Nagy kárt tett a fagy az idei kajszi- és őszibarack termésben

Nagy kárt tett a fagy az idei kajszi- és őszibarack termésben

Május 17-ig jelenthetik be a gazdák az áprilisi fagykárokat – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy tegye meg a bejelentést, aki tagja a kárenyhítési alapnak, és csatlakozásra biztatta azokat a kisebb termelőket is, akinek nem kötelező részt venni az alapban.
Az elmúlt hetek időjárása fagykárokat okozott a gyümölcsösökben, az államtitkár példaként említette a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében keletkezett komolyabb károkat.

Mint mondta, a gazdák jelzései alapján például a kajszi- és őszibarack ültetvények erősen érintettek, az eddigi becslések alapján elképzelhető, hogy az idei gyümölcstermés fele elfagyott, és vannak olyan kistérségek, ahol az egész.

Feldman Zsolt felidézte, hogy tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,5 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak.
Az államtitkár elmondta azt is: nem csak a kárenyhítési alap, valamint a biztosításokhoz adott díjtámogatás és az újonnan indult krízisbiztosítási rendszer áll rendelkezésre, hanem új pályázatokkal is segítenék, hogy a gazdálkodók fagyvédelemhez szükséges eszközöket szerezzenek be.

A faggyal küzdenek a gazdák

A faggyal küzdenek a gazdák

Emberfeletti küzdelmet folytatnak a faggyal a gyümölcstermelők, miközben az aszály és a koronavírus-járvány is sújtja a mezőgazdaságot – mondta Nagy István agrárminiszter a budapesti sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a tárca ebben a helyzetben azt javasolja a gazdáknak, hogy az országos tűzgyújtási tilalom ellenére, tűz- és füstképzéssel védjék az éppen virágzásnak indult ültetvényeket, ugyanis a védekezés kivételt jelent a tilalom alól.

A gazdák figyelmét ugyanakkor felhívta arra, hogy a tűz- és füstképzés előtt tájékoztassák a helyi tűzoltóparancsokokat a védekezés módjáról, továbbá azt javasolta a gazdáknak, hogy gondoskodjanak a tűz őrzéséről, a szükséges oltóanyagokról, illetve az égetés befejezését követően szüntessék meg az izzást, parázslást.

A miniszter arra kérte a termelőket, hogy mérjék fel a károkat, mert az idén is számíthatnak a kármentesítési alap támogatására.
Nagy István elmondta: a fagykár elhárítása hosszú távon meghatározza a gyümölcstermesztés jövőjét.

Mint mondta, a gazdák munkája felmérhetetlen kincs, annál is inkább, mert Magyarország egyik fő gazdasági erejét az agrárium és az élelmiszeripar jelenti. Ezért a kormány mindent megtesz, hogy olyan jogszabályi környezetet hozzon létre, ami kiszámíthatóvá teszi a gazdálkodást és biztosítja a gazdák, illetve az agrárium jövőjét.
Ez a célja annak is, hogy az elkövetkező időszak vidékfejlesztési program-kiírásaiban csak olyan gyümölcs ültetvényekkel lehet pályázni, amelyek teljesen komplett technológia mentén működnek. Vagyis, a jéghálótól, a fagymentesítésen keresztül az öntözésig lehetőséget adnak a védekezésre – ismertette a miniszter.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy egyelőre nem tudja megjósolni a fagykár miatti terméskiesés mértékét. Ugyanakkor közgazdasági törvény, hogy ha egy gyümölcsből kevesebb terem egy évben, az általában megdrágul – jegyezte meg Nagy István.

Itt a tavasz: Egyre több robogós jelenik meg az utakon, de nincs mindenki biztosítva

Itt a tavasz: Egyre több robogós jelenik meg az utakon, de nincs mindenki biztosítva

A Magyarországon üzemelő mintegy 600 ezer robogónak csak a 15-20 százaléka után fizetik rendszeresen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat (kgfb) a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) becslése szerint.

A szervezet szerdai közleményében kiemelte: a tulajdonosok egy része valószínűleg nem is tudja, hogy a biztosítási kötelezettség nemcsak a rendszámmal ellátott járművekre, hanem valamennyi, a közúti forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárra kiterjed. A biztosítás hiányának a közúti ellenőrzés során mulasztási bírság a következménye, a baleset során okozott kárt pedig az okozónak saját zsebből kell megtérítenie.

A szövetség felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 420 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában 463 ezer forint volt a motoros balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is.

A díjfizetést eddig elmulasztó robogósdíjfizetésoknak biztosításkötéskor a korábbi mulasztásuk miatt nem kell retorziótól tartaniuk, mert ellentétben a gépjárművekkel, esetükben nincs fedezetlenségi díj, amit visszamenőleg ki kellene fizetniük – hívta fel a figyelmet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja a közleményben.
A robogók kártörténetét nem tartják nyilván, így a fizetendő díjat bonus-malus besorolás sem befolyásolja. Magyarországon a segédmotoros kerékpároknál rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, ilyenkor a biztosítás meglétét a járműre kiragasztott matrica igazolja.

A szövetség jelezte azt is, hogy egy jól látható azonosító jel bevezetése számos problémát küszöbölhetne ki. Gyakori eset például, hogy a károkozó robogó elhagyja a baleset helyszínét, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. A biztosításkötési arányon is jelentősen javíthatna a kötelező rendszám. Könnyebben lehetne kiszűrni azokat a járműveket is, amelyeknek már most is rendszámmal kellene rendelkezniük, és amelyek vezetéséhez motoros jogosítvány szükséges.

Félmilliárd forintot meghaladó kárt okozhattak a hétvégi esőzések

Félmilliárd forintot meghaladó kárt okozhattak a hétvégi esőzések

Félmilliárd forintot meghaladó kárt okozhattak a hétvégi viharok, intenzív esőzések; a biztosítók további kárbejelentésekre számítanak – írja az MTI.

A Generali Biztosító az MTI-t szerdán arról tájékoztatta, hogy eddig csaknem 1600 káresetet jelentettek be a társasághoz több mint 264 millió forint értékben. A bejelentések leginkább Zala megyéből érkeztek, de Somogy, Csongrád és Békés megyéket is érintette a vihar. A tapasztalatok szerint általában a károk felét jelentik be 2-3 napon belül, a többit körülbelül egy héten belül. Így összességében 3000 kárnál nem számítanak többre, a teljes kárösszeg pedig 500 millió forint körül lehet – közölte a Generali, hozzátéve, hogy a viharok miatt vállalati vagyonkárokról is érkeznek bejelentések, amelyek általában nagyobb összegűek, mint a lakossági károk.

A Groupama Biztosítóhoz eddig csaknem 800 lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett. A dél-dunántúli településeket különösen hevesen érintették a hétvégi viharok, özönvízszerű esőzések, a legtöbb káresetet Somogy és Zala megyéből jelentették be, a társaság különösen sok ügyfele jelzett kárt Nagykanizsáról, valamit a Somogy megyei Böhönyéről. A bejelentések szerint a káresetek 46 százalékát felhőszakadás, 33 százalékát vihar, 18 százalékát pedig villámlás okozta. A károk átlagos becsült értéke 100 ezer forint, de vannak kiugróan magas, milliós nagyságrendű kárbejelentések is. A Groupama szakemberei az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a kárbejelentések száma 1000-1200 felett lesz, így a károk várható értéke a 100 millió forintot meghaladja majd – közölték az MTI-vel.

Az Aegon Biztosító ügyfélszolgálatára csaknem 500 kárbejelentés érkezett kedd estig, a teljes kárösszeg megközelíti a 85 millió forintot – tájékoztatott a biztosító az MTI megkeresésére. Az eddig regisztrált károk több mint 80 százaléka Somogy és Zala megyében történt, az átlagos kárérték meghaladja a 193 ezer forintot. A megnőtt esetszám miatt kiemelt kárszakértői kapacitást csoportosítottak a leginkább érintett zalai és somogyi térségbe. Az Aegon is arra számít, hogy a bejelentett károk száma és értéke tovább emelkedik a következő napokban.

Kiemelt kép: MTI/Varga György

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com