Február 1-ig lehet jelentkezni a gazdaság zöldítését támogató pályázat előminősítésére

Február 1-ig lehet jelentkezni a gazdaság zöldítését támogató pályázat előminősítésére

Február elsejéig jelentkezhetnek a vállalkozások a Zöld Nemzeti Bajnokok program 10 milliárd forintos keretösszegű pályázatára, amelynek célja az egyszer használatos és egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának betiltásában közvetlenül érintett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltásának és kapacitásbővítésének támogatása – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel hétfőn.

“Mindannyian tiszta Magyarországot szeretnénk, így közös érdekünk, hogy minden iparág környezetbaráttá váljon. A kormány ezért támogatja elsőként a környezetre legártalmasabb műanyag termékek kivezetését és a helyettesítő termékek piaci térnyerését” – mondta el György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a közlemény szerint.

Hangsúlyozta: a támogatás segítségével megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően a vállalkozások teljes mértékben környezetbaráttá válhatnak, ezáltal javul a magyar családok életminősége és új munkahelyek jöhetnek létre.

Közölték: a vállalkozások többek között új eszközök, gépek megvásárlásához, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakításához kaphatnak támogatást, beleértve az automatizált termelési rendszerek, gyártási technológiák, folyamatautomatizálási eszközök, szenzor- és vezérlés technológiák fejlesztését, robottechnológia alkalmazását, intelligens gyártási megoldások beszerzését.

Egy önállóan támogatható tevékenység mellett az elnyert forrás felhasználható például technológiai fejlesztést eredményező gyártási licenc, know-how beszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, információs technológia-fejlesztésre is. A feltételesen visszatérítendő forrás a beruházás eredményességétől függően részben vagy teljes egészében vissza nem térítendő támogatássá fordulhat át.

A cégek 2021. február 1-ig kérhetik az előminősítési folyamatban való részvételüket a znb.ifka.hu oldalon, és az előminősítési tanúsítvány birtokában 2021. február 15-től március 11-ig nyílik lehetőségük a pályázatok benyújtására – közölte az ITM.

Kivonják a forgalomból a műanyagot és bambuszt együtt tartalmazó edényeket

Kivonják a forgalomból a műanyagot és bambuszt együtt tartalmazó edényeket

Az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyek műanyagot és bambuszt együttesen tartalmaznak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a következő negyedévig biztosít türelmi időt a forgalmazóknak, hogy kivonják ezeket a termékeket a forgalomból – közölte a hivatal szerdán az MTI-vel.

Kiemelték, hogy a türelmi időt követően a Nébih fokozottan ellenőrzi és szankcionálja majd e termékek illegális árusítását.

A közlemény szerint az utóbbi években egyre több olyan élelmiszerrel érintkező tárgyat forgalmaznak, amelyek műanyagból (általában melaminból), valamint bambusz vagy más “természetes alapú” anyag hozzáadásával készülnek. Példaként merőkanalakat, evőeszközöket, tányérokat, hordozható poharakat említettek.

Az EU-ban azért lesz tilos ezen termékek forgalmazása, mert az élelmiszerek és takarmányok gyorsriasztási rendszerében (RASFF) szinte mindennaposak a hozzájuk kapcsolódó bejelentések és hatósági intézkedések, ugyanis a melamin és a formaldehid együttes kioldódása sok esetben jelentősen meghaladja a jogszabályban előírt határértéket.

A műanyag alkotóelemhez engedélyezetten hozzáadható anyagokról külön uniós jegyzék van, a bambusz azonban, több más növényi alapanyaghoz hasonlóan, ezen a listán nem szerepel. Ezért minden, műanyag és “nem listás” (növényi) összetevő keverékéből álló termék – az összetevők arányától függetlenül – jelenleg is illegálisan van a piacon.

A Nébih felhívja a magyarországi forgalmazók figyelmét, hogy az előírások betartása érdekében a kritikus termékeket haladéktalanul vonják ki a piacról.

A rendelkezés az Európai Unió teljes területén kötelező érvényű, ezért e termékek forgalmazását Magyarországon és minden más uniós tagállamban is be kell szüntetni – olvasható a Nébih közleményében.

Szuperenzimet hoztak létre brit kutatók a műanyaghulladékok lebontására

Szuperenzimet hoztak létre brit kutatók a műanyaghulladékok lebontására

A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz nevű műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot.

Olyan szuperenzimet hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett enzimnél hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot. Az új szuperenzim jelentős hatással lehet a polietilén-tereftalát (PET) – az egyszerhasználatos ivópalackok, a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag – újrahasznosítására – írja a CNN hírportálja. A PET több száz év alatt bomlik le a természetben, míg a PETáz mindössze néhány nap alatt képes alkotóelemeire lebontani.

A szuperenzim a PETázt és a MHETázt egyesíti. A kettejük elegye kétszer olyan gyorsan bontja le a műanyagot, mint a PETáz önmagában, míg a két enzim DNS-ének összekapcsolása háromszor tovább növeli a lebontási sebességet.   “Igazából egészen meglepődtünk, hogy ilyen jól működött a dolog” – mondta John McGeehan, az egyetem enziminnovációs központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a folyamat ugyanakkor “még mindig túl lassú” ahhoz, hogy kereskedelmileg életképes legyen.

A szakember szerint a fejlesztés révén a már létező PET-termékeket újra lehetne hasznosítani, ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használva újabb műanyagokat gyártanak le. A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták az eredményeiket.

A műanyagszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma. A The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet nemrég közzétett jelentése szerint 2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyag mennyisége, elérve az évi 29 millió tonnát. A szervezet szerint nem létezik “egyetlen megoldás” a problémára, ám egy “átfogó újrahasznosítási stratégiával” akár 31-45 százalékkal csökkenteni lehetne a műanyagszennyezést.

A Carbios nevű francia cég is egy műanyagfaló enzimen dolgozik, de a viaszmoly és a közönséges lisztbogár lárvái is segíthetnek a műanyagok lebontásában a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Megjelent a törvény az egyszer használatos műanyagok betiltásáról

Megjelent a törvény az egyszer használatos műanyagok betiltásáról

Egyelőre csak megteremtik a lehetőségét annak, hogy 2021 nyarától olyan rendeleteket hozzon a kormány, amelyben betilthatja egyes termékek gyártását, használatát és kereskedelmét is – írja az Mfor.hu.

Ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a törvényjavaslat alapján bejelentette: 2021 nyarán kezdődhet meg az egyszer használatos műanyagtermékek kivezetése. A friss Magyar Közlöny teremti meg ennek törvényi kereteit: a környezetterhelés megelőzése vagy csökkentése érdekében egy törvénymódosítás felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben korlátozza vagy tiltsa meg azon termék gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét, amely jellemzően egyszeri használat után hulladékká válik, vagy ha e termék a környezetet kevésbé terhelő termékkel helyettesíthető.

A törvény 2021. július 1-jén lép hatályba. A törvénymódosításból az is kiderül, a változtatások az uniós irányelveknek való megfelelést szolgálják.

A törvénymódosítás egyébként új fogalommeghatározásokat is bevezet, ezek közül az érdekesebbek: könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 50 mikronnál kevesebb; nagyon könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikronnál kevesebb, és amelynek felhasználása higiéniai célokat szolgál, vagy amelyet ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak azokban az esetekben, amikor az segít megelőzni az élelmiszer-pazarlást

Egy májusi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: “15 mikron felett fogják betiltani az egyszer használatos műanyagok gyártását. Az EU-s előírás 50 mikron feletti betiltást ír elő, vagyis a magyar szabályozás szigorúbb lesz”. Ez nyelvbotlás lehetett, a korábbi magyar tervezetben az 50 mikronnál kisebb falvastagságú műanyag hordtasakok forgalomba hozatalának betiltása szerepelt. Ha csak a 15 mikron alatti falvastagságú zacskókat tiltják be, az nem szigorítás, inkább lazítás – mivel kevesebb terméket érint. A 15 mikron feletti falvastagságú termékek betiltása pedig nem is igazán értelmezhető, a legvastagabb, strapabíró, sokszor használatos szatyrok anyaga is értelemszerűen 15 mikronnál vastagabb. Korábban érdeklődtünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, hogy mekkora falvastagságú egyszer használatos műanyagok gyártását tiltják be 2021. július elsejétől, illetve hogyan és miért lesz szigorúbb a magyar szabályozás az EU-s előírásnál, de kérdésünkre azóta sem kaptunk választ; korábbi nyilatkozatok alapján a könnyű és a nagyon könnyű hordtasakok is tilólistára kerülhetnek

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)