Kis vendégek a kertünkben – ügyeljünk a sünikre a tavaszi kertrendezés idején!

Kis vendégek a kertünkben – ügyeljünk a sünikre a tavaszi kertrendezés idején!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét.

Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja – olvasható az MME szerdai közleményében.

A sünök védelme érdekében azt ajánlják, hogy ne vasvillával, hanem a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün.

Különösen óvatosnak kell lenni a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat.

Ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük nevelgetni őket, ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat.

A természetvédők szerint a gallyrakás megszüntetésével érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra. Ha nincs lehetőség a munkálatok halasztására, érdemes alternatív búvóhelyet kialakítani a közelben vagy mesterséges “süngarázst” beszerezni, amelybe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

A sünök védelméről további részletes tájékoztatás olvasható a https://www.mme.hu/ovatosan-bolygassuk-rozserakasokat-vigyazzunk-sunokre-0 oldalon.

Méhecskehotelekkel védhetjük a beporzó rovarokat

Méhecskehotelekkel védhetjük a beporzó rovarokat

A magányosan élő méhek és darazsak szaporodását segítő természetvédelmi eszközök, “méhecskehotelek”, vagy más néven “darázsgarázsok” elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME szerdai közleménye szerint a természetvédelmi eszköz már kora tavasztól segítheti a szelíd beporzók szaporodását, ezért azt február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni.

A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét – írják a természetvédők.

Ilyen bölcsőkamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ez lehet például egy 10-4 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli, de építhető szekrényes méhecskehotel is.

A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. Ezért a méhecskehoteleket február második felében, március elején érdemes kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.

A természetvédők szerint a méhecskehotelek, amelyek akár óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is elkészíthetőek, márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. A rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról is megfigyelhetik az állatbarátok.

Fülesbagolytelelőhely-felmérést indít az MME

Fülesbagolytelelőhely-felmérést indít az MME

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését. A lakosság bevonásával tartott akció január 29-től február 1-ig tart.

A felmérésben az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít – olvasható az MME MTI-hez elküldött keddi közleményében.

Mint írják, a telelő baglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve Magyarország gazdag madárvilágának védelme érdekében.

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit.

Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja.

Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, továbbá egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.

A számolással kapcsolatos további információkról az MME oldalán lehet tájékozódni.

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya szervezi.

Országos sasszámlálást tartanak a hétvégén

Országos sasszámlálást tartanak a hétvégén

Sasszámlálást tartanak a hétvégén: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve péntektől vasárnapig szervezi meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását.

Az egyesület hétfői közleménye szerint Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van, amelyeken legnagyobb számban rétisasok figyelhetők meg, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak.

A második leggyakoribb sasfaj Magyarországon a parlagi sas, amelynek állandó hazai költőállományához a Kárpát-medence országaiból származó egyedek csatlakoznak télre. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is – tartalmazza a közlemény.

A felmérésen a sasok mellett valamennyi nappali ragadozómadárfaj és a túzok egyedeit is számba veszik a szakemberek.

Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, úgynevezett szinkronfelmérését. Ehhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt részeként 2018-ban a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így immár negyedik alkalommal végzik el a legjelentősebb sastelelőhelyek ellenőrzését az egész Kárpát-medencében.

Az MME közleménye szerint a megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan február elején készül el.

Az országos sasszinkronokhoz hagyományosan kapcsolódó sasnapi programsorozat a jászsági Sasközpontban a járványhelyzet miatt elmarad – tájékoztatta az MTI-t az MME.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com