ITM: külhoni magyar tehetségeket segít a Hunyadi János ösztöndíj

ITM: külhoni magyar tehetségeket segít a Hunyadi János ösztöndíj

Már elérhető az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Hunyadi János ösztöndíjpályázata, amelyben a kormány a hazai felsőoktatásban állami ösztöndíjjal tanuló külhoni fiatalok részére nyújt havi rendszerességű támogatást – közölte a tárca az MTI-vel kedden.

A minisztérium közleményében idézte Bódis Józsefet, a tárca felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát, aki azt mondta: a külhoni magyar fiatal értelmiség helyben maradása és boldogulása, a határon túli közösségek fenntartása nemzeti érdekünk. Hozzátette: ebben a munkában kulcsszerepet töltenek be azok az egyetemi hallgatók, akik Magyarországon megszerzett tudásukat szülőföldjükön kamatoztatják, vagy a szomszédos országok magyarlakta területein vesznek részt anyanyelvi felsőfokú oktatásban.

Az ITM közlemény emlékeztetett: a kormány évek óta széleskörű támogatásokkal ismeri el a Kárpát-medencei oktatási és kutatási területeken folytatott közös munkát. Mint írták: a külhoni fiatalok számára elérhető ösztönzők rendszere az elmúlt években az igényekhez igazodva formálódott, számos lehetőséget kínálva az érintetteknek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által megbízott Eötvös Loránd Tudományegyetem 2016 óta vállal szerepet a külhoni felsőoktatási támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában, adminisztratív lebonyolítóként, a Márton Áron Szakkollégium és a kollégiumi hálózat működtetőjeként.

Az ELTE lebonyolításában kiírt legnépszerűbb program a Hunyadi János ösztöndíj, amely a felsőoktatási tanulmányaikat Magyarországon állami ösztöndíjas képzésen megkezdő és folytató külhoni fiatalok számára érhető el – írták. Hozzátették: az idei kiírás 2021. július 12-én jelent meg, a pályázatok beadási határideje 2021. augusztus 8.

A Hunyadi János ösztöndíjat Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Horvátországból és a Muravidékről érkező hallgatók nyerhetik el. Külön helyeket tartanak fenn a csángó hallgatók és a Külgazdasági és Külügyminisztérium magyarországi előkészítőjét sikeresen elvégző fiatalok számára is. A 2021/2022-es tanévben alap és osztatlan képzésben összesen 296 fő, mesterképzésben 84 fő, doktori képzésben 25 fő részesülhet az ösztöndíjban.

A tárca Bódis Józsefet idézve azt írta: az ösztöndíjat elnyerők lakhatása is biztosított a Márton Áron Kollégiumokban. A kezdeményezés a következő tanévben több mint négyszáz magyar fiatal számára teremti meg felsőoktatási tanulmányaik megkezdésének, folytatásának feltételeit.

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre – fejtette ki.
Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre “időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó”. Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után “ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában” – hangsúlyozta.
Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt. Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz “ma kedvező a politikai széljárás”. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – fejtette ki.
Most – amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik – még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben – emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: “pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba”.

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, “mindannyiunk életét befolyásolják”, legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne “klímadepresszióhoz” vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. “Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár” – fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: “megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?”.
Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? – kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. “Nekem ezek az ötletek nem tetszenek” – fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: “hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?”.

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése – összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”. “Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel” – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com