Tudtad, hogy az első újkori olimpia egyik fődíja egy házasság volt?

Tudtad, hogy az első újkori olimpia egyik fődíja egy házasság volt?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

2021. július 23-án 173 kiváló magyar sportoló vonult be a tokiói Olimpiai Stadionba, hogy a 32. nyári játékokon képviselje hazánkat. Mint az elmúlt évben több mindent, az Olimpiát is átírta a koronavírus járvány. Nemcsak az egy évvel való halasztás nyomta rá a bélyegét, de végig ott lebegett Damoklesz kardja a mostani játékok felett is. A szigorú járványügyi szabályok mellett nagy nehézség, hogy szurkolók sem vehetnek részt a versenyeken, nem zeng a lelátó a „Hajrá magyarok!”-tól, de azt biztosan állítom, hogy nemtől, kortól, politikai és nemi hovatartozástól függetlenül minden magyar otthon kiabálja: “HAJRÁ MAGYAROK!!!”

Az olümpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körül, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek.
Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mitikus történet szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augeiasz istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket.

Az első olümpiai játékokat i. e. 776-ban tartották – bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek -, ezt követően általában négyévente rendezték meg. Az ókori olümpiai játékok hatalmas népszerűségnek örvendtek és ez a népszerűség évről évre csak nőtt, az i. e. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz és az isteni hős, Olümpia mitikus királyának, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt.
Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. A győzteseknek nemcsak az első helyért járt dicsőség, hanem különböző jelképes díjakat is kaptak. Olümpiában olajfaágból, Püthóban babérből, Nemeában és Iszthmoszban vadzellerből font koszorúval is megkoronázták őket. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták.
Mikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből. Miután I. Theodosius római császár i. sz. 393-ban államvallássá nyilvánította a kereszténységet és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olümpiai játékok is erre a sorsra jutottak. A játékokat legközelebb 1503 év múlva elevenítették fel.

Bár a modern olimpiai játékok születése a 19. század közepén kezdődött, már korábban is (a 17. században) rendeztek az olimpiára emlékeztető sporteseményeket.
Athénban Evangélisz Zápasz, a gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zápasz vállalta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek.
Az érdeklődés az olimpiai játékok nemzetközi eseménnyé emelése iránt akkor nőtt meg, mikor egy német archeológus a 19. század közepén felfedezte az ókori Olümpia romjait. Ugyanebben az időben Pierre de Coubertin, francia pedagógus arra kereste a választ, hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a nemzeteket, és arra törekedett, hogy a fiatalok inkább versenyezzenek különféle sporteseményeken, mint háborúzzanak. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság olimpiáján, és rájött, hogy az olümpiai játékok újraszervezésével el tudja érni céljait.

Coubertin célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetségének égisze alatt összehívott egy kongresszust, melyet 1894. június 16-ától 23-ig a párizsi Sorbonne egyetemen tartottak. Tizenhárom nemzet képviseltette magát a tanácskozáson, többek között Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató is. Coubertin ismertette elképzeléseit, döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról és az első olimpiai játékok helyszínéről: Athént, az esemény szülőföldjének fővárosát választották az olimpia házigazdájának.

Az első NOB által rendezett olimpián kevesebb, mint 250 sportoló vett részt, és mindössze kilenc sportág szerepelt a programban: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. E sportágak – a tenisz kivételével – 1896 óta megszakítás nélkül szerepelnek az olimpiai sportágak között.

A görög kormány és a nagyközönség egyaránt lelkesedéssel fogadta az olimpiát, azt gondolták, hogy a játékokat minden alkalommal Athénban bonyolítják le. A NOB másképp határozott, a következő helyszín Párizs volt. A párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért.

Az 1896-os nyitóünnepség

A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolóját.  Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseménye.

 

 

 

Az Olimpiának számos szimbóluma van, egyik legősibb az olajág, amely egészen az ókori játékoktól annak modern újjászületéséig végigkísérte az Olimpiák történelmét. Ezen túl számos új olimpiai jelkép is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Az olimpiai láng az ókori Görögországból származik. A lángot több hónappal az Olimpia előtt gyújtják meg a görögországi Olümpiában. Az olimpiai fáklyával való futásnak a megnyitó ünnepség napján van vége, amikor megérkezik a stadionba a fáklya. Az utolsó személy, aki végül meggyújtja az üstöt, a rendező ország egy híres sportolója szokott lenni. Miután a láng meggyulladt, a játékok ideje alatt végig ég, csak a záróünnepség napján alszik ki. Az arany-, ezüst- és bronzérmek rendszere is új, az ókori Görögországban nem használták még ezt a fajta díjazást.

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbólumát, a modern kori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezte 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst jelképezik, egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. 

Legek az Olimpiákon
  • A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó, Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni az időszámításunk előtti 6. században élt.
  • Hajós Alfréd volt az első magyar olimpiai bajnok az athéni játékokon 1896-ban 100 és 1200 méteres távon győzött úszásban. A versenyeket a dermesztően hideg tengerben rendezték, a víz mindössze 12 Celsius-fokos volt.

    Hajós Alfréd, az első újkori olimpia első magyar bajnoka

  • A magyar sport első női olimpiai bajnoka Elek Ilona tőrvívó lett, aki 1936-ban, Berlinben állhatott a dobogó legmagasabb fokára.
  • Minden idők legidősebb olimpiai résztvevője Oscar Swahn svéd sportlövő, aki 65 és 72 évesen is érmet szerzett az ötkarikás játékokon, a legfiatalabb olimpiai győztes pedig a gördeszkás Nisija Momidzsi a maga 13 évével és 203 napjával.
  • Az újkori Olimpia történetében a férfiak közül a legtöbb aranyérmet Michael Phelps amerikai úszó nyerte, aki összesen 14 aranyéremmel büszkélkedhet. Ebből hatot Athénban, nyolcat a pekingi Olimpián gyűjtött össze.
  • A legtöbb Olimpia Európában volt, szám szerint 16. Európán belül London a csúcstartó, ugyanis 3 alkalommal zajlottak ott a játékok.
  • A magyar sportolók legeredményesebb Olimpiája az 1952-es helsinki versenye volt, ahonnan összesen 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel térhettek haza.
  • A világ legidősebb élő olimpikonja Tarics Sándor, aki olimpiai bajnok vízilabdázóként írta be magát a sporttörténelembe a maga 102 évével. 2016 májusában hunyt el.
  • Az 1929-es gazdasági világválság igencsak megviselte az Egyesült Államokat, ennek ellenére fantasztikus ötkarikás játékokat rendeztek 1932-ben, Los Angelesben. Az egyik leglátványosabb, legjobban szervezett, legtöbbet reklámozott olimpia volt a maga idejében.
Érdekességek
  • Tokió a jövő technológiájának felvonultatására készül: önvezető autók, reptéri csomaghordó robotok, arcfelismerő beengedő rendszerek, nem beszélve a milliónyi kameráról és kütyüről, ami a biztonságért felel.
  • Ahogy a történelmi résznél már említettem, az egyik mondakör szerint Pelopsz lett a piszai kocsiverseny győztese, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. Az első újkori Olimpián követték ezt a “hagyományt”, ugyanis a sportesemény támogatója, Georgiosz Averoff a lánya kezét és egymillió drachma hozományt ígért a maratoni futás győztesének azzal feltétellel, hogy görög nyeri a futást. A győztes ugyan görög lett … de már házas volt.
  • A 2021-ben megrendezett – Tokyo2020 – olimpián összesen  339 aranyérmet lehet majd nyerni a játékok során, amelyek mind újrahasznosított elektronikai cikkekből készültek.
  • A hagyomány szerint a nyitóünnepségen a görög csapat az első a felvonulók között, és a házigazdák csapata az utolsó.
  • Abebe Bikila etióp maratoni futó 1960-ban, Rómában mezítláb futotta végig a több mint 40 km-es távot.
  • John Pius Boland egyéni és páros teniszben lett bajnok, pedig eredetileg csak turistaként járt Athénban és az esemény hírét hallva jelentkezett.
  • Csak 1908-tól, a londoni olimpiával vált divatossá, azóta a rendező városok megpróbálják egymást lekörözni a különleges, szemkápráztató produkciókkal.
  • Az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit élőben közvetített a televízió.
  • Habár a győztesek aranyat nyernek az olimpiákon, az igazság az, hogy az érmük nem tömör arany. Valójában már közel 100 éve nem tiszta aranyból készítik a medálokat. Helyette ezüstből öntik ki, majd arannyal vonják be őket.
  • Eddig három alkalommal maradt el olimpia, mindannyiszor háború miatt, illetve most a járványhelyzetre való tekintettel elhalasztásra került, és 2020 helyett 2021-ben rendezik meg Tokióban.
  • A 2016-os riói olimpia volt az első olyan alkalom az olimpiák történetében, hogy egy dél-amerikai ország a vendéglátó.

Coubertin báró álmai és reményei, hogy az olimpiai játékok teljes világbékét hoznak, nem váltak valóra. Az olimpiai játékokat számos alkalommal politikai incidensek is befolyásolták. A legismertebb ilyen eset az 1936-os berlini olimpiai játékok volt, melyet a nácik egyfajta propagandaként használtak fel.  A lenti képen Jesse Owens áll a dobogó legfelső fokán.

1936 Berlin, a távolugrás eredményhirdetése

A sport és az Olimpia sokkal több, mint érmek és eredmények. Ez életforma! (Hosszú Katinka) 

Tudtad, hogy az első újkori olimpia egyik fődíja egy házasság volt?

Tudtad, hogy 131 nap kellene, hogyha végig szeretnénk nézni a Barátok közt összes epizódját?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

Húsz évvel ezelőtt voltam kollégista. A kolesz egy állandóan nyüzsgő hangyabolyra hasonlított, mindig beszélt valaki, zenét hallgatott, bulizott, de este nyolckor, amikor felhangzott a Barátok közt főcím dala az egész kolesz elcsendesedett. Emeletenként egy TV szobánk volt, ami pillanatok alatt megtelt, aki nem ült már ott fél nyolckor, annak leginkább csak a lépcsőn jutott hely. A Barátok közt évekig vezette a nézettségi listákat, még az is nézte, aki nem vallotta be. Az a sorozat volt, amit lehet egy idő után „ciki” volt nézni, de ennek ellenére a lakosság nagy része követte a Mátyás király téri eseményeket.

A történetet mindenki ismeri. Egy csapat, nevelőotthonban felnőtt gyermek, akiket mély, szoros barátság köt össze, visszatérnek a korábbi életük helyszínére. Az egykori nevelőotthon, már egy modern lakóházzá alakult át, ahol minden családnak jutott egy kényelmes lakás. Az első részben bekövetkezett halálos baleset indítja útjára a sorozatot, amelyben nyomon követhetjük Miklós, András, Nóra, Zsuzsa, László, Gabi és családjaik életét.

Helyszínek

“Barátok Közt ház” a Kós Károly téren

A felvételek többségét a Magyar Grundy UFA Kft. műtermében vették fel, amely a 2013-ban átköltözött a XV. kerületi Késmárk utca és Rákospalotai határút sarkán állt stúdióból Budatéténybe, a frissen felépült RTL Klub központba, a Média Center Campona-ba. A külső forgatások helyszínei változóak. Többnyire zöld háttér segítségével varázsolják oda a helyszíneket. A park, amelyet sokszor láthatunk a sorozatban, a kispesti Kós Károly téren található. 

Szereplők

Kertész Vilmos

A sorozat 23 éve alatt számos szereplője volt a sorozatnak. Az első epizódban feltűnt főszereplők:
Berényi Zsuzsa (Csomor Csilla), Berényi Kata (Juga Veronika), Berényi Dani (Váradi Zsolt), Berényi András (R. Kárpáti Péter), Hoffer József (Körtvélyessy Zsolt), Kertész Vilmos (Várkonyi András), Juhász Gabriella (Pető Fanni), Novák László (Tihanyi-Tóth Csaba), Kertész Magdi (Fodor Zsóka), Kertész Mónika (Farkasházi Réka), Novák Csaba (Kőváry Tamás), Berényi Ákos (Somorjai Tibor), Berényi Miklós (Szőke Zoltán), Csurgó István (Kiss Zoltán), Hoffer Mihály (Halász Gábor), Hoffer Eszter (Konta Barbara), Berényi Zoltán (Gáspár Tibor), Dr. Balogh Nóra (Varga Izabella), Berényi Claudia (Ábrahám Edit), valamint Bartha Zsolt (Rékasi Károly).

Számos celeb is feltűnt a sorozatban: Dukai Regina, Kótai Mihály, Jáksó László, Gyurta Dániel, Iszak Eszter, Lola, akik önmagukat alakították,  Annoni Zita, Labancz Lilla és Zoltán Erika, Oszvald Marika, akik pedig egy-egy karaktert játszottak. Pécsi Ildikó játszotta a nevelőintézet egykori igazgatónőjét, “Kórót”

Legdurvább halálesetek
  • Már az első részben rögtön egy halálos kimenetelű baleset tanú lehettünk. Berényi Zoltán váratlan haláláról hamar kiderült, hogy nem véletlen baleset volt.
  • Berényi Ákost az édesanyja párja fenyegette meg egy építkezésen, ahol a fiú megcsúszott és lezuhant az épület tetejéről, és ezzel 3 év után távozott a sorozatból.
  • Egressy Tóni – Berényi Miklós és Balogh Nóra örökbefogadott fia – egy autóbalesetben vesztette életét. A szívét egy műtétre váró kisfiú kapta meg.
  • A legtragikomikusabb haláleset, igazi Darwin díjas, Magdi anyus halála volt, akinek egy papírgalacsin okozta a halálát takarítás közben. Az egyik legkedveltebb szereplő 11 év után távozott a sorozatból, azonban szellemként néha még visszatér
  • Novák Csaba – Novák Laci fia – ígéretes futballistának indult, de drogproblémái miatt kitették a csapatból. Egy idő múlva leállt a kábítószerekről, majd egy rehabilitációs központban dolgozott, ahol hasonló sorsú fiatalokon segített. Épp Németországból tartott haza családjához születésnapot ünnepelni, mikor az autópályán halálos balesetet szenvedett. A karakterét 14 év után írták ki a sorozatból.
  • Magdi anyus balesete mellett egy másik főszereplő, Berényi András, halála is elkeserítette a nézőket. A történet szerint egy jótékonysági rendezvényen a Miklós által felbérelt verőemberek összetévesztették Attilával, majd mikor az üldözői elől egy toronyház tetejére menekült, megcsúszott és a mélybe zuhant. A karaktere elfáradt, képtelen volt megújulni, ezért kellett 14 év után távoznia a sorozatból.
  • Schneider Róbertet a Balogh Nórával tartott esküvője napján rejtélyes körülmények között ölték meg egy gyertyatartóval. A 2015-ben történt gyilkosság hosszú hetekig okozott fejtörést a nézőknek. A gyilkos személye pedig igen nagy megdöbbenést keltett, ugyanis Berényi Ágnes lánya, Liza, volt a tettes.
  • A Nagy Sándor által megformált Igor csupán néhány hónapot volt képernyőn, de ennyi idő alatt is rendesen összekuszálta a szálakat. Elrabolta Berényi Miklós kislányát és gyermekének anyját, majd bosszúból bezárva tartotta őket egy sötét pincében. Ugyan nekik sikerült megmenekülni a nyomasztó rabságból, de Igort is elérte a vég, egy tűzharc során lelőtték.
  • Vida Rudi halála is izgalmasan alakult, ugyanis a legjobb barátjának az esküvőjén érte utol a halál. Rudi egy dulakodás közepette véletlenül a Dunába esett, és a vízben lévő fatönk miatt halt meg.
  • Varga Brigitta – Kertész Géza barátnője – halálát pedig egy rosszul működő lift okozta. Mikor kinyílt a lift ajtaja, nem volt mögötte fülke, így a lány a mélybe zuhant.
  • Szilágyi Lóránt kiválóan szaxofonozott, gyakran zenélt otthon és budapesti bárokban is fellépett. 2003 februárjában szerepelt utoljára a Barátok közt-ben, egy fellépés közben hirtelen agyvérzést kapott, összeesett és meghalt.
    Sorozatról számokban
  • Összesen 10 455 rész került adásba, amivel a világon az 5. legtöbb epizóddal bíró sorozat. Az első helyen szereplő sorozatból, több mint 14 500 epizód került adásba.
  • A több, mint 1 000 nm-es stúdiót és a hozzátartozó technikai helyiségeket kicsivel több, mint 3 hónap alatt építették fel.
  • A sorozat 23 évig volt képernyőn.
  • Az első adásban 27 szereplővel találkozhattak a nézők
  • A mai napig 4 főszereplő játszik még a sorozatban Varga Izabella, Várkonyi András, Tihanyi-Tóth Csaba, Rékasi Károly.
  • Leghosszabb kihagyás Rácz Rozi nevéhez kapcsolódik, aki összesen 18 év után szerepelt újra a sorozatban.
  • 2018-ban volt a legtöbb szereplő a sorozatban, összesen 67 fő, ebből 19 új szereplő volt
  • 2008-tól évről évre egyre több karakter tűnt fel a sorozatban, előtte levő években maximum 8 új nevet kellett megjegyezni.
  • 18 perces átlagadás idővel számolva összesen 131 nap lenne végignézni az összes részt.
Szerelmi szállak a BK-ban

Senkit nem lep meg, hogy a legtöbb nővel Berényi Miklósnak volt dolga. A Barátok közt “Jockey Ewingja” összesen nyolc nővel létesített valamilyen kapcsolatot a 21 év alatt, amíg a sorozatban szerepelt. Két felesége volt, Balogh Nóra, akit összesen négyszer vett el, és Szentmihályi Zsófi. Harmath (Lovas) Szonja a menyasszonya volt, Szepesi Anikó pedig a szeretője. Sági Rita, Marosi Krisztina, Szilágyi Andrea és Stella Kovačová pedig a barátnői voltak.

Bartha Zsolt a második helyen végzett. Berényi Mikivel két közös pontjuk van, Szilágyi Andrea és Szentmihályi Zsófi. Rajtuk kívül pedig Veintraub Georginához, Novák Gizihez és Oravecz Nikolhoz is fűzték szerelmi szálak.

A nők közül Balogh Nórát hozták össze a sorozat készítői a legtöbb emberrel, egészen pontosan héttel. A szerepe szerint két férfihez ment férjhez, Berényi Miklóshoz (négyszer!) és Schneider Róberthez, akit az esküvőjük napján meggyilkoltak. Együtt járt Huszti Ábellel és Kolosszár Patrikkal, élettársa volt Novák Csabának, Somogyi Leventének és Berényi Attilának.

 

 

Ma este, 2021. július 17. 20:00-kor kerül vetítésre a Barátok közt utolsó epizódja, ami újra megtöltené a kolesz TV szobáját. Bevallom én nézni fogom…. 

Tudtad, hogy az első újkori olimpia egyik fődíja egy házasság volt?

Tudtad, hogy a sörök minőségének szabályozását már Hammurápi törvényoszlopai is tartalmazták?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

Vasárnap EB döntő! Az angol válogatott lesz az olasz csapat ellenfele a labdarúgó Európa-bajnokság fináléjában. A döntőt általában még azok is megnézik, akik a hétköznapokban nem rajonganak a fociért. Az üzletek, éttermek, kocsmák extra mennyiségű chipsszel és sörrel készülnek, a reklámidőkben azt látjuk, hogyan szurkolnak és ugranak fel a gólnál sörrel a kezükben. Meg van ez a kép, igaz?

Története

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor készítettek először sört, de a közel 7000 éves Szudánban kiásott edény maradványain már találtak sör maradványokat. Szintén agyagkorsóban, az észak-kínai Jiahuban is találtak mintegy 9000 éves sörmaradványokat, amelyeket mézzel, galagonyával és szőlővel ízesítettek. Így azt feltételezhetjük, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a sört Kr.e. 5.évezredben.
Egyiptomban a rabszolgáktól a gazdagokig népszerű ital volt. Ebben az időben árpakenyérből készítették. A kenyeret vízben áztatták el, megerjesztették, majd datolyával vagy datolyalevéllel ízesítették. A késztermék zavaros, darabos ital lett, amelyet szűrve és szűretlenül is fogyasztottak.
A sörkészítés legrégibb írásos bizonyítéka, a „monument Bleu” Mezopotámiából, az i. e. 3. évezredből származik. A sörkészítést ekkor már törvényben szabályozták. A sörök minőségét biztosító szabályokat Hammurápi törvényoszlopán szabályozták, a babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. A szabályok megszegőit súlyosan büntették.
Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A középkorban a sörfőzés terén a kolostorok álltak az élen. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. A mézsör készítését a szerzetesek vitték tökélyre, továbbá a chartreuse és a Bénédictine likőrt is a szerzetesek fejlesztették ki.
Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik (1509-1547) uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. Később a hozzávalók közé felvették az élesztőt is.

A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek. Ezekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Sör és a sztereotípiák

Játszunk egy kicsit! Ha azt halljuk, hogy SÖR, mi jut először eszünkbe? A szerkesztőségben is feltettem ezt a kérdést, az első válaszként a hasmenés érkezett, ami igencsak messze áll a sztereotip képtől, amit a sörről általában képzelünk, de a többiek válasza már sokkal közelebb volt ahhoz, amit általában a sörről gondolunk.

Íme pár válasz a stábtagoktól:   

Etyeki Sörmanufaktúra, Serház, alkoholmentes – gut besser Gösser  – férfiak, ahogy együtt meccset néznek és söröznek, sörpocak, “komló, árpa, maláta”, folyékony kenyér, naaaagy hordóhasú férfiak, egy strand a Balatonon…Apa issza… Kedves történet egy kisfiúról, akinek az apukája “sátoros ünnepeken” megivott egy korsó sört, és ettől ez lett az ő kedvenc ital.

Az egyik legjobban elterjedt sztereotípia, hogy a sör a férfiak itala, sőt sokan nem is tartják nőiesnek, ha egy nő sörözik. Ez azonban csak pár száz éve van így, ugyanis több ezer éven keresztül a nők főzték a sört. Az ókori Mezopotámiában a nők feladata volt a sörfőzés, a kocsmákat is ők vezették. Egyiptomban is hagyományosan női szerepnek tekintették a sörkészítést, bár férfi serfőzők is akadtak. Az ősi Európában az olyan sörivó európai népeknél, mint a keltáknál, a germánok, vagy akár a finnek, szintén a nők főzték a sört. A férfiak csak ott kezdtek egyáltalán a sörfőzéssel foglalkozni, ahol nő nem volt a közelben, vagyis a kolostorokban. Egyrészről a falvakban minden háztartás maga állította elő a sörét, a sörfőzés a házimunka része volt, így az asszonyokra hárult. A nőt, mint háziasszonyt nemcsak az ételei, hanem a söre kiválósága is minősítette. Másfelől a kolostorokban a szerzetesek az alapanyagokkal és az előállítási folyamattal kísérletezve egyre több és jobb minőségű sört állítottak elő, a tudásukat pedig megosztották a többi kolostorral is. A komló használata is a szerzetesek hálózatán keresztül terjedt el Európában. Kolostori ivókat is kialakítottak, ahová a vándor betérhetett egy jó sörre.

Sörfőzés ugyan a közrendű nők feladata volt, de az úrinők sem maradtak feladat nélkül. Lakomák alkalmával ők szolgálták fel az első kör sört. Az ősi germán lakomákon természetesen rengeteg sör fogyott, hiszen ez volt a legfontosabb alkoholos italuk. Az első kör sör megivása azonban még nem a féktelen vigasság, hanem egy rítus része volt, ami szigorú rend szerint zajlott. Az első sört nem a szolgák, hanem a jelen lévő legmagasabb rangú nő szolgálta fel.
Az első kör sör felszolgálása annyira fontos közösség összetartó szerepe volt a germán hölgyeknek, hogy népvándorláskori előkelő női sírokban az ital felszolgálására szolgáló edényeket tártak fel: az ékszereik mellett a söröskupákat is velük temették.

Miután a mezőgazdaság-alapú gazdálkodás áttért az iparalapúra, a sör már kifejezetten kereskedelmi céllal készült, és első sorban férfiak főzték és értékesítették.

A sörpocak is egy nagyon jellemző kifejezés, a stábból ketten is említettek. De vajon mitől nő a pocak, ha valójában nem is olyan nagy a sör energiatartalma?
Mint általában mindenben, itt is a mérték a kulcs, ugyanis a “sörpocak” kialakulása a mértéktelen sörivás következménye, a nagy energia-bevitel és az elfogyasztott nagy sörmennyiség egyaránt felelős létrejöttéért. A sörpocak kialakulását az is segíti, hogy a sör az elfogyasztást követően még 1-2 órán keresztül a gyomorban marad, így néhány korsó sör bizony jócskán kitágítja a gyomrot.

Érdekességek
  • Az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.
  • A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem.
  • A sör fő alkotóeleme, a komló és a marihuána ugyanabba a növénycsaládba tartozik, tehát bizonyítható a rokonság.
  • A középkorban több, sört ittak, mint vizet. Alkohol tartalma miatt sört biztonságosabb és egészségesebb is volt, mint a sima, tiszta vize – előbbihez könnyebb is volt hozzájutni.
  • 1814-ben Londonban igen szürreális katasztrófa történt: a Meux and Company sörfőzdéjének egy gigantikus tárolótartálya szétrepedt és több mint 388,000 gallon, azaz közel másfél millió liternyi sör zúdult a városra. Az áradásnak a feljegyzések szerint legalább 8 halálos áldozata volt.
  • Amszterdamban a közmunkások akár 5 doboz sört is kaphatnak azért, hogy az utcákat tisztítsák. Nem mellesleg még 10 eurót és dohányt is kapnak mellé.
  • Az egyiptomi piramisok építőit többek között sörrel fizették ki. Egészen pontosan 1 gallon sört kaptak minden nap a munkájuk után. A fennmaradó információk alapján ezek árpakenyérből készült és datolyával ízesített sörök voltak, így sűrűek és táplálóak is volt egyben.
  • Mint tudjuk, a Guinness Írországból származik és az írek jó része megőrül érte. Ennek ellenére teljesen meglepő módon Nigériában több Guinness-t fogyasztanak, mint annak őshazájában.
  • A világ leghosszabb másnapossága állítólag 4 hétig tartott. Egy skót férfi állítólag 60 pint, azaz 34 liter sört fogyasztott, ennek eredményeképp alakult ki a rekordhosszúságú delírium. Kész csoda, hogy életben maradt!
  • Állítólag a sör képes átvészelni az atombombát is. Az ötvenes években Amerikában kísérleteztek azzal, hogy mi történne különböző italokkal, így a sörökkel is, ha közvetlen közelükben atombomba robbanna fel. Nos, meg is lett az eredménye: kiderült, hogy mintegy 250 méterre a robbanástól már találni lehetett olyan söröket, amiknek még megmaradt a jó íze, még fogyaszthatóak voltak – bár enyhén sugárszennyezetté váltak a dobozaik, üvegeik.
  • A világ legerősebb söre címmel a Brewmeister Snake Venom nevű söre büszkélkedhet, ami nem kevesebb, mint 67,5%-os. A második legerősebb pedig szintén a Brewmesiter söre, az Armageddon 65%-kal.
  • A legdrágább sör 1000 dollárba kerül, és a világon csak egy bárban kapható. A Vieille Bon Secours lenne az, és a londoni Bierdrome-ban kapható.
  • A Cenosillicaphobia, az üres söröspoharaktól való félelmet jelenti.
  • A második világháború előtt Magyarországon mindössze fejenként évi 3 liter sört fogyasztottak, a ’70-es évekre ez a mennyiség jól megugrott, kb. 35 literre emelkedett.
  • A mérsékelt sörfogyasztásnak lehetnek előnyei is:
    • A mérsékelt sörfogyasztó férfiak esetében akár 30-35%-kal kevesebb a szívinfarktus előfordulása, mint az absztinenseknél.
    • Csökkenti a test krónikus gyulladását, ezzel együtt pedig több betegség előfordulását is, mint például a reumatoid artritiszét. Angliában végzett vizsgálatok szerint 1 pohár sör fogyasztása akár 31%-kal is csökkentheti a betegség kialakulásának esélyét.
    • A gyulladáscsökkentő hatása miatt a mérsékelt sörfogyasztás csökkentheti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét.
    • A sörben lévő gabonák segítik a szájban lévő mikrobák elleni küzdelmet. 
    • Ahogy sok alkoholos ital, a sör is jelentősen csökkentheti a vesekő kialakulásának kockázatát. Az amerikai nefrológus szövetség kiadványában megjelent tanulmány szerint akár 41%-kal.
    • A magas szilikontartalom miatt csökkenhet a csontritkulás kialakulásának esélye, vagy lassulhat annak folyamata.
    • A sör fokozza az agyműködést. Azoknál a 65 év felettieknél, akik a kísérlet egy hete alatt minimális adag alkoholt fogyasztottak, kisebb volt a demencia kialakulásának esélye, mint azoknál, akik egyáltalán nem vagy sokkal többet ittak.
    • Napi 1-2 egységnyi alkohol javítja a nők kognitív funkcióit.

 

Egészségünkre! Cheers! 

Tudtad, hogy az első újkori olimpia egyik fődíja egy házasság volt?

Tudtad, hogy az utolsó pillanatban mentették meg a lefejezéstől Madame Tussaudst?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

A héten érkezett a hír, hogy jövő év elején Budapesten is megnyílik a világ egyik leghíresebb panoptikuma a Madame Tussauds. A hír olvasása után kellemes emlékképek villantak fel előttem arról a mesevilágról, amibe volt szerencsém még gyerekként belecsöppeni, mikor cserediákként Londonban jártam. 14 évesen „találkozni” Michael Jacksonnal vagy a királyi család mellé beállni egy fotó erejéig felemelő érzés volt, de a London történelmét bemutató, interaktív tárlat egyszerűen örök élményt adott számomra.

Marie Tussaud (1761-1850) Anna Maria Grosholtz néven született Strasbourgban, Franciaországban. Anyja házvezetőnőként dolgozott Dr. Philippe Curtius házában Bernben (Svájc), aki a viasz modellek készítésében jártas orvos volt. Curtius tanította meg Tussaud-t viasz modellezés művészetére. A család 1765-ben költözött Párizsba, ahol egy különleges múzeum létrehozásán ahol a közönség a kor híres politikusainak, nemeseinek, illetve magának az uralkodó párnak a tökéletesen élethű másait is megtekinthette.

Tussaud első viaszfigurája a kor nagy gondolkodója, Voltaire volt 1777-ben, rajta kívül még számost hírességet mintázott meg, többek között Jacques Rousseaut és Benjamin Franklint. Bizarr módon bizonyította a forradalom iránti elkötelezettségét, ugyanis halotti maszkokat készített lefejezett arisztokraták fejeiből. Még korábbi munkaadóinak, XVI. Lajosnak és Marie Antoinette-nek is ő készítette el halotti maszkjait. 
1794-ben Dr. Curtius halálát követően Tussaud örökölte a doktor hatalmas viaszmodell-gyűjteményét. 1795-ben Marie-t feleségül vette François Tussaud – innen a kiállítás neve: Madame Tussauds. Két gyermekük született, Joseph és François. A családi életéről nem nagyon vannak információk, inkább a szakmai előmeneteleiről maradtak fenn feljegyzések.

A forradalom bukása után, 1802-ben magával vitte nagyra nőtt kollekcióját egy brit körútra. A napóleoni háborúk után nem tudott visszatérni Franciaországba, így Nagy-Britanniában maradt. Bejárta egész Angliát, szobrai roppant népszerűek voltak, mert testközelbe hozták a történelmet, a francia forradalmat az angol középosztálynak. Egy ideig látható volt a londoni Lyceum Színházban is a kiállítása. 1831-től a Baker Street-en bérelt lakást 1836-tól ez volt Tussaud első állandó otthona.
1835-ben megnyitotta múzeumát, melynek egyik fő attrakciója volt a Rémület Kamrája. A kiállításnak ezen a részén a francia forradalom áldozatai, illetve gyilkosok és más bűnözők viaszmásai álltak.
Több híres ember figurájával bővült a kiállítás, beleértve a brit királyi családot, Horatio Nelsont és Sir Walter Scottot, sőt hírhedt bűnözők szobrát is elkészítette. 1842-ben Marie elkészítette önarcképét, amely ma a múzeum bejáratánál látható. Marie Tussaud 1850. április 16-án álmában halt meg.

1883-ra a korlátozott hely és a Baker Street-i helyszín növekvő költségei arra vezették Tussaud unokáját, Joseph Randallt, hogy a kiállítást átköltöztesse jelenlegi helyére, a Marylebone Road-ra. Az új kiállítás 1884. július 14-én nyitott és hatalmas sikert aratott. Azonban az épület költségei miatt, illetve hogy 1881-ben Randall kivásárolta unokatestvére, Louisa részét az üzletből, a vállalkozás tőkehiányban szenvedett. 1888-ban korlátolt felelősségű társaság alakult meg, hogy friss tőkét vonzzon a vállalkozásba, de meg kellett szüntetni a részvényes családtagok nézeteltérései miatt, és 1889 februárjában a Tussaud’s vállalkozást eladták egy Edwin Josiah Poyser által vezetett üzletemberek csoportjának. Edward White művészt az új tulajdonosok kirúgták, hogy pénzt takarítanak meg, aki állítólag emiatt bosszúból egy csomagban bombát küldött John Theodore Tussaudnak 1889 júniusában.

Madame Tussaud viaszmúzeuma napjainkra az egyik legjelentősebb turisztikai attrakcióvá nőtte ki magát Londonban a londoni Planetárium nyugati szárnyában. A múzeumok száma bővült és bővülni is fog Amszterdam, Bangkok, Berlin, Dubaj, Hamburg, Hollywood, Hongkong, Las Vegas, Moszkva, New York, Sanghaj, Bécs és Washington városaiban is. A panoptikum mai viaszfigurái is történelmi és királyi személyek, filmsztárok, a sportolók és híres gyilkosok. Az úgynevezett “Madame Tussauds” múzeumok egy Merlin Entertainments nevű cég tulajdonában vannak, mely felvásárolta a Tussauds Group céget 2007 májusában. 2010-ben a Merlin Entertainments a Tatweer-rel közösen létrehoz egy Madame Tussauds múzeumot Dubajban is.

 

Madame Tussauds panoptikum számokban
  • A múzeum megnyitása óta eltelt időszakban több mint 500 millió látogatót fogadott a panoptikum. Ez több mint Észak-Amerika és Ausztrália lakosságának együttese!
  • Egy viaszfigura elkészítéséhez kb. 500 különböző mérést tartalmazó és nagyjából 2 órás találkozó szükséges a modellel, hogy a végeredmény élethű legyen. Ha a találkozó nem lehetséges, akkor egy kutatócsoport több hónapon át dolgozik a pontos adatok beszerzésén.
  • Egy viaszfigura elkészítése 4 hónapig tart 20 tapasztalt szobrásszal, és 150 000 fontba kerül, ami közel 60 millió Ft! A 4 hónapból kb. 140 óra csak az, amit a haj fejre illesztésével töltenek.
  • A 400 figurához több mint 1000 kg viaszt használtak fel. Egy fej közel 5 kg, egy pár kézfej pedig kb. 2 kg.
  • Fél kg viasz elkészítéséhez 17 millió virágra van szükség, hiszen a méhviasz az egyik leginkább környezetbarát megújuló viasz.
Érdekességek
  • A legtöbbet csókolt viaszfigura Kyle Minoque
  • A legtöbbet ölelt pedig Justin Timberlake, ezt az öltönyének mosodai számlája is bizonyítja. Egyébként a múzeum teljes gardróbjának éves fenntartása fedezné Justin ruházkodását 30 évig.
  • A múzeum legrégebbi viaszfigurája 1765-ben készült és XV. Lajos szeretőjét, Madame du Barry-t ábrázolja alvás közben.
  • A legújabb figurák Sherlock Holmes történetét elevenítik fel.
  • A legkisebb figura mindössze 16 cm-es (Csingiling, az egyik leghíresebb tündér), a legnagyobb pedig Hulk, akinek egy ujja vastagabb mint egy férfi karja!
  • Azt pletykálták, hogy igazából Philippe Curtius, akinek a házában az édesanyja dolgozott, volt Marie igazi apja.
  • XVI. Lajost és Marie Antoinette-et például a Versailles nagy étkezőjének mintájára megépített helyiségben mutatták be vacsora közben, egy másik teremben a királynét hálóruhában lehetett látni, amint lefekvéshez készülődik; az akkori köznép tehát úgy legeltette szemét Grosholtz-ék figuráin, ahogyan ma a pletykalapok fotóit bújják az arra éhesek.
  • A forradalom kitörése után királypártinak könyvelték el, letartóztatták, és még a fejét is leborotválták a lefejezéshez, de az utolsó pillanatban támogatói közbenjárására megkegyelmeztek neki.
  • Néhány olyan szobrok, melyeket maga Marie Tussaud készített, még mindig léteznek. A galéria eredetileg mintegy 400 különböző viaszmást tartalmazott, de egy tűzkár 1925-ben, majd egy német bomba által okozott kár 1941-ben tönkretette a legtöbb ilyen régebbi modellt. Az öntvények maguk túlélték ezeket, lehetővé téve a történelmi figurák újra elkészítését, és ezek láthatóak a múzeum történeti kiállítás részében.
  • A bőr színét festékekkel imitálták, a fogazat azonban valódi volt; a korabeli “fogorvosok”, az utcai foghúzó emberek gondoskodtak róla.
  • Természetesen a haj is valódi hajból készült, a szemeket üvegből készítették, és festékkel tették élethűvé.
A Biatorbágyi Benedek Elek Óvoda felvételi értesítői szerda estig megérkeznek mindenkihez

A Biatorbágyi Benedek Elek Óvoda felvételi értesítői szerda estig megérkeznek mindenkihez

A Biatorbágyi Benedek Elek Óvoda közösségi oldalán tájékoztatja a 2021/2022-es oktatási évre felvételiző gyerekek családjait, hogy az óvodai felvételiről szóló határozatot legkésőbb szerda estig megküldik e-mailben.

Idén is sokan jelentkeztek a helyi Benedek Elek óvoda tagintézményibe, így a közel 200 család kiértesítése is folyamatos. Az intézményvezető arra kéri a felvételiző családokat, hogy aki 2021. május 19 estig nem kapná meg a felvételi határozatot szóló e-mailt, az jelezze a beiratkozáshoz használt e-mail címen.

“Sajnos nem minden kisgyermeket tudtunk felvenni az első helyen megjelölt tagintézménybe, mert a férőhelyek száma már nem tette ezt lehetővé. Ám minden gyermek olyan óvodába kerül, melyet a szülők szerepeltettek a beiratkozás során leadott adatlapon.
Újonnan induló kiscsoportjaink feltöltöttsége szinte minden esetben eléri a 120%-os felső határt, ezzel leszűkítve a módosítási lehetőségeket is.” – olvasható az óvoda információs oldalán.

Kérdés, kérés esetén a tagóvodák vezetőihez lehet fordulni, ahová a gyerek felvételt nyert, vagy jelentkezett.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com