Januárban folytatódnak a tárgyalások a minimálbérről

Januárban folytatódnak a tárgyalások a minimálbérről

A járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt nem jutottak még közös nevezőre a munkaadók és munkavállalók a minimálbér és a garantált bérminimum 2021-es emeléséről. A kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakításában érdekelt, ezért az egyeztetések januárban folytatódnak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön.

A VKF 2020-ban 24 alkalommal ült össze, ebből öt év végi találkozó napirendjén szerepelt a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum megállapítása. Az egyeztetések annak ellenére nem vezettek megállapodáshoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók javaslatai nem estek áthidalhatatlanul távol egymástól. A megállapodást elsősorban a koronavírus miatti gazdasági bizonytalanságok nehezítették. A felek januárban tovább dolgoznak a kompromisszumos megoldás elérése érdekében.

A közlemény szerint a kormány arra törekszik, hogy minél több magyar ember jusson elvégzett munkája után tisztességes keresethez. A tavalyi bérmegállapodás értelmében 2020-ban 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér bruttó összege 2020 januárjától 161 ezer forint, ami több mint kétszerese a 2010-es, 73 500 forintos szintnek. A garantált bérminimum az elmúlt évtized eleje óta 89 500 forintról 135 százalékkal 210 600 forintra emelkedett.

A bérek 2013 eleje óta, 93 hónapja töretlenül nőnek Magyarországon. 2020 január-szeptemberre a tíz évvel korábbihoz képest a nettó keresetek kedvezmények nélkül 99, a családi kedvezménnyel számolva pedig 106 százalékkal emelkedtek, tehát lényegében megduplázódtak. Idéntől mások mellett az egészségügyben és az oktatásban dolgozók is jelentősen több pénzt vihetnek haza. A kormány célja változatlanul az, hogy az emelkedő bérekkel folyamatosan javuljon a magyar családok életszínvonala.

Kiemelt kép: MTI

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)