Indul a “Pénzmesterek” pénzügyi vetélkedő középiskolásoknak

Indul a “Pénzmesterek” pénzügyi vetélkedő középiskolásoknak

Elindította az idén is a középiskolásoknak szóló online pénzügyi versenyét az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Bankkal, illetve a Pénzügyminisztériummal és a Pénziránytű Alapítványával együttműködésben – közölte a Pénztárszövetség az MTI-vel szerdán.

Az idei Pénzmesterek verseny megújult, és mobil eszközről is könnyen megtekinthető felületen zajlik majd, amit a www.penzmesterek.hu oldalon lehet megtalálni.

A vetélkedőn a 200 ezer forintos fődíj mellett számos különdíjat osztanak ki, valamint díjazzák az induló diákok legeredményesebb iskoláit is. A verseny 2021. május 20-ig tart. A nyerteseket az oldalon keresztül, illetve közvetlenül fogja értesíteni az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke a közleményben kiemelte: a vetélkedő több mint egy online kvízsorozat, hiszen a versenyre a résztvevők egy összetett, és a pénzügyi kultúra számos területére kiterjedő tudástárból készülhetnek fel. Így nemcsak a pénztári alapfogalmakat sajátíthatják el, hanem például megtanulhatják, hogy mire érdemes odafigyelni egy online vásárlás, vagy éppen egy bankszámlanyitás során – ismertette.

A verseny az elmúlt években több mint ezer magyar gimnáziumi diák számára nyújtott segítséget abban, hogy élményszerűen ismerkedjenek meg a pénzügyi kultúra alapfogalmaival.
A megmérettetésre már március 16-tól regisztrálhatnak a résztvevők, az első kvízkör pedig március 31-én éjféltől lesz elérhető. Ezt követően a diákok hat héten át, minden héten egy újabb kvízt kapnak majd, egyenként 10 kérdéssel.

A legeredményesebb 50 versenyző jut a döntőbe. Aki esetleg kihagyna egy-egy kvízt, nem kell aggódnia, utólag is pótolhatja azt. A kvízekre a diákok a szintén az oldalon, regisztrációt követően elérhető tudástár segítségével készülhetnek fel – írták.

Zöldülő kötvénypiac – Zöld pénzügyi jelentés az MNB-től

Zöldülő kötvénypiac – Zöld pénzügyi jelentés az MNB-től

A járvány ellenére egyértelmű előrelépés történt a zöldpénzügyekben tavaly, számos bank dolgozik zöldhitelek bevezetésén, a magyar állam pedig zöldállampapírokat bocsátott ki sikeresen – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerdán online sajtótájékoztatón, a legújabb Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Nagyon pozitív fejleménynek nevezte azt is, hogy elindult Magyarországon a vállalati zöldkötvénypiac, három sikeres kibocsátással az MNB ösztönzésére.
A fenntartható fejlődési célok szempontjából ugyanakkor van hova fejlődni – jelezte.

Néhány nap múlva hatályba lépnek a fenntartható befektetésekkel kapcsolatos új uniós rendeletek, a jegybank egy hónapon belül kiadja banki zöldajánlását a környezeti kockázatok kezelésére, és még idén nyáron megszületik a Nemzeti fenntartható tőkepiaci stratégia is – sorolta.

Az új uniós rendeletekhez az MNB vezetői körlevelet ad ki az alapkezelőknek, biztosítóknak, pénztáraknak, és az év második felében bevezetik a banki klíma stressz-tesztet is.
Hangsúlyozta: a pénzügyi közvetítői rendszer eddig csekély mértékben integrálta működésébe a környezeti fenntarthatósági szempontokat, a hazai pénzügyi tőke csupán néhány százaléka tekinthető zöldnek, míg a nemzetközi és a nemzeti célkitűzések eléréséhez nagyságrendekkel több privát beruházásra van szükség.

Az első alkalommal megjelent Zöld pénzügyi jelentés a magyar gazdaság és leginkább a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról ad tájékoztatást, elsősorban a 2020-as évet értékelve, és előre tekintve a következő időszakra is – fűzte hozzá Gyura Gábor, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályvezetője.

A jelentés mutatói között kiemelte: a települési hulladék újrahasznosításában az utóbbi tíz évben jelentős fejlődést ért el Magyarország, mintegy felére tudta csökkenteni lemaradását az uniós átlaghoz képest, az újrahasznosítási arány 2019-es 36 százalékos szintje megfelel a visegrádi átlagnak. Sok olyan további mutató van, ahol van még tere a fejlődésnek – mondta.

A jegybank felmérése szerint Magyarországon jelenleg 68 százalék azoknak a bankoknak az aránya, ahol a legfőbb döntéshozó szerv nem vitatja meg a klímakockázatokat, szemben az uniós 25 százalékkal. A hazai bankok 81 százaléka nem elemezte a klímakockázatok valószínűségét és hatását, míg uniós átlagban ez az arány 48 százalék. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy a bankok több mint egyharmadánál nőtt a klímaváltozás stratégiai súlya.

Megállapították azt is, hogy az energiahatékony lakóingatlanok arányát is növelni kell, ami jelenleg 3 százalék, míg az EU-ban 9,8 százalék. A jegybank ennek ösztönzését a zöldjelzáloglevél-vásárlási programmal tervezi segíteni. A tőkepiacon látható pozitív trendek közé sorolta, hogy a kormányzati zöldkötvényállomány számottevően nőtt 2020-ban, 1,9 százalékra, az unióban ez 0,95 százalék. Az európai piac egészén 15 százalék körül van a zöld alapon kezelt befektetési alapok aránya, itthon sajnos még csak fél százalékot tett ki tavaly – mutatott rá, hozzátéve: jócskán van tere a növekedésnek. Az MNB reményei szerint ez az állomány tovább nőhet a közeljövőben.

Egyszerűsödik az ingatlanok értékbecslése

Egyszerűsödik az ingatlanok értékbecslése

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az adósságfék szabályok módosításáról döntött, ezzel támogatja az értékbecslési folyamatok egyszerűsítését.

Az MNB hétfői MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy az értékbecslési folyamatok egyszerűsítését megteremtő jogszabályi háttér felállítására tekintettel döntött az adósságfék szabályok módosításáról. Ennek értelmében a hitelfedezeti mutató számításához az ingatlanok forgalmi értéke ezentúl statisztikai alapú értékbecslési módszertannal is megállapítható. A módosítás támogatja a banki digitalizáció erősítését, a gyorsabb és költséghatékonyabb hitelezési folyamatok kialakítását.

Kiemelik: a jelzáloghitelezés hatékonyságának növelése érdekében a versenyképesség javítását célzó 330 pontjában a jegybank szorgalmazta a helyszíni szemle nélküli, statisztikai alapú értékbecslés szélesebb körű alkalmazásának lehetővé tételét és hangsúlyozta az ezek alapjául szolgáló központi értékbecslési adatbázis felállításának fontosságát.

Az MNB javaslataival összhangban a Pénzügyminisztérium (PM) módosította a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló PM rendeletet, így megnyílt a statisztikai alapú értékbecslések hitelkihelyezéskor történő alkalmazásának lehetősége a hitelintézetek számára.

Az MNB a megújult jogszabályi környezethez igazodva a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet (továbbiakban: adósságfék rendelet) kiegészítése mellett döntött.

A módosítás után az adósságfék rendeletben szabályozott hitelfedezeti mutató számításakor az ingatlanok forgalmi értéke statisztikai alapú értékbecsléssel is megállapítható. A módosítással a jegybank támogatni kívánja a hitelezési folyamatok egyszerűsítését, a banki digitalizáció és hatékonyság erősítését. A statisztikai alapú értékbecslés alkalmazása esetén az ügyfelek oldalán is mérséklődnek a hitelfelvételhez kapcsolódó adminisztratív terhek – írták.

Az adósságfék rendelet módosítása a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő napon lép hatályba.

Január végéig közlik a lakossági bankszámlák tavalyi költségeit a bankok

Január végéig közlik a lakossági bankszámlák tavalyi költségeit a bankok

Idén január végéig részletes, ám egyszerűen áttekinthető díjkimutatást kapnak a lakossági banki ügyfelek bankszámlájuk tavalyi egész évi költségeiről. A költségek áttekintésével, összehasonlításával eldönthető, hogy érdemes-e folyószámlát vagy akár bankot is váltani – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői, MTI-nek küldött közleményében.

Uniós irányelv és hazai kormányrendelet előírása alapján ezentúl évente részletes, egyedi díjkimutatást kapnak a banki folyószámlával rendelkező lakossági ügyfelek a számlájukról levont költségekről. Az ingyenes kimutatás postán vagy elektronikusan érkezik aszerint, hogy az ügyfél milyen kapcsolattartásról állapodott meg hitelintézetével. Ha egy bankszámla fölött többen is rendelkeznek, csak a számlatulajdonos kapja meg a tájékoztatást.

A pár oldalas, egyszerűen átlátható díjkimutatás egységes formátumú. Ez az első alkalom, hogy egy teljes (2020-ra szóló) éves díjkimutatást látni lehet, mivel tavaly ilyenkor a jogszabály életbe lépésének időpontja miatt csak öthavi költségkimutatást összesíthettek a hitelintézetek. A jegybank jelenleg több banknál is azt ellenőrzi, hogy az ügyfelek a jogszabálynak megfelelő tájékoztatást kaptak-e tavaly erről az időszakról.

A banki értesítés bemutatja a számlavezetésre kifizetett díjakat, és külön-külön sorokban összegzi a különböző fizetések (utalások, beszedések), bankkártyás műveletek, folyószámlahitel és egyéb szolgáltatások összesített terheit is. Felsorolja, hogy az ügyfél hány darab tranzakciót végzett, mennyi volt ezek egységnyi díja, vagy ha voltak ingyenes tranzakciók, például a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvételi lehetőség, akkor hány műveletért kellett ténylegesen fizetni.

A kimutatás jelzi, hogy mennyi kamatbevételt ért el az ügyfél, illetve mekkora összegre rúgott folyószámlahitelének kamatköltsége.
A bankok jogszabályi előírás alapján egységes elnevezéseket, meghatározásokat vezettek be a számlaszolgáltatásokra és műveletekre. Nem csak ebben a kimutatásban, hanem a díjjegyzékekben is.

Aki a kalkuláció alapján nem elégedett eddigi költségeivel, meglévő bankjánál is más, neki kedvezőbb bankszámlacsomagra válthat át. Ha viszont másik hitelintézet bankszámláját igényelné, az átlépést segítheti, hogy jogszabály alapján lehetőség van az egyszerűsített, maximum 13 munkanap alatt lebonyolítható bankváltásra.

A jegybank az azonnali fizetési rendszer bevezetése és a digitalizáció, valamint a csomagárazású bankszámlák szorgalmazása mellett további lépéseket tervez a fogyasztóknak kínált versenyképes árazású, áttekinthető bankszámlák kialakítása érdekében – írták.

MNB: célzottan folytatódik a hiteltörlesztési moratórium

MNB: célzottan folytatódik a hiteltörlesztési moratórium

A legkiszolgáltatottabb emberek esetében hosszabbodik meg fél évvel a hiteltörlesztési moratórium, mert a kezdeti szakaszban is inkább a sérülékenyebb csoportok éltek a lehetőséggel – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Binder István elmondta: a moratórium bevezetésének köszönhetően 2000 milliárd forint maradt a lakosságnál. A szóvivő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában ismertette: az MNB korábban felszólította a bankokat, hogy a bankszámlaadatok alapján monitorozzák ügyfeleiket, hogy lássák, milyen helyzetben vannak. Körülbelül 160-240 ezer család került nagyon sérülékeny helyzetbe, nekik mentőöv lehet a moratórium meghosszabbítása – hangsúlyozta.

Hozzátette: tavasszal körülbelül 60 ezer vállalkozás vette igénybe a moratóriumot, a nehéz helyzetbe került cégek pedig, ha jelzik a banknak, élhetnek a hosszabbítással. Binder István közölte: tavasszal Európa döntő részén moratóriumot hirdettek, sok országban pedig meg is hosszabbították azt.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy automatikusan meghosszabbítják a moratóriumot a gyermeket nevelő családoknál – függetlenül attól, hány gyermeket nevelnek -, a nyugdíjasoknál, a munkanélkülieknél és a közfoglalkoztatottaknál. A vállalkozásoknak viszont be kell jelenteniük, ha élni szeretnének a hosszabbítás lehetőségével.

Kiemelt kép: MTI

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com