő, hogy önmagát jelentette be a legjobb színésznő kategóriában győztesként. Erre azóta se volt példa. A kérdéses film, ami szobrot érdemelt a The Divorcee volt.
  • Egyetlen szó van, amit a díjazottakat kihirdető sztárok nem mondhatnak, ez pedig a győztes. Tehát nem kezdhetik úgy a boríték felbontását, hogy „A nyertes pedig…”. Mert ehelyett ezt kell mondaniuk: „És az Oscart kapja…”.
  • A díjátadót eddig három alkalommal halasztották el: 1938-ban a Los Angeles környéki áradások miatt egy hetet, 1968-ban Martin Luther King temetése miatt két napot, 1981-ben pedig a Ronald Reagan elleni merényletkísérlet miatt egy napot csúszott a gála.
  • Anthony Quinn 1956-ban mindössze egy nyolcperces szerepet kapott Vincente Minnelli A nap szerelmese című filmjében (Gauguint alakította), mégis megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat.
  • Cate Blanchett az egyetlen színész, akit ugyanannak a történelmi személyiségnek (I. Erzsébet angol királynő) a megformálásáért két alkalommal, 1998-ban és 2007-ben is jelölték Oscarra.
  • Szintén 1998-ban fordult elő, hogy két filmben két színésznőt is ugyanazon szerepért jelöltek a díjra. I. Erzsébetet megformálásáért végül Judi Dench kapott Oscart.
  • Hét olyan film van – Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), Hálózat (1976), Hazatérés (1978), Az aranytó (1981), A bárányok hallgatnak (1991), Lesz ez még így se (1997) –, amelyben a női és a férfi főszereplő is Oscar-díjas lett.
  • Ketten kaptak Nobel-díjat és Oscar-díjat is: G. B. Shaw ír drámaíró és Bob Dylan amerikai énekes, dalszerző.
Oscar gála legjei…
  • Jack Nicholson a befutó 12 jelöléssel és három győzelemmel. Az első díjat még a Száll a kakukk fészkére miatt kapta 1975-ben. 1983-ban és 1977-ben szintúgy nyertesként távozott a gáláról
  • Meryl Streep három Oscart vihetett már haza, ezen felül 21 jelöléssel rendelkezik
  • Katharine Hepburn négy Oscar díjat nyert és 12-szer jelölték.
  • Hattie McDaniel az Elfújta a szélben nyújtott alakítása miatt nyerte el 1940-ben a legjobb női mellékszerepért az aranyszobrot első színesbőrű színészként.
  • A rendezők közül csak John Fordnak van négy Oscarja.
  • A legifjabb Oscar-nyertes Shirley Temple, aki 1935-ben, hatévesen speciális, miniatűr Oscart kapott, a legidősebb Eli Wallach, aki 95 évesen vehetett át életműdíjat 2010-ben.
  • A legrövidebb alakításért (5 perc 2 másodperc) Beatrice Straight (Hálózat, 1976), a leghosszabbért (143 perc) Vivien Leigh (Elfújta a szél, 1939) kapott Oscart.
  • A filmek közt A Gyűrűk Ura  A Király visszatér 2003-ban mind a 11 jelölését díjra váltotta. A Ben Hur (1959) és a Titanic (1997) 12, illetve 14 jelölésből kapott 11 Oscar-díjat, hozzájuk csatlakozhat az idén 11 kategóriában jelölt Joker.
  • Fordulópont (1977) és az 1985-ös Bíborszín tartja a legtöbb jelölés rekordját – 11 alkalommal jelölték őket, és egyszer sem kaptak Oscart.
  • Kevin O’Connell hangmérnök, aki 20 jelölést egyszer sem tudott szoborra váltani.

 

Tudtad, hogy az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a fiatalembereket?

Tudtad, hogy…?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

Tudtad, hogy 4 milliárd Lego emberke van a Földön?

Van egy játék, amivel mindenki játszik, legyen az gyerek vagy felnőtt. Öröklődik generációról generációra, korlátlan lehetőséget adva arra, hogy szárnyaljon a fantáziánk. Valljuk be felnőttként is szeretnünk leülni és építeni, vagy ahogyan mindenki hívja, LEGO-zni. Mára talán nincsen olyan dolog, amit ne lehetne megépíteni az apró kockákból. Még akkor is összeáll valami a kis kockákból, ha azt gondoljuk, na ebből tutira nem lesz semmi!

A legendás építőkocka története 1932-ben kezdődött, ebben az évben alapította meg Ole Kirk Christiansen dán asztalosmester vállalkozását Billund községben Dániában. A férfi műhelyében megmaradt faanyagokból próbált játékokat fabrikálni saját gyermekei számára. 1934-ben felvette a „LEGO” nevet, amely a dán „Leg godt!” kifejezésből származik, ami azt jelenti: „Játssz jól!”.
Mindenféle terméket gyártottak, az első játék egy húzható kacsa volt kerekekkel. Gondosan megmunkált, minőségi termékeknek köszönhetően a cég már a 30-as években profitot termelt.

Egy nagykereskedő megláttam a fantáziát a termékben és nagyobb mennyiséget rendelt be a családtól, akik le is gyártották a hatalmas mennyiséget. A nagykereskedő végül csődbe ment, amely majdnem tönkretette a LEGO-t. Végül a tulajdonos házalni kezdett a játékokkal, ezzel sikerült elkerülni a csődöt.

Az újabb nehézséget a ll.Világháború hozta, amikor 1942-ben leégett a gyár, amit újra kellett építeni. A családfő új kihívásokat keresett, ekkor jött szembe vele egy műanyag présgép, amelyben meglátta a fantáziát. Elsőnek apró műanyag mackókat kezdtek gyártani. Az első sikertermékük pedig egy szürke Fergus traktor volt.

1954-ben az alapító fia, Godtfred Christiansen lett a LEGO cég igazgatóhelyettese. Az ő javaslatára vizsgálták felül az akkor még problémás, gyakran nehezen kapcsolódó rendszert. 1958-ban született meg az igazi legó, aminek a minőségével már elégedett lehetett mind a vásárló, mind a gyártó. Sikerességét bizonyítja, hogy az akkori elemekkel a ma gyártottak is kompatibilisek.

A LEGO cég a hetvenes évek óta van jelen Magyarországon. A LEGO Csoport 1992 óta van jelen a magyar piacon, a nyíregyházi székhelyű LEGO Manufacturing Kft. 2008 óta működik a Nyíregyházi Ipari Parkban 1250 fővel. 2012-ben a Nyíregyházán jelen lévő LEGO-gyártó üzem tulajdonosa a gyártás bővítésébe kezdett. Az elkészült és 2014. március 25-én felavatott gyár területe 122 ezer négyzetméter, a kapacitás növelésével 250 új munkahelyet hozott létre a társaság. A fejlesztéssel a világ összes duplóját itt gyártják majd, és a termelés mérete (Nyíregyházán) 18 millió dobozról 30 millióra nő. Ekkor 1550 dolgozóval és 80 ezer négyzetméter alapterülettel számolnak.
A LEGO alkatrészek kulcsfontosságú tulajdonsága, hogy kezdettől fogva egyazon rendszer elemeit képzik: minden egyes sorozat, újonnan megjelenő készlet kompatibilis a már megjelent készletekkel.

 

A LEGO alkatrészek – mérettől, formától, színtől és funkciótól függetlenül – valamilyen módon biztosan összeépíthetők a többi alkatrésszel.

Azontúl, hogy játszunk vele, fontos szerepe van a fejlesztésekben is, számtalan fontos készséget erősít. Ilyen például a problémamegoldó képesség fejlődése, a térlátás és térközszabályozás pontosítása, illetve a motoros funkciók javítása. Nem elhanyagolható, hogy az együttműködés, kooperáció elengedhetetlen egy-egy nagyobb projektnél, és természetesen kreativitásra is szükség van – elvégre, a játék lényege, hogy a színes műanyagokat úgy kombinálhatjuk, ahogyan csak szeretnénk: a lehetőségek száma csak a fantáziától függ!
A LEGO tégla által kínált ismétlés és strukturált játék segít az autista gyerekeknek a nem verbális és verbális kommunikáció, a megosztás és a csapatmunka fejlesztésében.

Érdekességek a LEGO-ról
  • Fentebb már említettük, honnan kapta a nevét, de talán még nagyobb érdekesség, hogy a szó latin jelentése „Összerakom”.
  • Az első LEGO figurákat csak 1975-ben kezdték el gyártani, de ezek a mai modern, sokféle színes egyéniségekkel ellentétben arc és nem nélküli babák voltak. 1978-tól jelentek meg a piacon a ma ismert figurák. Az első egy rendőr volt, a LEGO város szetthez.

  • A Föld LEGO-lakossága 1978 és 2006 között elérte a 4 milliárdot. Ebben az ütemben haladva 2019-re becslések szerint több LEGO baba él a Földön, mint ember.
  • Gondoltad volna, hogy a világ legnagyobb gumiabroncs gyártója nem egy neves autómárka, hanem a LEGO? Az apró járművekhez ugyanis élethű kerekeket gyártanak: évente több, mint 700 milliót.
  • A világon mindössze 5 LEGO gyár van: az egyik közülük hazánkban, Nyíregyházán található.
  • A legyártott LEGO elemeket szúrós szemekkel ellenőrzik: átlagosan egymillió legyártott darabból 18-at minősítenek hibásnak – ezek nem kerülnek forgalomba, ugyanis már pár milliméteres eltérés is megakadályozhatja az összeillesztést az elemek közt.

Nincs háborús témájú LEGO szett, ugyanis az alapító azt vallotta, hogy a harc nem a gyerekeknek való – ezzel az állásponttal pedig leszármazottjai, a cég jelenlegi vezetői is egyetértenek.

  • A világon található legó kockákból 10 olyan építményt elkészíthető ami elér a Holdig.
  • A LEGO DUPLO kockák mérete 8-szorosa a hagyományos tégláknak – azonban mégis tökéletesen összeilleszthetőek.
  • A világon másodpercenként körülbelül 7 LEGO szettet adnak el.
  • A dániai Billund-ban van egy titkos, földalatti, tűzálló páncélterem, a “LEGO Memory Lane”. Itt a valaha elkészült LEGO szettek mindegyikéből őriznek egyet-egyet.
  • 1979 és 1981 között néhány szerencsés (és régóta a cégnél dolgozó) LEGO alkalmazott kapott arany LEGO kockát, a munkájuk elismeréseként. Ezeknek a mai értéke nagyjából 15.000 $, és időnként fel-fel bukkannak a külföldi aukciós portálokon.
  • A LEGO csoport mindvégig megmaradt családi vállalkozásnak. Ma a cég részvényeinek többsége az alapító unokája, Kjeld Kirk Kristiansen kezében van, aki egyúttal a cég irányítását is végzi.
  • A legnagyobb Star Wars készlet két évig épült. A hatalmas X-Wing összesen 5.3 millió LEGO kocka felhasználásával készült, 17.000 óra alatt.

    “Fedezd fel, tapasztald meg, alkosd meg, a legjobb lehet elég jó, mert a gyerekek a legjobbat érdemlik.” (LEGO mottója)

     

Tudtad, hogy az érettségi bizonyítvány párbajképessé tette a fiatalembereket?

Tudtad, hogy….?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

 

 

Eddigiektől eltérően a mai Tudtad, hogy…? rovat egy személyről fog szólni, aki színes egyéniségével, csípős megjegyzéséivel kilépett híres felesége árnyékából és emberközelivé tette a brit uralkodó családot.

Fülöp herceg 1921. június 10-én született Görögország és Dánia hercegeként Korfun. Apja András görög királyi herceg (1882–1944), anyja Battenbergi Aliz (1885–1969), Lajos battenbergi herceg lánya volt. Kalandos élete már 18 hónapos korában elkezdődött, amikor is brit Királyi Haditengerészet hajóján menekülve egy narancsos ládában bújtatták a kis Fülöpöt. Sőt külön érdekesség, hogy későbbi felesége nagyapja, V.György angol király, küldte a hajót a családért. 18 éves korába lépett be a Brit Királyi Haditengerészetbe, ahol fényes karrier állt előtte.

A világ egyik leghíresebb és leghosszabb szerelmi története 1934-ben kezdődött. Ebben az évben találkozott először, az akkor még csak 13 éves Erzsébettel, akivel hosszas levelezésbe kezdtek. A herceg igazi úriember módjára, és persze jövendőbeli apósa „javaslatára” megvárta a hivatalos lánykéréssel, amíg a trónörökösnő betöltötte a 21. életévét.
Fülöp herceg német származása és rangja politikailag kényes kérdés volt a II. világháború után, ezért 1947. február 28-án Fülöp lemondott görög és dán hercegi rangjáról, felvette az anglikán vallást és megkapta a brit állampolgárságot. Fülöp ekkor, anyja családja után felvette a Mountbatten nevet, ettől kezdve a „Philip Mountbatten hadnagy” nevet viselte. Az eljegyzést végül 1947. július 10-én jelentették be.
1947. november 20-án tartották esküvőjüket a Westminsteri apátsági templomban. A ceremóniát a BBC rádión közvetítette és világszerte 300 millióan hallhatták. A németek iránt érzett ellenszenv miatt Fülöp három nővére, német férjeik miatt, nem lehettek jelen az esküvőn.
Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő frigye eddig a királyi család történetében a leghosszabb ideig tartó házasság.
A Netflix által vetített Korona című sorozatban megjelenített házassági konfliktusaikat, a herceg hűtlenségét talán valóban a képzelet szülte, de biztosan nem lehetett könnyű egy sportos, férfias, komoly katonai karrier előtt álló férfinak hátralépni és szolgálni a feleségét.
Talán az egyetlen személyes kijelentést a 70. házassági évfordulójukon tette a királynő, amikor az alábbi mondattal jellemezte kapcsolatukat:

„Egyszerűen ő az erőm és stabilitásom, aki mindig irányt mutatott nekem”

Házasságuk alatt négy gyermekük született. A gyerekek neve okozott komolyabb konfliktust Erzsébet és Fülöp között, amelyet állítólag a herceg az alábbimondattal reagált le:

„Én vagyok az egyetlen férfi ebben az országban, aki nem adhatja a saját nevét a gyerekeinek”

Végül 1960-ban sikerült annyi változást elérni, hogy a család azon leszármazottjai, akik nem viselnek hercegi rangot, viselhetik a Windsor-Mountbatten nevet.

Apósa halálával az addigi nyugodt életük teljesen megváltozott. Erzsébet királynővé lépett elő, amely Fülöp számára sok lemondással járt. II. Erzsébet férjét bízta meg, hogy szervezze meg a koronázási szertartását. Mivel Fülöp számára eleinte furcsa volt elfogadni, hogy felesége királynő lesz, hatalmas kihívásként élte meg a feladatot. Így aztán 1953-ban megszervezte az első olyan koronázási szertartást, amit a tv élőben közvetített. Egészen addig nem volt erre példa a királyi család történetében. Ezzel Fülöp megtette az első lépést, amely kezdte közelebb vinni a királyi családot a nép felé. Később esküvőket és temetéseket is élőben kezdtek közvetíteni.

Fülöp herceg 22 219 eseményen vett részt egyedül és 5496 beszédet tartott 1952 és 2017 között. Majd 2017.augusztus 2-án bejelentette visszavonulását.

„Azt hiszem, megtettem a magamét” – kommentelte sajátos humorával visszavonulását.

Az Euronews visszavonulásának tiszteletére összeszedte azokat a megnyilvánulásokat, amelyekkel Fülöp herceg nem éppen herceghez méltóan reagált bizonyos helyzetekben. 

“Mivel gargarizálsz, karcos? “ (kérdezte Tom Jones énekest az 1969-es Royal Variety Performance televíziós showműsort követően).
“Ezennel megnyitom ezt az izét, bármi is legyen ez.” (Egy kanadai vizit során 1969-ben).
“Ha négy lába van, de nem szék, ha két szárnya van, repül, és nem repülő, ha úszik, de nem tengeralattjáró, akkor mindegy, mi az, a kantoniak garantáltan megeszik.” (1986-ban a WWF, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének egyik találkozóján).
“Úgy néz ki, mint egy örömlány hálószobája.” (András yorki herceg és felesége Sunninghill parki házának terveit látva 1988-ban)
“Blablabla, gyerünk, mozogj már!” (1994-ben kiáltotta oda a Britannia hajó fedélzetéről a királynőnek, aki még a rakparton a vendéglátóikkal csevegett Belize-ben.)
“A mi időnkben nem rohangáltak a különböző tanácsadók az ember körül minden alkalommal, amikor elsütött egy fegyvert, hogy “Jól vagy?”, “Biztos vagy benne, hogy nincs valami szörnyű problémád?”. Egyszerűen továbbléptünk.” (A második világháborút említve, amikor a katonák számára létrehozott modern stressz-tanácsadást kommentálta 1995-ben.)
“Hogy tartja távol a helyieket a piától annyi időre, amíg átmennek a teszten?” (- tette fel a kérdést egy autóvezetést oktató férfinek a skóciai Obanban 1995-ben).
“Süket? Persze, hogy süket vagy, ha ilyen közel állsz ehhez.” (mutatott az iskola acéldobokkal felszerelt zenész bandájára 1999-ben a helyi siketek iskolájában Cardif-ban).
“Te ugye nő vagy?”(Kenyában 1984-ben, miután átvett egy helyi nőtől egy kis ajándékot).

“Biztos, hogy még nem vagy itt olyan régóta – nincs még olyan bödönszerű hasad.” (egy britnek, akivel Budapesten találkozott 1993-ban).

“A legtöbben itt kalózoktól származnak, ugye?” (1994-ben a Kajmán-szigetek gazdag szigetlakóihoz intézett kérdés.)
“Bárcsak kikapcsolta volna a mikrofont.” (honorálta magában mormorgva Sir Elton John fellépését a Royal Variety Performance televíziós showműsorban 2001-ben).
“Még mindig dárdával dobáljátok egymást?” (Ausztráliában kérdezte ezt egy – egyébként sikeres vállalkozó – őslakostól 2002-ben).
“Mi, egy sztriptíz klubban dolgozik?” (2010-ben kérdezte ezt a 24 éves Elizabeth Rendle tengerészkadéttól, miután az közölte, hogy hogy éjszakai bárban is dolgozott már.)
“Ma reggel hány embert borított fel ezzel ezzel az izével?” (kérdezte, miután találkozott a mozgáskorlátozott David Millerrel, aki mozgáskorlátozott robogót vezet, 2012.)
“A Fülöp-szigetek biztosan félig kiürült, most, hogy maguk mind itt vannak, és a brit egészségügynek dolgoznak.” (amikor egy fülöp-szigeteki nővérrel találkozott a Luton kórházban 2013 februárjában).
“A srácok csak azért mennek iskolába, mert a szüleik nem akarják, hogy otthon lábatlankodjanak.” (ezzel megnevettette Malala Yousafzait, aki túlélte a tálibok támadását, miután a lányok iskolába járáshoz való joga mellett kampányolt, 2013. október.)
“Csináld már azt a k**va képet!” (elvesztette a türelmét a királyi légierő egyik fotósával szemben, az angliai csata 75. évfordulójának ünnepségén, 2015.)
“Maga úgy fest, mint akit itt éheztetnek.” (mondta egy nyugdíjasnak az éppen meglátogatott nyugdíjasotthonban 2017 februárjában.)
“Ha ez az ember sikeresen elrabolja Anne-t, a lány pokollá tette volna az életét a fogság ideje alatt” (sommázta az egyetlen lánya, Anna brit királyi hercegnő elleni sikertelen támadást 1974-ben.)
„Látom, már aludni készül” (szólt oda a brit királyi párt hagyományos viseletben köszöntő nigériai elnöknek 2003-ban.
“Ha valami nem fingik vagy eszik szénát, akkor nem érdekli” (mondta a lányáról, Anna brit királyi hercegnőről, aki híres a lovak iránti rajongásáról).

“Amikor egy férfi kinyitja az autó ajtaját a feleség előtt, akkor vagy a kocsi új vagy a nő” (a házasságról).

“Üdítő változatosság egy olyan országban lenni, amit nem az állampolgárok irányítanak.” (mondta Alfredo Stroessnernek, a paraguayi diktátornak).
“A nyakkendőjéből ítélve elég súlyos lehet a helyzet” (vágta rá, amikor a királynő megkérdezte egy fiút, hogy milyen mértékben vesztette el a látását – fiú egyébként nem vette sértésnek a megjegyzést, és úgy emlékezett vissza az esetre, hogy Fülöp csak oldani akarta a hangulatot, kicsit jókedvre deríteni őt.)

“Hol szerezted ezt a kalapot?” (a királynőtől kérdezte annak a koronázási szertartásán).

Állandóan mosolygó szemeivel, mosolya mögött rejlő huncutsággal belopta magát a világ szívébe. Fülöp herceg több volt, mint egy férfi ll. Erzsébet királynő mögött. Kalandos élettörténete, vicces, néha nem éppen uralkodói megjegyzései kiemelték a szigorú kötöttségekkel rendelkező uralkodói protokoll mögül, de ezekkel együtt szerette őt a világ olyannak, amilyen volt.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com