Érettségi – A matematika írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Érettségi – A matematika írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Ma reggel a matematika írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák országszerte. E tárgyból 68 ezren középszinten, több mint ötezren pedig emelt szinten vizsgáznak.

A vizsgákat az előző napihoz hasonlóan szigorú járványügyi intézkedések mellett tartják. Egy teremben legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat – a másfél méteres távolság betartásával -, és megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt kell számukra biztosítani. A felügyelő tanároknak kötelező védőmaszkot viselniük – nekik kesztyűt és védőmaszkot is központilag biztosítanak -, a diákoknak az írásbeli ideje alatt azonban ez csak ajánlott.

A matematika középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart. A diákok először az I. (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldják meg, a feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszés szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatják.
A 10-12 feladatot tartalmazó I. lap az alapfogalmak, a definíciók, az egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik: az A jelű rész három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A B jelű rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika emelt szintű írásbeli vizsga 240 perces. Két részből áll, a diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldások sorrendjét is meghatározhatják.
Az I. rész négy feladatból áll, ezek több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. rész öt, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmaz. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.

Vizsgázónként megengedett segédeszköz – közép- és emelt szinten is – a függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, a körző, a vonalzó, a szögmérő, amelyekről a diákok gondoskodnak. Ezeket az eszközöket a vizsga során egymás között nem cserélhetik.

Az érettségi dolgozatok javítása és értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.
A vizsgák szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak.

Érettségi – Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődnek a vizsgák

Érettségi – Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődnek a vizsgák

Hétfőn reggel – a járványügyi szabályok betartásával – országszerte megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. Az első érettségi napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 71 ezren, emelt szinten mintegy kétezren adnak számot tudásukról.

Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési államtitkára korábban elmondta: egy teremben legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat – a másfél méteres távolság betartásával -, továbbá megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt is biztosítani kell nekik. A felügyelő tanároknak kötelező a védőmaszk használata – nekik kesztyűt és védőmaszkot is központilag biztosítanak -, a diákoknak az írásbeli ideje alatt azonban csak ajánlott – közölte az államtitkár.

A magyarérettségire közép- és emelt szinten is 240 perc áll rendelkezésre, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten.
Két különböző feladatlapot kell a diákoknak megoldani: az elsőre 90 percet kapnak. A feladatlap egy 60 perces szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatból áll. Utóbbinál két típusból kell egyet választani, egy érvelést vagy egy gyakorlati szövegműfaj elkészítését, 120-200 szavas terjedelemben.

A második feladatlap megoldására 150 percet kapnak az érettségizők. Ennél szintén választani lehet, egy műértelmező szöveget kell megírni, amelynek 400-800 szóból kell állnia. Ez lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése.

A következő hetekben 1159 helyszínen 111 750 diák érettségizik majd. A most induló vizsgaidőszakban 72 303 középiskolás érettségizhet, továbbá 39 447-en tehetnek még legalább egy tárgyból érettségit, ők nem most végeztek. Összesen csaknem 400 ezer vizsgát teljesítenek az érettségizők, 121 tárgyból 67 446-an tesznek vizsgát emelt szinten, 183 tárgyból 322 216-an pedig középszinten.

A már érettségizettek közel 10 500 ismétlő- vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, az előre hozott vizsgák száma összesen 25 821, a szintemelő vizsgáké 14 568, továbbá együttesen 2740 a pótló- és javítóvizsgák száma – sorolta Maruzsa Zoltán.

Idén május 3. és 25. között tartják az írásbeli vizsgákat, az első héten ezek kilenc órakor kezdődnek majd.

A hétfői magyar vizsgák után kedden matematikából 68 ezren középszinten, több mint ötezren pedig emelt szinten vizsgáznak.
Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy nyolcezer diák érettségizik. Csütörtökön tartják az angol vizsgákat, amelyre középszinten több mint 48 ezren, emelt szinten pedig több mint 20 ezren jelentkeztek, a másnapi német nyelvi vizsgákra középszinten 12 ezren, emelt szinten több mint háromezren vállalkoztak – ismertette az államtitkár.

Hozzátette, hogy az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között, a középszintűeket június 14. és 25. között tartják kizárólag azon tárgyakból, amelyeknek csak szóbeli vizsgarésze van. Testnevelésből a szóbeli és – bizonyos feladatok mellőzésével – a gyakorlati vizsgát is meg kell szervezni.

Életségi: szórakoztatóan a matematikáról

Életségi: szórakoztatóan a matematikáról

Ingyenes online előadássorozat minden korosztálynak

Vajon szeretjük vagy utáljuk a matekot? Sokak kedvence volt a gimiben, míg mások alig várták, hogy az érettségi után elfelejthessék. Pedig a matematika távolról sem csak a száraz tényekről szól! Pintér Gergő célja megmutatni, hogy a számokban bárki örömöt lelhet, ezért ingyenes online előadássorozatot hirdet.

“Az ELTE-n tanítok matekot, de ezen kívül is szívügyem az ismeretterjesztés. Régóta érdekel, hogyan adhatom át ezt a tudományt egy másfajta megközelítésből, ami jobban felcsigázhatja a laikusokat is. Hiszek benne, hogy a művészeknek művészetként, a bölcsészeknek pedig a bölcsészeten keresztül is hozzáférhető a matek. A végtelen fogalma, a több dimenziós terek például mozgatják a legtöbb ember fantáziáját” – magyarázza a MateMorfózis megálmodója, Pintér Gerő.

Kocsmából az online térbe

A matematikus a járvány előtti időkben fesztiválokon, kocsmákban tartotta meg a programot, ami kötetlenül zajlott, bárki csatlakozhatott hozzá. A karantén idejére azonban az előadások is az online térbe költöztek.

“Ez egy kifejezetten szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó elfoglaltság – azoknak, akik érdeklődnek a matek iránt, és azoknak is, akiket általában hidegen hagy. Rutinból tudom, hogy még a legalapvetőbb matematikai tényeken is meghökkennek az emberek, akik egyébként a hétköznapokban nem foglalkoznak a számokkal” – mondja Pintér Gergő, aki most 4 ingyenesen elérhető előadással készül: már elindult a “MateMorfózis Életségi nevű kötetlen beszélgetéssorozat a matekérettségi témái kapcsán”.

Nem csak érettségizőknek, de nekik is nagy segítség

Az ilyen alkalmak során egy Zoom-linkkel bárki csatlakozhat a beszélgetéshez. Közben természetesen hozzá is szólhat a témákhoz, vagy a felmerülő kérdéseket is felteheti. Az előadást Facebook Live videó formájában is közvetítik, így itt is van lehetőség kommentelni, illetve később vissza is nézhető. A részleteket a MateMorfózis oldalán is megtaláljuk.

Az előadássorozat a szokásostól eltérő segítséget nyújt az érettségihez: itt nem célirányos felkészítés zajlik, hanem az egyes témakörök átbeszélése, méghozzá olyan mélységben, amire máskor rendszerint nincs idő. Ez két órára kizökkenti az érettségizőket a felkészülés szorongásából, így nagyobb önbizalmat kapnak. A kötetlenség lehetővé teszi, hogy bárki bekapcsolódjon, akár olyanok is, akik rég túlvannak a gimis éveken: így tehát a tudománynépszerűsítő előadások minden korosztálynak ajánlottak, sőt még az sem fontos, hogy az ember különlegesebben érdeklődjön a matematika iránt.

Mi köze a zenének a matekhoz?

Az első alkalom a számokról szólt, és arról, mik is a számok valójában – a videó már visszanézhető a MateMorfózis Facebookján. A második előadás a halmazokat járja körül, úgy, ahogyan sokan még nem ismerik őket: a halmazelmélet az avantgárd művészethez is közel áll, amit a matektanár egy verssel is szemléltet majd. A harmadik előadás tárgya a szinusz-koszinusz, mint hullámok lesznek, míg a negyedik a logaritmussal foglalkozik. Visszatérő téma az is, hogyan kapcsolódnak az egyes matematikai fogalmak a zenéhez.

“A beszélgetések kitekintést nyújtanak a középiskolai témákból: a Fourier-sorok például zenei jelenségekkel is alátámaszthatók, kell ennél több? Ettől életre kel a szabályosan hullámzó szinusz. Az iskolai követelmény egysíkúsága miatt a “favágás” sokszor felülkerekedik a szépségen. Ezért ebben a videósorozatban nincsenek követelmények, sem egyéb szorongáskeltő tényezők, amik elvonják a figyelmet a tiszta élvezetről” – zárja Pintér Gergő.

Egy tanulmány szerint a szülői hatás szerepe a döntő a matektanulásban

Egy tanulmány szerint a szülői hatás szerepe a döntő a matektanulásban

Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása.

Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a gyerekkel kialakított kapcsolatuk, mint a gyereknek az iskolához vagy egyes tanárokhoz fűződő érzései. A tanulmány szerzőit meglepte, hogy az általános iskolások körében nincs szignifikáns kapcsolat az iskola és a tanítóhoz köthető képességek, valamint a matematika elsajátítása között. A pozitív iskolai légkör, a szeretetteljes diák-tanító kapcsolat és a tanár jó tulajdonságai sem növelték a matematika tanulásának sikerét. Az ALSPAC elnevezésű kutatás mintegy hétezer gyermek megkérdezésén alapult.

Azok az általános iskolás gyerekek, aki szeretik a matematikát, egy évvel előbbre járnak tudásukban azoknál, akik nem szeretik a tantárgyat akkorra, amikor középiskolások lesznek. A diákok válaszaiból kiderült, hogy a középiskolások jobban teljesítenek matekból, ha úgy érzik, hogy tanáruk minden osztálytársukkal igazságos, ám eredményeikre nincs jelentős hatással az oktató tudása még akkor sem, ha olyan tanár tanította őket, akiket a gyerekek jónak ítéltek meg, olyannak, aki nagyon otthon van a tantárgyában és megpróbálja érdekesen átadni azt, kiemelni annak jelentőségét.

Miközben a tanulmány készítői nem találtak jelentős összefüggést az iskola környezet és a matematikai tudás között az általános iskolai oktatásban, a középiskolában azonban a gyerekek által szerzett tapasztalatoknak nagyobb volt a hatása a tantárgyban elért sikerekre. “Kutatásunk megmutatta, hogy a szülői hatás az egyik legerősebb tényező a diákok matematikatanulásában, valamint feltárta a pozitív és igazságos oktatási környezet fontosságát, különösen a középiskolában – idézte Danielle Evanst, a tanulmány vezetőszerzőjét az egyetem közleménye.

Kiemelt kép: pixabay

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com