A legjobb befektetések egyike még mindig az ingatlan

A legjobb befektetések egyike még mindig az ingatlan

Egy tavaly decemberben publikált kutatás eredménye szerint Magyarországon a háztartások anyagi javainak 67,5 százaléka ingatlan vagyon. Bár a koronavírus-járvány kezdetén érzékelhető volt a piacon egy erős megtorpanás, egy évvel később már a kissé hektikus körülmények ellenére is visszatértek a befektetők. Szakértők szerint kevés esély van arra, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan feleződjenek az árak, a hozam és a várható értéknövekedés miatt pedig jó üzletnek gondolja a lakásvásárlást, az ingatlanokat ugyanis nem terhelik jelentős adók.

Magyarországon a családok megtakarításaikat döntően ingatlanokba, lakásokba fektetik, ezt támasztja alá az a hivatalos statisztika, miszerint a háztartások reáleszközeinek, vagyis anyagi, tárgyi formában rendelkezésre álló vagyoni elemeinek több, mint kétharmada ingatlan. 2020 márciusában, a járvány elején, sok ingatlantulajdonos aggódott amiatt, hogy a lakásárak zuhanórepülésbe kezdhetnek és ezt követően majd egy lassú növekedés következik, de nem így történt. Valóban volt egy jelentősebb árcsökkenés, de szűk egy év alatt vissza is kúsztak a számok a korábbi szintre.

Most még kiszámíthatatlan a piac, ezért nehezebb meghatározni egy-egy ingatlan értékét. Éppen ezért kifejezetten ajánlott szakértőhöz fordulni, aki ebben az időszakban is meg tudja mondani, hogy az adott lakástípusra mennyire van kereslet, hogyan alakulnak a négyzetméterárak, a szakértőknél ugyanis a napi rutin része az árazás, rálátnak az egész területre.

„Biztató, hogy a 2008-as gazdasági világválsággal szemben most nem feleződtek le az árak, és az előrejelzések szerint már nem is fognak. Akkor négy év kellett ahhoz, hogy helyrerázódjon a piac, most egy esztendő is elég volt erre. Mindez annak köszönhető, hogy az állam támogatásokkal pörgeti az iparágat, a bankok hitelezési hajlandósága ezáltal megmaradt, ami pedig a vásárlókat bátorítja. Ez a körforgás állandósulni látszik” – fogalmazott Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Az utóbbi hónapokban a hétköznapi befektetők kezdtek el leginkább mozgolódni, keresik a jó vételeket és figyelemmel kísérik a piac változásait. Az úgynevezett szükségvásárlók, akik jellemzően nagyobb ingatlanba szeretnének költözni vagy más városban kezdenének új életet, szintén jelen vannak, feltehetően ebben nagy szerepe van az állami támogatásoknak.

A szakértők kiemelte, hogy nem meglepő, hogy az ingatlanpiaci befektetések száma nem apad.
„Magyarországon az ingatlanadó mértéke nem olyan nagy, mint Nyugaton. Külföldön nem éri meg házat vagy lakást birtokolni, mert ha nincs hasznosítva, folyamatos veszteséget termel. Mivel nálunk a terhek nem jelentősek, jó hozamot ad az ingatlan. A befektetői jelenlét a piacon összességében árfelhajtó hatású” – értékelt.

A szakértő kevés esélyt lát arra, hogy csökkenjenek az árak, hosszú távon inkább egy lassú emelkedést vár. Emellett az ingatlanbefektetés mellett szól az is, hogy tulajdonképpen csak egyetlen vetélytársa van, az pedig az állampapír, azon kívül minden kockázatosnak számít a jelenlegi piaci környezetben.

Egyszerűsödik az ingatlanok értékbecslése

Egyszerűsödik az ingatlanok értékbecslése

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az adósságfék szabályok módosításáról döntött, ezzel támogatja az értékbecslési folyamatok egyszerűsítését.

Az MNB hétfői MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy az értékbecslési folyamatok egyszerűsítését megteremtő jogszabályi háttér felállítására tekintettel döntött az adósságfék szabályok módosításáról. Ennek értelmében a hitelfedezeti mutató számításához az ingatlanok forgalmi értéke ezentúl statisztikai alapú értékbecslési módszertannal is megállapítható. A módosítás támogatja a banki digitalizáció erősítését, a gyorsabb és költséghatékonyabb hitelezési folyamatok kialakítását.

Kiemelik: a jelzáloghitelezés hatékonyságának növelése érdekében a versenyképesség javítását célzó 330 pontjában a jegybank szorgalmazta a helyszíni szemle nélküli, statisztikai alapú értékbecslés szélesebb körű alkalmazásának lehetővé tételét és hangsúlyozta az ezek alapjául szolgáló központi értékbecslési adatbázis felállításának fontosságát.

Az MNB javaslataival összhangban a Pénzügyminisztérium (PM) módosította a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló PM rendeletet, így megnyílt a statisztikai alapú értékbecslések hitelkihelyezéskor történő alkalmazásának lehetősége a hitelintézetek számára.

Az MNB a megújult jogszabályi környezethez igazodva a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet (továbbiakban: adósságfék rendelet) kiegészítése mellett döntött.

A módosítás után az adósságfék rendeletben szabályozott hitelfedezeti mutató számításakor az ingatlanok forgalmi értéke statisztikai alapú értékbecsléssel is megállapítható. A módosítással a jegybank támogatni kívánja a hitelezési folyamatok egyszerűsítését, a banki digitalizáció és hatékonyság erősítését. A statisztikai alapú értékbecslés alkalmazása esetén az ügyfelek oldalán is mérséklődnek a hitelfelvételhez kapcsolódó adminisztratív terhek – írták.

Az adósságfék rendelet módosítása a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő napon lép hatályba.

2022-2023-ra állhatnak vissza az árak az ingatlanpiacon

2022-2023-ra állhatnak vissza az árak az ingatlanpiacon

Az átoltottságnak csak lélektani szerepe lesz abban, hogy milyen hamar rendeződik majd az ingatlanpiac, de a koronavírus-járvány esetleges harmadik hulláma, illetve a hitelmoratórium vége negatív irányba is mozdíthatják az árak alakulását.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, hogy az új otthonteremtési és lakásfelújítási támogatások lendítettek a keresleten, ez nyárig szinte biztosan kitart majd. A szakértő szerint az viszont nem reális, hogy néhány hónapon belül visszaálljanak az ingatlanárak a 2019 nyara előtti szintre.

Januártól a 27 százalék helyett ismét 5 százalék áfát kell fizetni az új építésű ingatlanok vásárlásakor, a CSOK segítségével vásárolt ingatlan után nem kell illetéket fizetni és a teljes áfa visszaigényelhető az adás-vételt követően. Maximalizálták továbbá a közjegyzői munkadíjakat és hárommillió forintos értékhatárig az állam átvállalta a felújítási költségek felét a családok esetében.

A kormány által már hónapokkal ezelőtt bejelentett új otthonteremtési kedvezmények egyik hatása az volt, hogy 2020 novemberében és decemberében megtorpant az ingatlanpiac és tulajdonképpen azok is kivártak a vásárlással, akik ezeket igénybe sem tudták venni. Ez a kereslet most zúdult rá a piacra.

„A hétköznapokban azt érezzük, hogy az élet visszatért az járvány előtti állapotba. Az emberek alkalmazkodtak ahhoz, hogy bár maszkban és a megfelelő távolságot egymástól tartva, de mehetnek ingatlanokat nézni, a kereslet pedig tulajdonképpen már 2020-ban visszatért. A kedvezmények miatt a legtöbben inkább előszerződést kötöttek az utolsó negyedévben. Ennek a lényege, hogy januárban került be a földhivatalba a végszerződés, innentől pedig az év elején életbe lépett szabályok érvényesek a tranzakcióra” – magyarázta Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A lassú növekedést egy harmadik hullám is visszafordíthatja

A szakember nem számít hirtelen nagy változásra az elkövetkező hónapokban. A meglévő, magas kereslet várhatóan nyárig kitart, árak tekintetében pedig azt követően jöhet visszarendeződés, ha az egyetemeken újra lesz személyes oktatás és visszatérnek a diákok, valamint ha a turizmus is újraindul.

A sűrűn lakott területeken mérséklődtek tavaly leginkább az árak, egy 34 millió forint értékű panelt akár 28 millió forintért is meg lehetett venni. Azóta már ez is konszolidálódott.

„Növekvő tendenciára számítok, hiszen az ingatlan még mindig jó befektetés és kereslet is van, a visszafogottabb gazdasági mutatók mellett is. Ugyanakkor 2022-2023-ig is elhúzódhat, mire az ingatlanárak visszatérnek a 2019-es év elején tapasztalt szintre” – mutatott rá.

Gadanecz Zoltán úgy véli, az áremelkedést alapvetően két tényező befolyásolhatja negatív irányban: ha a járványnak lesz egy harmadik hulláma, illetve ha hitelmoratórium végén sokaknak el kell adniuk az ingatlanjukat.

Végezetül hozzátette, az átoltottság az ingatlanpiac szempontjából csak lélektanilag lesz fontos, mert az emberek mostanra már alkalmazkodtak a maszkviseléshez és a higiéniás előírásokhoz, tehát ez nem gátolja meg őket a keresésben és az értékesítésben sem.

 

 

Meglévő CSOK mellett is jár az áfa visszaigénylés és illetékmentesség?

Meglévő CSOK mellett is jár az áfa visszaigénylés és illetékmentesség?

Az otthonteremtési program számos új elemmel bővült 2021-ben, ám ezek egy részének feltétele, hogy csok-ot – családi otthonteremtési kedvezmény – is igénybe vegyen a család. Mit tehetnek azok a családok, akik korábban már felvették a csok-ot? Erre a kérdésre kereste meg a választ a gazdasagportal.hu portál.

Az otthonteremtési program meglévő elemei – csok támogatás, falusi csok, csok-hitel, Babaváró támogatás, gyermekek után járó jelzáloghitel-elengedés – idén több új elemmel is bővült. Többek közt az újépítésű lakások áfáját 27%-ról 5%-ra csökkentette a kormány, amennyiben pedig csok-ot igényel a család a vásárláshoz, akkor még ezt is visszaigényelhetik. Jelentős pénzügyi előnyt jelent a csok-kal vásárlók számára az is, hogy számukra elengedik a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ami alapesetben az ingatlan vételárának 4%-a szokott lenni.

Az önerős építkezők is részesülnek kedvezményben, mégpedig a 27%-os áfát lehetőségük van 5 millió forintig visszaigényelni. Itt nem feltétel a csok igénylése, ám a családnak ettől függetlenül teljesítenie kell a csok személyi feltételeit (köztartozás-mentesség, megfelelő Tb-jogviszony, az igénylők egyike sem lehet büntetett előéletű).

Mit tehet aki korábban igényelt csok-ot?

Amennyiben korábban igényelt már valaki csok-ot, akkor ugyanazokra a gyermekekre nem kaphatja meg ismételten a támogatást. Amennyiben a család újabb gyermek bővült– vagy újabb gyermeket vállalna a pár –, akkor azonban ismét jogosultak lesznek a támogatásra. Ezáltal pedig elérhetővé válik számukra az illetékmentesség és 5%-os áfa-visszatérítés is.

Újabb gyermek (meglévő vagy vállalat) nélkül is van azonban egy kiskapu. Az elmúlt években ugyanis többször megváltozott az elérhető támogatás összege: 2007-ben például 2 gyermekre újépítésű lakás vásárlásakor még 2,4 millió forint járt, míg most 2,6 millió Ft-ot kapna ugyanez a család. Márpedig a jelenleg felvehető összeg és a korábban kapott támogatás különbségét – vagyis 200 ezer forintot – megkaphatja a család most, ha újépítésű lakást/ házat venne, vagy építene. Ez az összeg nem tűnik jelentősnek, azonban a hozzá kapcsolódó illetékmentesség és áfa-visszatérítés már több millió forintos pénzügyi előnyt jelenthet.

Mikor nem jár újra a csok támogatás?

A meglévő, korábban vásárolt, épített lakáshoz kapcsoló adó-visszatérítést és illetékmentességet nem lehet utólagosan kérni, ha nincs új lakáscél – vásárlás, építés vagy bővítés –. Akkor sem jogosult a család ismételten a csok-ra, ha nem született újabb gyermek és az új lakáscélhoz kapcsolódó csok nem haladja meg a korábban felvett, támogatott összeget. Például 2007-ben újépítésű lakás vásárlásakor 2,4 millió forint csok támogatás járt 2 gyermek után. Ha most használt lakást vásárolna ugyanez a család, akkor 2 gyermekre 1,43 millió csok-ot kaphatnának, ami nem haladja meg a korábban kapott 2,4 millió forintot, emiatt nem lennének jogosultak most a családi otthonteremtési kedvezményre.

Árcsökkenésre számítanak az ingatlanközvetítők az albérletpiacon

Árcsökkenésre számítanak az ingatlanközvetítők az albérletpiacon

Árcsökkenést eredményezhet az albérletpiacon a rövid távú lakáskiadás korlátozása – derül ki az MTI-hez elküldött ingatlanközvetítői elemzésekből.

Sajtóértesülések szerint a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs elfogadta azt a javaslatot, ami korlátozná a rövid távú lakáskiadást, eszerint 120 vendégéjszakában korlátoznák éves szinten a lakások rövid távú kiadásának lehetőségét. Idén pedig október és december vége között 30 napos korlátot vezetnének be.

A Duna House becslése szerint az intézkedés Budapesten 10-15 ezer lakást érinthet a 900 ezerből. Az albérleti árak az idegenforgalom visszaesése miatt már eddig is jelentős mértékben csökkentek, megkönnyítve a bérlők helyzetét – írták. Várakozásuk szerint idővel az ingatlanok ára is mérséklődhet, mivel a rövid távú kiadásra szánt ingatlanokat a tulajdonosok egy része valószínűleg eladja. A nagyobb kínálat miatt akár 7 százalékkal is eshetnek az árak Budapest belvárosában – tették hozzá.

A Duna House kedvezőtlen következményekre is számít a kiadási lehetőségek korlátozásával. Sok lakás felújítása elmaradhat, ha nem hasznosulhatnak albérletként, és az sem zárható ki, hogy az albérletpiac egy része a szürke- és a feketegazdaságot fogja gyarapítani – olvasható az elemzésben.

Az ingatlan.com elemzése szerint az árak csökkenéséhez vezet az is, hogy a rozsdaövezetekben építendő bérlakásokat áfamentesen adhatják majd bérbe a vállalkozók. Az albérletpiacon megjelenhetnek a hibrid lakások, vagyis a tulajdonosok rövid és hosszú távra is kiadhatják ugyanazt az ingatlant. Az év nagy részében például diákok lehetnek az albérlők, akiknek a helyét a nyári hónapokban turisták vehetik át.

A lakásárak csökkenésével az ingatlan.com is számol. Különösen jövőre várnak jelentős áresést a járvány gazdasági utóhatásai és a hitelmoratórium megszűnése miatt. A lakáskiadás korlátozása a befektetők érdeklődését is visszaveti, tehát a kereslet mérséklődése is hozzájárulhat az árak csökkenéséhez – írta az ingatlan.com.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com