Geronimo Stilton – képregény kezdő olvasóknak!

Geronimo Stilton – képregény kezdő olvasóknak!

Egy talpraesett, kalandvágyó karakter, aki segíthet nekik megbirkózni az embert próbáló mindennapokkal. Hazánkban először, képregény formában is megjelenik az M2 csatornán futó népszerű mese.

Az Elisabetta Dami általt írt Geronimo Stilton az egyik legsikeresebb gyerekkönyv-sorozat a világon, melyből 2009-ben televíziós rajzfilmsorozat készült, amit hazánkban jelenleg is vetít az M2 csatorna minden hétköznap 18:40-től.
A mesekönyvek népszerűségét meglovagolva képregény formátumra is átdolgozták a történetet, melynek első kötete idén a Vad Virágok Könyvműhely révén hazánkban is megjelent. Az új kiadványról, távlati terveikről, és a koronavírus okozta nehézségekről Frank Zita, a kiadó főszerkesztője mesélt a hirado.hu-nak.

Miért épp a Geronimo Stilton?

Háromgyermekes anyaként Magyarországon szerintem lehetetlen elkerülni a találkozást Geronimo Stiltonnal, így amikor kapcsolatba kerültünk az olasz kiadóval, pontosan ismertük a világát és az általa közvetített értékeket.

Elsősorban kiket szeretnének megszólítani a képregénnyel, milyen korosztálynak ajánlják?

Ez a sorozat elsősorban a 7-12 éves korosztálynak szól, különösen a kezdő olvasók számára lehet hasznos, hisz a képek segítenek a történet értelmezésében.

Mesélne kicsit a tartalomról, a főszereplő karakterről, Geronimóról?

Geronimo Stilton Rágcsália legnépszerűbb napilapjának és hírblogjának, a Rágcsáló Híreknek a főszerkesztője, valamint a Stilton Médiavállalat vezetője. Noha végtelenül kíváncsi és találékony, Geronimo soha nem keresi a kalandokat, azok mégis rátalálnak. Különös képességgel vonzza a bajt és az izgalmakat, amelyekbe általában lelkes unokaöccse, Benjamin rángatja bele. Fontos szereplő még a testvére, Tea Stilton, aki ugyanolyan tehetséges újságíró, mint híres bátyja, és ügyességével és talpraesettségével remek társ a kalandokban. Gyakran felbukkan a történetekben a mindig vicces kedvű Trappola, Geronimo unokatestvére, aki előszeretettel vicceli meg a kuzinját.

A hazai képregénykiadás az utóbbi években aranykorát élte Magyarországon, azonban a kiadók portfóliói nem feltétlenül célozták meg eddig ezt a korosztályt. Mi miatt döntöttek úgy, hogy nyitni fognak a kisebbek felé?

A kiadónk indulása óta vannak a legfiatalabbakat is megszólító sorozataink, mint például a Kázmér és Huba gyűjteményes kiadása, az Usagi Yojimbo-sorozat vagy a Konc. Mindig is szívügyünknek tekintettük, hogy gyerekek is olvassanak képregényt, és törekedtünk arra, hogy színvonalas kiadványokat tegyünk számukra elérhetővé. Szeretnénk, hogy a családok számára természetes legyen képregényt venni, akár könyvesboltban, akár újságárusnál.

Képregény készült a Mátyás-templom történetéről

Képregény készült a Mátyás-templom történetéről

Múltébresztők címmel adott ki képregényt a Mátyás-templom gondnoksága a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templom történetéről.

A templom gondnokságának tájékoztatása szerint a kiadvánnyal az a céljuk, hogy megszólítsák a többnyire osztálykirándulás vagy templomi kirándulás résztvevőiként a templomba érkező 10-14 éves fiatalokat, és számukra is élvezhető formában meséljenek nekik az épületről. A kerettörténet szerint a főszereplő, Berci egy unalmasnak ígérkező osztálykirándulás során leszakad társaitól, és kódfejtéssel életre kelt két szobrot, Tabulát és Rasát, a múltidézőket.

A két alak egy időlift segítségével visszaröpíti a kisfiút IV. Béla idejébe, hogy az 1200-as évekbeli építéstől követhesse a templom és Magyarország történetét, és közben szelfit készíthessen Károly Róbert vagy épp Ferenc József és Sissi koronázásával a héttérben. Az időutazás során kiderül, miért hívja mindenki Mátyás-templomnak az épületet, amelynek Nagyboldogasszony-templom a neve, hogy kiket koronáztak, kik házasodtak a falai között, hányszor kellett újraépíteni, felújítani, miután egy-egy része vagy a tornya összedőlt, felrobbant, leégett a századok során.

Berci idegenvezetőitől megtudja, hogyan működött a török uralom idején dzsámiként a koronázó templom, valamint, hogy miként rémisztette meg a budai vár visszafoglalásakor a várvédő törököket a 145 évvel korábban befalazott Mária-szobor. Kiderül az is, hányféle tornya volt a templomnak, hogyan zajlott a Schulek Frigyes vezette felújítás a 19. században, vagy hogy hogyan menekültek meg a templom ablakai a második világháború alatt. A könyv szövegét Dávid Ádám írta, az illusztrációkat Németh Gyula készítette. A közlemény kitér arra is: a koronavírus-járvány előtt a Mátyás-templom elsődleges látogatói külföldről érkeztek. Az ő távolmaradásuk miatt idén több figyelem jut a belföldi érdeklődőkre. “Szeretnénk, ha a Mátyás-templom a hazai közönség számára is értékes turisztikai alternatíva lenne”, és ehhez kulcsfontosságú a fiatalok megszólítása – írták.

 

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com