Visszavethette a gyerekek beszéd- és nyelvi fejlődését a pandémia egy brit kutatás szerint

Visszavethette a gyerekek beszéd- és nyelvi fejlődését a pandémia egy brit kutatás szerint

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a pandémia miatti lezárás az elmúlt évben visszavethette a gyerekek nyelvi képességeinek fejlődését – állapította meg egy brit kutatás.

A brit Oktatási Alapítvány (EEF) által végzett kutatás, amely 50 ezer tanuló és angliai iskolák adatait elemezte, arra az eredményre jutott, hogy megnőtt azoknak a négy- és ötéves gyerekeknek a száma, akiknek segítségre van szükségük a nyelvi fejlődéshez.
A brit kormány bejelentette, hogy 18 millió fonttal (7,5 milliárd forinttal) támogatja a korai fejlesztést, ezen belül az iskolába kerülő gyerekek külön segítséget kapnak – számolt be róla kedden a kutatást ismertető BBC News.

A világjárvány leküzdésére hozott intézkedések megfosztották a legkisebb gyermekeket a szókincs bővüléséhez nélkülözhetetlen társadalmi kapcsolatoktól és tapasztalatoktól – mutatott rá az EEF kutatása.

A kutatásban részt vevő 58 brit általános iskola több mint kétharmada jelezte, hogy a 2020 szeptemberében iskolába került gyerekeknek nagyobb szüksége van a beszédfejlesztésre, mint a korábbi években beiskolázottaknak. Az iskolák 96 százalékát aggasztotta a tanulók beszéd- és nyelvi fejlődése.

“Minden kutatás azt mutatja, hogy ha egy gyermeknek ebben az életkorban nyelvi problémái vannak, felnőtt korára négyszer nagyobb valószínűséggel küzd majd az olvasással, háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek mentális egészségügyi problémái, kétszer nagyobb valószínűséggel lesz munkanélküli és szociális mobilitási problémákkal küzd majd, így a gyermekek jövője szempontjából szó szerint kulcsfontosságú, hogy már ebben a korai életkorban jól kezeljük ezt a kérdést” – mondta el egy walsalli általános iskola igazgatója.

Az EEF megállapításait a szeptemberben iskolába kerülő 50 ezer négy- és ötéves gyermekkel kapcsolatos felmérés adatai is tükrözik. Az előző évben iskolát kezdőkkel szemben 20-25 százalékkal több gyermeknek volt szüksége segítségre a nyelvi készségek terén.

A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem

A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem

A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely szerint a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.

A Bayreuth-i Egyetem vezetésével végzett tanulmány eredményeit a Frontiers in Plant Science című folyóiratban publikálták.
A virágtulajdonságok egyik legnagyobb adatbázisának számító TRY Plant Trait Database-ből származó információk elemzésével a kutatók arra jutottak, hogy azon növényfajok közül, amelyeknek a beporzását döntően a szél vagy az eső végzi, egyetlen egynek a virágát sem észleli kékként az emberi szem – olvasható az egyetem közleményében. Ezzel szemben a döntően rovarok és madarak által beporzott virágos növények 7,5 százalékának a virágát látják kéknek az emberek.

“Ez a különbség azt sugallja, hogy a beporzó organizmusok színérzékelése jelentősen befolyásolja a virágok színének kialakulását az evolúció folyamán” – mondta Anke Jentsch, az egyetem professzora.

Az emberi szemben három típusú fotoreceptor található, ezek a vörös, a zöld és a kék fényre reagálnak. A méhek ezzel szemben kevésbé érzékenyek a vörös színekre, kevésbé tudják megkülönböztetni a sárgát és a fehéret, ugyanakkor különösen élénken észlelik a kék árnyalatokat.
“A méhek tehát a többi beporzócsoporthoz és az emberhez képest is másként látják a virágos növények színeit. Különösen vonzódnak a kék virágokhoz” – magyarázta Jentsch.

Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy ha a méhek ennyire vonzódnak a kék virágokhoz, akkor a rovarok és madarak által beporzott növényfajoknak miért csupán a kis százaléka rendelkezik kék virággal. A szakemberek komplex válasszal szolgálnak a kérdésre.

A kék virágpigment előállítása annyira bonyolult a növények számára, hogy csak azok a fajok hoznak ekkora áldozatot, amelyek egyébként is ádáz küzdelmet vívnak egymással a beporzók figyelméért.

Néhány magashegyi területen, például az Alpokban vagy a Himalájában az éghajlati viszonyok különösen barátságtalanok a rovarok és egyéb beporzók számára. Azoknál a virágos növényeknél, amelyek fajgazdag füves vidékeken honosak és gyakran tápanyagszegény talajban kell túlélniük, a kék virág előnyös tulajdonság, mert a beporzók számára még nagy távolságból is kitűnik a többi faj közül.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a természetes területek felélése és a mezőgazdasági termelés erősödése sok esetben nem csupán a rovarok pusztulásához járul hozzá, hanem tovább csökkenti a kék virágú növények amúgy is elenyésző arányát.

Fokozza a zsírégetést az edzés előtt fogyasztott erős kávé

Fokozza a zsírégetést az edzés előtt fogyasztott erős kávé

Az edzés előtt fél órával fogyasztott erős kávé fokozza a zsírégetést egy spanyol kutatás szerint.

A Granadai Egyetem (UGR) pszichológiai karának tudósai kimutatták, hogy a fél órával aerobikgyakorlatok előtt fogyasztott koffein (egy erős kávénak megfelelő mintegy 3 milligramm per kilogrammnyi) jelentősen megnöveli a zsírégetés mértékét – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.

Emellett kimutatták, hogy a délután végzett testmozgás esetében a koffein hatása erőteljesebb, mint a délelőtti mozgásnál.
A Journal of the International Society of Sports Nutrition című tudományos lapban bemutatott vizsgálatukban a kutatók azt akarták meghatározni, hogy a koffein, a sportteljesítmény növelésére a világon leggyakrabban alkalmazott ergogén anyag valóban megnöveli-e a zsír oxidációját, vagyis égését testedzéskor. Annak ellenére, hogy táplálékkiegészítőként való fogyasztása meglehetősen elterjedt, jótékony hatásának tudományos bizonyítása hiányos.

A zsírégetés növelésére általánosan a reggel éhgyomorra történő edzést javasolják, ugyanakkor ennek nincsen tudományos alapja, hiszen nem tudni, hogy ennek oka a reggeli edzés maga vagy pedig az, hogy hosszú idő telt el táplálkozás nélkül – fogalmazott Francisco José Amaro-Gahete, az UGR kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatásban 15 férfi vett részt, koruk átlagosan 32 év. Hetente négy edzést végeztek, előtte 3 milligramm per kilogramm koffeint vagy placebót fogyasztottak reggel 8 vagy délután 5 órakor, az edzést megelőzően.

A vizsgálat eredménye szerint az aerobikedzés végzése előtt 30 perccel bevitt koffein a napszaktól függetlenül növelte a zsír oxidációjának maximumát” – mondta Amaro-Gahete.
A zsíroxidáció mértékének változását is megerősítette a kutatás: a délutáni értékek magasabbak voltak, mint a reggeliek ugyanannyi idejű koplalást követően.
Az eredmények szerint ugyanakkor a reggel, kávét követően végzett edzés hasonló mértékű zsírégetést idéz elő, mint az azonos délutáni testmozgás koffein nélkül.

Összességében tehát a koffeinbevitelt követő délutáni testedzés a legoptimálisabb a zsírégetést megcélzó sportolók számára.

Minden eddiginél több iker születik világszerte

Minden eddiginél több iker születik világszerte

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.
Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.
Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.
Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.
Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben.
Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.
Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok.
Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.

A sokat mobilozó gyerekek figyelmi fókusza eltér a megszokottól

A sokat mobilozó gyerekek figyelmi fókusza eltér a megszokottól

A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.

“Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre), vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született, alfa generációs gyerekeknél, akik szinte születésüktől fogva mindenféle digitális eszközzel vannak körülvéve, ez megváltozott” – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amely a Computers in Human Behavior című szaklapban jelent meg.

A teljes kép gyors felmérése (úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat – írják az ELTE kutatásról közölt beszámolójában.

“A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – magyarázza a közleményben Konok Veronika, a kutatás első szerzője.

A kutatók szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.

“Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van” – írják a beszámolóban.

Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott. A gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem.

“Az eredmények szerint 6 perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassák a figyelmi teszten. Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” – teszi hozzá a közleményben Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője.

A kutatók szerint mindezek alapján elmondható, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk. Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokat is magával vonhat.

“A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor” – összegzi a beszámolóban Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa, a cikk második szerzője.

Tehát lehetséges, hogy a jövőben ezek a gyerekek másfajta tanítási módszert, illetve tananyagot igényelnek majd.

“Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat” – összegzik a kutatás eredményeit az ELTE kutatói.

A közlemény szerint a figyelmi fókusz megváltozott működése autizmussal és ADHD-val érintett gyerekeknél is tapasztalható a digitális eszközhasználati szokásoktól függetlenül. Az Alfa Generáció Labor egy jelenleg is zajló kutatásában a figyelmi működésen túl, most a mozgás terén is keresi azokat a jellemzőket, amelyek kapcsolatba hozhatók az említett fejlődési zavarokkal.

Továbbá, a gyermekkori digitális eszközhasználat felmérése is folyamatban van, ahol egy online, otthonról végezhető kutatásban vizsgálják, hogy mennyit is “kütyüznek” a magyar gyerekek. Mindkét kutatáshoz várják még résztvevők jelentkezését.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com