ITM: tisztes távolból követi az új jótállási szabályokat az üzletek fele

ITM: tisztes távolból követi az új jótállási szabályokat az üzletek fele

Átfogóan megújult 2021 elejétől a legtöbb panaszt kiváltó jótállási ügyek bő másfél évtizede változatlan szabályozása. A fogyasztóvédelmi hatóság január óta ellenőrzi az előírások betartását az üzletekben és webáruházakban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt országos vizsgálat első féléves tapasztalatai szerint a boltok több mint fele nem alkalmazza megfelelően a vásárlók jogait erősítő rendelkezéseket – közölte a tárca az MTI-vel.

A közlemény szerint a kormány egyebek mellett a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével korszerűsítette a szabályozást. A vállalkozásoknak rövid időn belül javítaniuk vagy cserélniük kell a meghibásodott jótállásköteles termékeket, megszűnnek a “javítgatások” és a végeláthatatlan szervizbe járások. A többszázezer forintos termékek megfelelőségéért hosszabb ideig kell “jótállniuk” a gyártóknak, forgalmazóknak – írták.

A kormányhivatalok 2021 első felében mintegy 600 üzletet ellenőriztek, ezek 55 százaléka nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a szavatossággal, jótállással kapcsolatos tevékenységét. A legtöbb problémát a jótállási jegyekkel kapcsolatban tárták fel, azokat gyakran át sem adják a fogyasztónak. Ha mégis, nem tájékoztatnak az új javítási határidőkről, jótállási időtartamról, hanem a már felülírt régi előírások szerinti információkat közlik. A próbavásárlások során ellenőrzött 350 jótállási jegy 61 százalékával kapcsolatban merült fel kifogás – írták.

A közleményben idézték Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt, aki elmondta: a hatóság legtöbbször csak figyelmezteti mulasztásaikra, és – bírság nélkül – javításra kötelezi az első alkalommal vétő cégeket. A folyamatos ellenőrzések eredményeként 2021 első felében mintegy 50 eljárásban eddig összesen 6,6 millió forint bírságot szabtak ki. Az ellenőrzéseken túl szakmai egyeztetéssel, a folyamatos párbeszéd megteremtésével segítik a kereskedők jogkövető magatartását – tette hozzá.

Az ITM “Fogyasztóvédelmi péntek” párbeszédsorozatában a közelmúltban a kereskedelmi szövetségek képviselőivel egyeztetett a kifogásolási arány csökkentése érdekében. A szakmai szervezetek továbbítják tagjaiknak a gyakorlati kérdéseikre kapott válaszokat. A minisztérium online vállalkozói workshop megtartásával, közérthető infografikák összeállításával is megkönnyítette az új szabályok megismerését, alkalmazását – közölte a minisztérium.

ITM: helyszíni ellenőrzéseket indít a fogyasztóvédelem az építőanyag-kereskedőknél

ITM: helyszíni ellenőrzéseket indít a fogyasztóvédelem az építőanyag-kereskedőknél

A fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az építőipari alapanyagok piacának drasztikus áremelkedések miatt szükségessé vált, fokozott ellenőrzésébe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elrendelése alapján a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik a termékkört forgalmazó kiskereskedelmi egységeket – közölte a minisztérium az MTI-vel.

Azt írták, az árszínvonal megugrása nyomán a családoknak szánt otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások egyre nagyobb hányadát teszik zsebre az alapanyagokat forgalmazók. Semmiképpen nem engedhető meg, hogy a kereskedők a fogyasztók kárára éljenek vissza a tömeges kereslet adta lehetőségekkel. A kormány sokrétű, összehangolt intézkedéssorozattal lép fel a magyar emberek védelme, az életminőségüket javító beruházások megvalósíthatósága érdekében – fogalmaztak.

E munkából a következő hetekben a fogyasztóvédelem is kiveszi a részét. Az egyedi jogviták rendezésében ingyenesen közreműködő békéltető testületekhez egyre több megkeresés érkezik be az építőanyag-árakkal kapcsolatban. A panaszosok gyakran azt teszik szóvá, hogy a kivitelező az anyagköltségekre hivatkozva a szerződéskötést követően egyoldalúan és jelentős mértékben megnöveli árait, újabb fizetés nélkül nem hajlandó folytatni a munkát – ismertették.

A fogyasztóvédelmi hatóság ezért a jogszabályokban biztosított hatásköre szerinti összes szempontból vizsgálja az építőanyag-forgalmazókat. A helyszíni ellenőrzések kiterjednek az árfeltüntetési és termékbiztonsági követelmények betartásának számon kérésére is. Ha a szakemberek a jogosítványaikon túlmutató mulasztásokat, visszásságokat tapasztalnak, az ügyben eljáró társhatóságok bevonását kezdeményezik – áll a közleményben.

Az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás

Az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás

A kormány döntése értelmében az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás, a munkáltatói járulékokat továbbra sem kell megfizetni az érintett dolgozók után – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A minisztérium hétfői közleménye szerint az államtitkár hozzátette, a bértámogatásra a vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz. Akik a továbbiakban nem kérik a támogatást, ezt április 6-áig jelezhetik – fejtette ki az államtitkár. Az áprilisi bérekhez megítélt hozzájárulást a lehető leghamarabb folyósítják a cégek részére.

Az ITM arról is tájékoztatott, hogy a megítélt támogatások 99 százaléka, összesen több mint 52 milliárd forint már megérkezett a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került cégek számláira. Az ágazati bértámogatási programban eddig 132 ezer munkavállalójuk megtartásához kértek segítséget a járványhelyzetben tevékenységüket legalább részlegesen szüneteltetni kényszerülő vállalkozások.

A programban a támogatott munkavállaló bérének felét térítik meg a mindenkori minimálbér másfélszereséig. Az állam a járulékokat is elengedi, így a munkabér mintegy kétharmadát fedezi a vállalkozások talpon maradása, az álláshelyek megőrzése, a képzett szakemberek megtartása érdekében. A támogatottak közel 57 százaléka a vendéglátás, több mint 14 százaléka a szálláshely szolgáltatás nemzetgazdasági ágban dolgozik.

 

Tavaszi nagytakarítás: tisztítja a tisztítószerek piacát a fogyasztóvédelem

Tavaszi nagytakarítás: tisztítja a tisztítószerek piacát a fogyasztóvédelem

Hatvanöt ellenőrzött tisztítószer közül tíznél tártak fel, főként az összetétellel és a jelöléssel kapcsolatos hiányosságokat. A legsötétebb képet az ablaktisztító folyadékok mutatták, a termékek harmadánál találtak problémát. A folttisztítók azonban makulátlannak bizonyultak – közölte kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma a minden háztartásban megtalálható tisztítószerek közül az ablaktisztítókat, mosogatószereket, mosószereket, folttisztítókat és lefolyótisztítókat vizsgálta.

Az ellenőrzött kilenc ablaktisztító folyadékból három nem felelt meg, egynek az etil-alkohol, másik kettőnek az izopropil-alkohol tartalma volt alacsonyabb az adatlapon jelzett értéknél. Az alkoholtartalmat a termék címkéjén nem kell feltüntetni, az csak a biztonsági adatlapon szerepel, amelyet több gyártó a honlapján is közzétesz. Az ablaktisztítók egyike nem tartalmazott alkoholt, a többi alkoholtartalma 1,9 és 9,2 százalék között mozgott. A vizsgálati eredmények a biztonsági adatlapon rögzített értéktől való eltérés miatt felvetik a kémiai biztonsággal és veszélyes anyag tartalommal kapcsolatos jogsértés lehetőségét, ezért azokat átadták a népegészségügyi hatóságnak – derül ki a minisztérium közleményéből.

A szakemberek a mosó- és mosogatószereknél a mosóhatásért felelős fő összetevőjüket, az anionos felületaktív anyagtartalmat ellenőrizték. A huszonhét mosószerből mindössze egyben volt kevesebb a hatóanyag a termék címkéjén feltüntetettnél. Három mosószerrel kapcsolatban megtévesztő jelölés miatt indult fogyasztóvédelmi hatósági eljárás.
A vizsgált nyolc mosogatószerből kettő adott okot a kifogásolásra. Az egyik címkéjén félrefordították az eredeti szöveget, anionos anyag helyett magyarul nemionos anyag szerepelt rajta.

Mosásnál folttisztítók használatára is szükség lehet, nyolc termék összetételét vizsgálta az ITM laboratóriuma, a feltüntetett hatóanyag tartalom szempontjából mindegyik megfelelt.

A laborban ellenőrzött tizenegy WC-tisztító és két lefolyótisztító sav- és lúg összetevő mérése szerint csupán egyetlen tisztítószer fertőtlenítő, fehérítő hatóanyagának tartalma nem érte el a címkén megadott értéket.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: a tavaszi nagytakarításhoz használt tisztítószerek idei ellenőrzés-sorozata összességében megnyugtató eredménnyel zárult. A nem megfelelő termékek esetében a fogyasztóvédelmi hatóság a pontos tájékoztatás feltüntetésére kötelezi a gyártókat. Egy mosogatószer esetében a címke hibás tartalma miatt 300 ezer forint bírságot szabtak ki.

Az ITM laborvizsgálati összegző táblázataiban 2021-től jelöli a Magyarországon előállított termékeket. Ezúttal a tizenegy hazai gyártású produktum közül három mosógélnél és egy ablaktisztítónál merült fel hiányosság. A vizsgált árucikkek tételes listái hibajegyzékkel együtt a Fogyasztóvédelmi Portálon érhetők el.

Az ITM folyamatos fogyasztóvédelmi jelenlétével, rendszeres ellenőrzéseivel védi a családokat és a jogkövető vállalkozásokat. A tárca egész évben azon dolgozik, hogy kizárólag jó minőségű és biztonságos termékek kerüljenek a magyar otthonokba – olvasható a minisztérium közleményében.

A magyar családok biztonsága az első

A magyar családok biztonsága az első

A hazai fogyasztóvédelem a koronavírus-járvány miatt megnövekedett feladatai mellett is hathatósan védte a magyar fogyasztók, tisztességes vállalkozások érdekeit az elmúlt egy évben – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn a fogyasztóvédelem világnapja alkalmából.

Az ITM az MTI-hez eljuttatott közleményében Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt idézve azt írta, miközben az ellenőrzésekkel sikeresen szűrték ki a veszélyes termékeket, a vásárlókat megkárosító gyakorlatokat, több területen számottevő eredményeket értek el a szabályozásban.
Kiemelték, az államtitkár bejelentette, a minisztérium elkészítette és közzétette a következő időszak stratégiai alapvetéseit és feladatait tartalmazó fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programját.

Az ITM tájékoztatása szerint 2020-ban az elvégzett csaknem 19 ezer ellenőrzés és a több mint 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz alapján mintegy 10 ezer fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A tárca szakmai irányítása mellett ezek alapján egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra a kormányhivatalok. A tavaly januártól megújított békéltető testületek közreműködését több mint tízezer ügyben kérték a fogyasztók. A kamaráknál működő alternatív vitarendezési fórumok több mint 1500 eljárása végződött a vásárló és a kereskedő egyezségével. A vállalkozások a további mintegy 1300 szakértői, testületi ajánlás több mint kétharmadát teljesítették.

A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány jelentős többletterhet rótt a fogyasztóvédelmi intézményrendszerre is. A hatóság fokozta jelenlétét az online térben, célzott vizsgálatokkal ellenőrizte többi között a kézfertőtlenítők kínálatát vagy a PCR-tesztek hatósági árának betartását. A járványhelyzet miatt a megelőző évhez képest mintegy hússzor több, csaknem hatmillió terméket állítottak meg a vámhatáron 2020-ban. Dokumentációs hiányosságok miatt mintegy négymillió kétes eredetű és minőségű védőeszközt – maszkokat, arcpajzsokat, kesztyűket – nem engedtek be a magyar és uniós piacokra.

Közölték: tavaly több mint 2500 termékbiztonsági és egyéb laboratóriumi ellenőrzés után csaknem 200 féle árucikket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelem. Magyarország három éve dobogós a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe beküldött bejelentések számában. A Safety Gate segítségével a nemzeti hatóságok gyorsan el tudják távolítani a kockázatos termékeket az üzletek polcairól, a webáruházakból. A tavalyi 169 magyar jelzés a harmadik legtöbb volt a jelentősen nagyobb piacokkal, áruforgalommal rendelkező Németország és az Egyesült Királyság után.

Az ITM kezdeményezésére megújultak a jótállás és a szavatosság 17 éve lényegében változatlan előírásai. A rendelkezések alapos átdolgozását különösen időszerűvé tette, hogy a fogyasztóvédelemhez érkező panaszok legnagyobb hányada a garanciális ügyintézéshez kapcsolódik. A januárban hatályba lépett szabályváltozások a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével erősítik a fogyasztók jogait. Az első ellenőrzési tapasztalatokról még márciusban hírt adhat a minisztérium.

Hangsúlyozták, a kormány számára elfogadhatatlan a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetése. Magyarország 2017-ben az elsők között jelezte, hogy egyes termékeket azonos márkanéven és hasonló csomagolásban, de eltérő minőségben kínáltak Bécsben, Münchenben vagy Budapesten. A kettős minőség 2022 májusától tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható. Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriumában 420 termékminta vizsgálatát végzik el, az idehaza beszerezhető háztartási-vegyipari, tisztálkodási-kozmetikai szereket Ausztriában, Németországban, Olaszországban kapható termékpárjaikkal hasonlítják össze. Az ellenőrzés összesített eredményeiről várhatóan tavasszal közöl tájékoztatást a tárca.

A tárca Cseresnyés Pétert idézve kifejtette: az ITM elkészítette az ágazati stratégiai alapvetéseket 5-10, az elvégzendő feladatokat 1-3 éves időtávra rögzítő szakmapolitikai programját. A dokumentum szerint a fogyasztóvédelem hatékony és rugalmas kormányzati jelenléttel szolgálja a fogyasztók biztonságát, a családok védelmét, a fogyasztói tudatosság és bizalom erősödését, a tisztességes vállalkozások támogatását. Az intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági környezet változásaihoz, az új kihívásokhoz, cselekszik és kezdeményezőként lép fel a fogyasztók és a jogkövető kereskedők, szolgáltatók érdekében.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint hozzátette: stratégiai cél az ellenőrzések hatékonyságának további javítása, a fogyasztóvédelmi partnerségek kiépítése, elmélyítése. A következő időszak legjelentősebb feladatai közé tartozik a kettős minőséggel szembeni küzdelem, a fogyasztói jogok bővítése az online térben, a digitális technológiákhoz, trendekhez alkalmazkodva a továbblépés az e-kereskedelmi ellenőrzések területén. A tárca fokozott együttműködésre törekszik a társhatóságokkal és a szakmai szervezetekkel, ösztönözni kívánja a vállalkozók önkéntes intézkedéseit.

Az új fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot a minisztérium nyilvánosságra hozta, azt a fogyasztóvédelmi portálon minden érdeklődő elérheti.

A fogyasztóvédelmi világnap 1983 óta hívja fel a figyelmet a fogyasztói jogokra és igényekre minden évben március 15-én. John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke 1962-ben ezen a napon intézett nyilatkozatot a Kongresszushoz, amely elsőként rögzítette a fogyasztók alapvető jogait.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com