Az MME a fecskefészkek védelmére hívja fel a lakosság figyelmét a tavasz közeledtével

Az MME a fecskefészkek védelmére hívja fel a lakosság figyelmét a tavasz közeledtével

Az elmúlt két évtizedben drasztikusan, több mint 50 százalékkal csökkent a magyarországi fecskeállomány. A folyamat megállítása, a fecskefészkek védelme érdekében a lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME felhívása szerint a városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint a madárürüléket felfogó fecskepelenkák felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával segítheti a lakosság.

A természetvédők hétfői közleménye szerint a klímaváltozás miatt megjelenő új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok elleni védekezésben kiemelkedő szerepük van a fecskéknek: mérési adatokon alapuló becslések alapján minden fecske körülbelül 1 kilogramm repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. A természetvédők felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, így legalább kétmillió kilogramm, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben. A fecskeállomány drasztikus csökkenésének hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás és a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

A közlemény szerint az MME idén a műfészkek és az ezekhez szükséges negatív sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését a fecskevédelmi szezonra.

Zöld varangy – az idei év kétéltűje

Zöld varangy – az idei év kétéltűje

Hazánk egyik leggyakoribb békáját, a zöld varangyot választotta 2021-ben az év kétéltűjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.

“Sajnos még napjainkban sem ritka, hogy egyesek ellenszenvvel viseltetnek a varangyok iránt, holott rossz hírnevükre a legkevésbé sem szolgáltak rá. Az év kétéltűje kampány egyik fő célja éppen ezeknek a félreértéseknek az eloszlatása, a faj társadalmi szintű megismertetése” – írja szerdai közleményében az MME.

A varangyok az általános közvélekedéssel szemben nem nyálkás, és nem veszélyes állatok. Mivel a vizet csak a szaporodási időszakban vagy nagy nyári melegben keresik fel, bőrük a szárazföldi léthez idomult, ennek megfelelően más kétéltűekhez viszonyítva szárazabb tapintású – olvasható az MME szerdai tájékoztatójában, amely szerint ha egy varangyot közelebbről szemügyre veszünk, a tekintete kifejezetten barátságos, szája mosolyra görbül, szemei fémeszöld színűek.

A zöld varangy mérsékelt égövben természetes körülmények között a nyílt területek lakója, a zárt, sötét erdőket általában elkerüli. A közlemény szerint olyan sikeresen alkalmazkodott a mesterséges környezethez, hogy lakott területeken sokszor jóval nagyobb egyedsűrűségben fordul elő, mint a természetben.
Hazánkban szinte minden településen megtalálható. Alapvetően éjjeli állat, nappal falak, járdák repedéseibe, rágcsálók üregeibe, kerti limlomok alá bújva pihen. Tápláléka főként rovarokból áll, de a pókokat, ászkarákokat és gilisztákat is elfogyasztja.

Szaporodási időszaka többnyire április-májusra esik. Ekkor az év nagy részében szárazföldi életet élő állatok a sekély vizekhez vonulnak. A hímek a lótücsökhöz hasonlító, pirregő hívóhanggal próbálják felkelteni a nőstények figyelmét. A nagyobb példányok akár tízezernél is több petét rakhatnak le hosszú zsinórokba rendezve. Párzás után elhagyják a vizet. A vízben fejlődő lárvái főként elhalt vízinövényeket és algatáplálékot fogyasztanak. Az ebihalak átalakulása nyárra esik, a vizet elhagyó fiatalok egy-két centiméter hosszúak.

A zöld varangy Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

Lakott területeken a zöld varangy gyakran esik a gépjárművek áldozatául, esős éjszakákon tömegesen hullanak el közútjainkon. Sajnálatos módon tudatlanságból szándékosan is pusztítják. A klímaváltozás okozta aszályok, a települési zöldterületek eltűnése vagy a búvóhelyektől mentes “steril” kertek terjedése szintén előnytelen számukra – olvasható az MME közleményében.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com