Az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás

Az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás

A kormány döntése értelmében az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás, a munkáltatói járulékokat továbbra sem kell megfizetni az érintett dolgozók után – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A minisztérium hétfői közleménye szerint az államtitkár hozzátette, a bértámogatásra a vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz. Akik a továbbiakban nem kérik a támogatást, ezt április 6-áig jelezhetik – fejtette ki az államtitkár. Az áprilisi bérekhez megítélt hozzájárulást a lehető leghamarabb folyósítják a cégek részére.

Az ITM arról is tájékoztatott, hogy a megítélt támogatások 99 százaléka, összesen több mint 52 milliárd forint már megérkezett a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került cégek számláira. Az ágazati bértámogatási programban eddig 132 ezer munkavállalójuk megtartásához kértek segítséget a járványhelyzetben tevékenységüket legalább részlegesen szüneteltetni kényszerülő vállalkozások.

A programban a támogatott munkavállaló bérének felét térítik meg a mindenkori minimálbér másfélszereséig. Az állam a járulékokat is elengedi, így a munkabér mintegy kétharmadát fedezi a vállalkozások talpon maradása, az álláshelyek megőrzése, a képzett szakemberek megtartása érdekében. A támogatottak közel 57 százaléka a vendéglátás, több mint 14 százaléka a szálláshely szolgáltatás nemzetgazdasági ágban dolgozik.

 

Tavaszi nagytakarítás: tisztítja a tisztítószerek piacát a fogyasztóvédelem

Tavaszi nagytakarítás: tisztítja a tisztítószerek piacát a fogyasztóvédelem

Hatvanöt ellenőrzött tisztítószer közül tíznél tártak fel, főként az összetétellel és a jelöléssel kapcsolatos hiányosságokat. A legsötétebb képet az ablaktisztító folyadékok mutatták, a termékek harmadánál találtak problémát. A folttisztítók azonban makulátlannak bizonyultak – közölte kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma a minden háztartásban megtalálható tisztítószerek közül az ablaktisztítókat, mosogatószereket, mosószereket, folttisztítókat és lefolyótisztítókat vizsgálta.

Az ellenőrzött kilenc ablaktisztító folyadékból három nem felelt meg, egynek az etil-alkohol, másik kettőnek az izopropil-alkohol tartalma volt alacsonyabb az adatlapon jelzett értéknél. Az alkoholtartalmat a termék címkéjén nem kell feltüntetni, az csak a biztonsági adatlapon szerepel, amelyet több gyártó a honlapján is közzétesz. Az ablaktisztítók egyike nem tartalmazott alkoholt, a többi alkoholtartalma 1,9 és 9,2 százalék között mozgott. A vizsgálati eredmények a biztonsági adatlapon rögzített értéktől való eltérés miatt felvetik a kémiai biztonsággal és veszélyes anyag tartalommal kapcsolatos jogsértés lehetőségét, ezért azokat átadták a népegészségügyi hatóságnak – derül ki a minisztérium közleményéből.

A szakemberek a mosó- és mosogatószereknél a mosóhatásért felelős fő összetevőjüket, az anionos felületaktív anyagtartalmat ellenőrizték. A huszonhét mosószerből mindössze egyben volt kevesebb a hatóanyag a termék címkéjén feltüntetettnél. Három mosószerrel kapcsolatban megtévesztő jelölés miatt indult fogyasztóvédelmi hatósági eljárás.
A vizsgált nyolc mosogatószerből kettő adott okot a kifogásolásra. Az egyik címkéjén félrefordították az eredeti szöveget, anionos anyag helyett magyarul nemionos anyag szerepelt rajta.

Mosásnál folttisztítók használatára is szükség lehet, nyolc termék összetételét vizsgálta az ITM laboratóriuma, a feltüntetett hatóanyag tartalom szempontjából mindegyik megfelelt.

A laborban ellenőrzött tizenegy WC-tisztító és két lefolyótisztító sav- és lúg összetevő mérése szerint csupán egyetlen tisztítószer fertőtlenítő, fehérítő hatóanyagának tartalma nem érte el a címkén megadott értéket.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: a tavaszi nagytakarításhoz használt tisztítószerek idei ellenőrzés-sorozata összességében megnyugtató eredménnyel zárult. A nem megfelelő termékek esetében a fogyasztóvédelmi hatóság a pontos tájékoztatás feltüntetésére kötelezi a gyártókat. Egy mosogatószer esetében a címke hibás tartalma miatt 300 ezer forint bírságot szabtak ki.

Az ITM laborvizsgálati összegző táblázataiban 2021-től jelöli a Magyarországon előállított termékeket. Ezúttal a tizenegy hazai gyártású produktum közül három mosógélnél és egy ablaktisztítónál merült fel hiányosság. A vizsgált árucikkek tételes listái hibajegyzékkel együtt a Fogyasztóvédelmi Portálon érhetők el.

Az ITM folyamatos fogyasztóvédelmi jelenlétével, rendszeres ellenőrzéseivel védi a családokat és a jogkövető vállalkozásokat. A tárca egész évben azon dolgozik, hogy kizárólag jó minőségű és biztonságos termékek kerüljenek a magyar otthonokba – olvasható a minisztérium közleményében.

A magyar családok biztonsága az első

A magyar családok biztonsága az első

A hazai fogyasztóvédelem a koronavírus-járvány miatt megnövekedett feladatai mellett is hathatósan védte a magyar fogyasztók, tisztességes vállalkozások érdekeit az elmúlt egy évben – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn a fogyasztóvédelem világnapja alkalmából.

Az ITM az MTI-hez eljuttatott közleményében Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt idézve azt írta, miközben az ellenőrzésekkel sikeresen szűrték ki a veszélyes termékeket, a vásárlókat megkárosító gyakorlatokat, több területen számottevő eredményeket értek el a szabályozásban.
Kiemelték, az államtitkár bejelentette, a minisztérium elkészítette és közzétette a következő időszak stratégiai alapvetéseit és feladatait tartalmazó fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programját.

Az ITM tájékoztatása szerint 2020-ban az elvégzett csaknem 19 ezer ellenőrzés és a több mint 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz alapján mintegy 10 ezer fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A tárca szakmai irányítása mellett ezek alapján egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra a kormányhivatalok. A tavaly januártól megújított békéltető testületek közreműködését több mint tízezer ügyben kérték a fogyasztók. A kamaráknál működő alternatív vitarendezési fórumok több mint 1500 eljárása végződött a vásárló és a kereskedő egyezségével. A vállalkozások a további mintegy 1300 szakértői, testületi ajánlás több mint kétharmadát teljesítették.

A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány jelentős többletterhet rótt a fogyasztóvédelmi intézményrendszerre is. A hatóság fokozta jelenlétét az online térben, célzott vizsgálatokkal ellenőrizte többi között a kézfertőtlenítők kínálatát vagy a PCR-tesztek hatósági árának betartását. A járványhelyzet miatt a megelőző évhez képest mintegy hússzor több, csaknem hatmillió terméket állítottak meg a vámhatáron 2020-ban. Dokumentációs hiányosságok miatt mintegy négymillió kétes eredetű és minőségű védőeszközt – maszkokat, arcpajzsokat, kesztyűket – nem engedtek be a magyar és uniós piacokra.

Közölték: tavaly több mint 2500 termékbiztonsági és egyéb laboratóriumi ellenőrzés után csaknem 200 féle árucikket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelem. Magyarország három éve dobogós a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe beküldött bejelentések számában. A Safety Gate segítségével a nemzeti hatóságok gyorsan el tudják távolítani a kockázatos termékeket az üzletek polcairól, a webáruházakból. A tavalyi 169 magyar jelzés a harmadik legtöbb volt a jelentősen nagyobb piacokkal, áruforgalommal rendelkező Németország és az Egyesült Királyság után.

Az ITM kezdeményezésére megújultak a jótállás és a szavatosság 17 éve lényegében változatlan előírásai. A rendelkezések alapos átdolgozását különösen időszerűvé tette, hogy a fogyasztóvédelemhez érkező panaszok legnagyobb hányada a garanciális ügyintézéshez kapcsolódik. A januárban hatályba lépett szabályváltozások a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével erősítik a fogyasztók jogait. Az első ellenőrzési tapasztalatokról még márciusban hírt adhat a minisztérium.

Hangsúlyozták, a kormány számára elfogadhatatlan a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetése. Magyarország 2017-ben az elsők között jelezte, hogy egyes termékeket azonos márkanéven és hasonló csomagolásban, de eltérő minőségben kínáltak Bécsben, Münchenben vagy Budapesten. A kettős minőség 2022 májusától tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható. Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriumában 420 termékminta vizsgálatát végzik el, az idehaza beszerezhető háztartási-vegyipari, tisztálkodási-kozmetikai szereket Ausztriában, Németországban, Olaszországban kapható termékpárjaikkal hasonlítják össze. Az ellenőrzés összesített eredményeiről várhatóan tavasszal közöl tájékoztatást a tárca.

A tárca Cseresnyés Pétert idézve kifejtette: az ITM elkészítette az ágazati stratégiai alapvetéseket 5-10, az elvégzendő feladatokat 1-3 éves időtávra rögzítő szakmapolitikai programját. A dokumentum szerint a fogyasztóvédelem hatékony és rugalmas kormányzati jelenléttel szolgálja a fogyasztók biztonságát, a családok védelmét, a fogyasztói tudatosság és bizalom erősödését, a tisztességes vállalkozások támogatását. Az intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági környezet változásaihoz, az új kihívásokhoz, cselekszik és kezdeményezőként lép fel a fogyasztók és a jogkövető kereskedők, szolgáltatók érdekében.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint hozzátette: stratégiai cél az ellenőrzések hatékonyságának további javítása, a fogyasztóvédelmi partnerségek kiépítése, elmélyítése. A következő időszak legjelentősebb feladatai közé tartozik a kettős minőséggel szembeni küzdelem, a fogyasztói jogok bővítése az online térben, a digitális technológiákhoz, trendekhez alkalmazkodva a továbblépés az e-kereskedelmi ellenőrzések területén. A tárca fokozott együttműködésre törekszik a társhatóságokkal és a szakmai szervezetekkel, ösztönözni kívánja a vállalkozók önkéntes intézkedéseit.

Az új fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot a minisztérium nyilvánosságra hozta, azt a fogyasztóvédelmi portálon minden érdeklődő elérheti.

A fogyasztóvédelmi világnap 1983 óta hívja fel a figyelmet a fogyasztói jogokra és igényekre minden évben március 15-én. John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke 1962-ben ezen a napon intézett nyilatkozatot a Kongresszushoz, amely elsőként rögzítette a fogyasztók alapvető jogait.

Itt a lehetőség az elektromos kerékpár kedvezményes vásárlására

Itt a lehetőség az elektromos kerékpár kedvezményes vásárlására

Hétfőtől negyedik alkalommal nyílik meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elektromobilitást ösztönző pályázata, amely eddig már több mint 2200 elektromos kerékpár kedvezményes megvásárlását segítette, hozzájárulva ezzel a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben meghatározott célok eléréséhez – jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az ITM vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.

Emlékeztetett: a kiírás célja – a környezet védelme mellett – a munkavállalók autóhasználatának csökkentése, a kerékpáros közlekedés ösztönzése, és ezáltal a magyar családok egészségének javítása. A pályázat népszerűsége töretlen, az első három körben mintegy 2214 darab kerékpár vásárlására ítéltek meg támogatást, összesen 238 millió forint értékben, melyből 236 millió forint esetében már a támogatási okiratot is kiállították.

Azt írták: az 1 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett kiírás negyedik szakaszában március 1. és 5. között lehet benyújtani a pályázatokat, amelyekről az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. a benyújtási szakasz lezárását követően 20 munkanapon belül dönt. Amennyiben egy pályázat támogatásban részesül, a döntéstől számított 10 munkanapon belül a pályázati portálon keresztül elérhetővé válik a vásárláshoz szükséges támogatási okirat.

Az elektromos rásegítésű kerékpárokhoz ezúttal is magánszemélyek juthatnak hozzá kedvezményesen. Pályázatot legalább három hónapos folyamatos munkaviszonnyal, megbízási jogviszonnyal vagy vállalkozói jövedelemmel rendelkezők nyújthatnak be, személyenként maximum egy bicikli támogatására. A támogatás maximális mértéke a pedálszenzoros rásegítésű kerékpárok esetében a maximum 400 ezer forintos eladási ár 50 százaléka, de legfeljebb 90 ezer forint, a nyomatékszenzoros kerékpárok esetében a maximum 900 ezer forintos eladási ár 50 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint.

A pályázat ötödik körében tervezetten április 5. és április 9. között lehet majd benyújtani a kérelmeket – áll az ITM közleményében.

Biztos megélhetésre számíthat, aki informatikusnak áll

Biztos megélhetésre számíthat, aki informatikusnak áll

Komoly lehetőségek elé néznek a pályaválasztáskor az informatika mellett döntő végzős fiatalok – hívta fel a figyelmet az Educatio kiállításon tartott előadásában Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

Kiemelte, hogy az egyetem után több ezer betöltendő pozíció, magas kezdőfizetés és vonzó munkakörülmények várnak a frissdiplomásokra, és hangsúlyozta az infokommunikációs iparág szerepének és súlyának növekedését, nemzetközi szinten és Magyarországon is. A hazai GDP közel negyedét közvetve a digitális gazdaság állítja elő. Nem csoda, hogy a rekordgyorsasággal bővülő szektor munkaerő-kereslete világszerte és Magyarországon egyaránt szinte kielégíthetetlen – fejtette ki.

A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a jövőbe mutató technológiák ne csak elterjedjenek Magyarországon, hanem azokat hasznosítani is tudjuk a gazdaság és innováció élénkítésében, az életminőség javításában. Ehhez elengedhetetlen, hogy az informatikát, ezt a változatos, majdnem minden iparágat kiszolgáló szakmát hivatásukként választók száma folyamatosan növekedjen – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az informatikai pályára nyitott középiskolások több intézmény és szakirány közül választhatnak, jelenleg 9 budapesti és 14 vidéki egyetemen szerezhetnek diplomát. A tavalyi felvételi eljárásban a gazdaságtudományok után az informatika volt a második legnépszerűbb képzési terület.

A legtöbb jelentkezőt 2020-ban a mérnökinformatikus szakokra vették fel. A diplomantul.hu friss adatai szerint a 2017-2018-ban diplomázott informatikusok több mint 92 százaléka dolgozik vagy tanul. Kevesebb mint egy százalékuk álláskereső, az átlagos elhelyezkedési idő alig több mint egy hónap. A foglalkoztatottak több mint 94 százaléka diplomás munkakörben, idehaza dolgozik, bruttó jövedelmük átlaga 487 775 forint – tájékoztatott az ITM.

Kiemelték, hogy már a középiskolába jelentkezőknek érdemes fontolóra venniük, hogy a megújult szakképzés által kínált informatikai képzésekben folytassák tanulmányaikat. Az egyszerre szakmát és diplomát adó technikumokból egyenes út vezethet a szakirányú felsőoktatásba. A diákok idéntől ösztöndíjat is kapnak, a duális képzéseknek köszönhetően akár már iskolaéveik alatt megtalálhatják leendő munkaadóikat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) Programozd a jövőd! projektjének keretében készült kutatás friss eredményei is megerősítették, hogy egyre nagyobb a kereslet az informatikusok iránt.

Az elmúlt öt év tendenciáival ellentétben azonban az informatikai tudást igénylő betöltetlen állások több mint fele ma már nem az informatikai vállalatoknál keresendő – fejtette ki előadásában Vinnai Balázs. A piacnak tehát nemcsak informatikusokra, hanem digitális szakemberekre is nagy szüksége van – tette hozzá az IVSZ elnöke az ITM közleménye szerint.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com