Tudtad, hogy…?

Tudtad, hogy…?

Érdekelnek a nem mindennapi dolgok, kíváncsi vagy mit miért hívnak úgy, ahogy, nyitott vagy a nagyvilág érdekességeire? Szombaton reggel, a kávé mellé egy rövid „Tudtad, hogy…?” hírmorzsa, amivel könnyebben indulhat a nap.

Tudtad, hogy a magassarkú a jómódú férfiak kiváltsága volt?

A múlt heti témával talán jobban kedveztünk a férfiaknak, így a héten a nők egyik kedvenc ruhadarabjáról szolgálnánk érdekességekkel.
Ha egy beszélgetés során szóba kerülnek a cipők, talán nincsen a 30-40 éves korosztályban olyan nő, akinek ne a Szex és New York, és azon belül is Carrie Bradshaw, jusson eszébe, vagyis inkább az ő híres cipellői. Egy életre megtanultuk, hogy ki is az a Jimmy Choo vagy, hogy egy Manolo Blahnikkal is meg lehet kérni egy nő kezét.

Amit ma cipőként ismerünk, addig hosszú út vezetett. Hiszen mi a 21. században nem csak az időjárás viszontagságaitól szeretnénk megvédeni lábainkat, hanem divatosak is szeretnénk lenni általa.
A kezdetekkor fa vagy fakérget kötöztek rá a lábfejre, ezzel védve a talpat az időjárástól, a talaj egyenetlenségétől. Hamar felismerték, hogy a munkavégzés során is nagyon praktikus tud lenni ez a viselet.
Az ókori népeknél a legelterjedtebb viselet a fűzött szandál volt, melynek anyag fonott fa, parafa vagy bőrtalp volt. Egyiptomban szalmából és papiruszból is készítettek lábbelit.

Az 1300-as évek elején még árpaszemben mérték a cipőket. ll.Edward által bevezetett méretezés szerint 3 árpaszem 1 inchnek felelt meg.
A magassarkú lábbeliket eredetileg a férfiaknak tervezték. A sarok magasságága jelezte a többiek számára, hogy mennyire tekintélyes és gazdag a cipő viselője. Kellett is a vagyon egy 15 cm-es sarkú cipő hordásához, ugyanis ahhoz, hogy egyáltalán a nemes úr mozogni tudjon, két szolga segítségére volt szükség. A jóllét szimbóluma mellett még a lovasok hordhattak magassarkút, hogy ezzel is segítség a biztonságos, stabil lovaglást.

A fentieket olvasva a kényelem még mindig nem volt fontos a cipő viselése során. Ugyanis csak a 19. században Philadelphiában gyártottak először olyan cipőket, amelyek lábformához igazodtak. Egészen eddig nem volt különbség a jobb és a bal cipő között.

A csizma viselése is sokáig csak a férfiak privilégiuma volt, egészen addig, amíg 1840-ben Viktória királynő kedvéért el nem készítették az első női csizmát. Abban az időben ez hatalmas ugrás volt a női egyenjogúság kivívása felé.
A 20. századba megérkezve már cipő önálló ruhadarabbá vált. Sőt egész iparág épül arra, hogy minél szélesebb választékkal lássák el a mai modern társadalmat, és lássuk be azon belül is a hölgyek a fő célcsoport.
Olyannyira váltak a cipők a nők „barátaivá”, hogy már tudományosan kutatták a cipőfüggőséget. Aggodalomra semmi ok, a kutatók ezt is olyan gyűjtő szenvedélynek tartják, mint a férfiaknál a bélyeget.

A végére egy-két érdekesség számokban:

  • Az „Óz, a nagy varázsló” Dorothyjának ikonikus piros cipellője 660 000 dollárért kelt el egy aukción. Ezzel vált a világ legdrágább cipőjévé.
  • Bevezetőben említett Carrie Bradshaw cipőgyűjteményének becsült értéke 40 000 dollár.
  • Celin Dion cipőinek száma meghaladja a 3 000 párt.

Akárhogy is, azt sose felejtsük el, hogy a csoki bizony nagyon jó dolog, de a cipő legalább nem hizlal.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com