Koronavírus: szeptember elseje után senki ne szervezzen külföldi utazást!

Koronavírus: szeptember elseje után senki ne szervezzen külföldi utazást!

Szeptember elsejétől a jelenleginél szigorúbb szabályt kell alkalmazni a külföldi utazásokra a koronavírus-járvány miatt, ezekre a jövő heti kormányülésen tesz javaslatot az operatív törzs – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón.

Szeptember elseje utánra külföldi nyaralást senki ne szervezzen, különösen a déli országokba – fogalmazott a miniszter, azt hangsúlyozva: az oktatás újraindítása elengedhetetlen az ország működőképességének fenntartásához, márpedig ehhez arra van szükség, hogy ne nőjön a fertőzöttek száma.

Arról beszélt: Európa legtöbb államában romlik, csak néhány országban stagnál a járványügyi helyzet, márpedig ezek a trendek néhány hetes késéssel vannak hatással a magyarországi mutatókra, így az utazási korlátozások enyhítéséről nem lehet szó. Hozzátette: a kormány sárgából a zöld zónába sorolta Norvégiát, amelynek mutatói Európa legjobbjai közé tartoznak.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelezte: felállt és megkezdte munkáját a járványügyi bevetési egység, a kormány meghallgatta a belügyminiszter beszámolóját erről. Az egység feladata, hogy a fertőzési gócpontok lokalizálásával megakadályozza a koronavírus-járvány továbbterjedését. Az egységet a helyettes országos tisztifőorvos vezeti. Az egység feladata összehangolni az együttműködő szervezetek munkáját, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel az erőforrásokat. Az egység jogosult indokolt esetben a helyszínen korlátozó intézkedéseket elrendelni – magyarázta. Gulyás Gergely kérdésekre válaszolva kifejtette, a jelenlegi európai fertőzöttségi adatokból úgy tűnik, hogy a kormánynak szigorúbb járványügyi intézkedéseket kell bevezetnie egy hét múlva, ezért szeptember 1-je utánig tartó külföldi nyaralást nem lehet felelősséggel tervezni. Hangsúlyozta, megértik, ha az előre lefoglalt külföldi utazások lemondása nehézségeket okozhat, ugyanakkor a kabinetnek tekintettel kell lennie a teljes társadalom egészségére, a járvány elleni védekezés megfelelő feltételeire, amikor meghozza az utazási szabályokat. Magyarországra a magyar állampolgárok mindig hazatérhetnek – tette hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) járványügyi protokolljáról szóló kérdésekre válaszolva közölte, a dokumentumban vannak nagyon fontos és jó javaslatok, ugyanakkor vannak életszerűtlen tanácsok is, amelyeket érdemes lenne átgondolni, hogy ne sérüljön az egész anyag komolyan vehetősége.

Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány első hullámában azért volt szükség szigorú korlátozásokra, hogy időt nyerjenek az egészségügy számára, mára azonban már felkészült az egészségügy, ezért szeretnék rendes oktatási rendben elkezdeni és befejezni a következő tanévet.

Gulyás Gergely közölte, ha megjelenik egy orvosilag igazoltan hatásos koronavírus elleni vakcina, akkor Magyarország abból azonnal vásárol, és nem tudja elképzelni, hogy legyen olyan beteg, aki anyagi helyzete miatt ne jutna hozzá.

Hozzátette: a kabinet nem szeretne változtatni a tesztelés eddig bevált gyakorlatán. Gulyás Gergely az egészségügy helyzetéről beszámoló legfontosabb adatoknak nevezte, hogy 2010-hez képest évente 770 milliárd forinttal többet költenek az ágazatra. Ennek eredményeként pedig a férfiak várható átlagéletkora több mint két évvel, a nőké pedig több mint egy évvel hosszabbodott, miközben az egészségben eltöltött évek száma a férfiaknál 3,5, a nőknél 2,5 évvel nőtt.

A miniszter azt mondta: az operatív törzs napi szinten követheti nyomon a szabad kórházi ágyak alakulását az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térnek köszönhetően. Ez alapján kedden 7812 kórházi ágy állt rendelkezésre a koronavírusgyanús betegeknek – mondta.

Megjegyezte: egyelőre a sportági szakszövetségek kellő felelősséggel meg tudják ítélni, hogy a hazai bajnokságokban milyen események tarthatók meg.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Nem jár táppénz azoknak, akik külföldi nyaralás miatt kerülnek karanténba

Nem jár táppénz azoknak, akik külföldi nyaralás miatt kerülnek karanténba

Feltételezhető, hogy az érintetteknek majd fizetés nélküli szabadságra kell menni, hacsak nem tudnak a karanténból dolgozni – írja a Szeretlek Magyrország.

Július 15-től léptek érvénybe az új beutazási szabályok. Az országokat a koronavírus-járvány súlyossága szempontjából három kategóriába (vörös, sárga és zöld) sorolták. Azokra, akik sárga és piros jelzésű országokból érkeznek két hét karantén vár. Ha előbb el akarják hagyni a karantént, akkor tesztet kell csináltatniuk, hogy kiderüljön, nem fertőződtek meg a vírussal.

A tesztek árát két hétig az állam fizette, de ez augusztus 1-től megváltozott. Onnantól már mindenkinek magának kell fizetnie a koronavírustesztet, ha két hétnél korábban szabadulni akar a kötelező házi karanténból.

Egy csütörtökön kihirdetett kormányrendelet szerint pedig péntektől nem jár majd táppénz sem azoknak, akik külföldi utazásukból hazatérve karanténba kell hogy vonuljanak.

A rendelet szerint “az a biztosított, aki magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal, nem hivatalos célú, kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségű országból Magyarország területére beutazik, és akire a beutazásakor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek”.

A táppénz egyik feltétele ugyanakkor az, hogy keresőképtelennek nyilvánítsák azt, aki igénybe akarja venni a juttatást. A lap szerint így feltételezhető, hogy az érintetteknek majd fizetés nélküli szabadságra kell menni, hacsak nem tudnak a karanténból dolgozni.

Kiemelt kép: pixabay

Tömegek mondták le a külföldi utazásaikat

Tömegek mondták le a külföldi utazásaikat

A magyarok 41 százalékának utazási terveit befolyásolta, hogy beutazási korlátozásokat vezettek be a különféle besorolású országokra – derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.

A lakosság 37 százaléka nem nyaral az idén, a nők és a budapestiek körében különösen magas az otthon maradók aránya. Ötből két magyar nyaralási terveit írta át a kormány döntése, amely a koronavírus-járvány szempontjából háromféle csoportba sorolta be az országokat. Másfél hete jelentette be a kormány, hogy július 15-től három típusba sorolja az országokat a koronavírus-járvány miatti veszélyességük alapján. Lesznek zöld, sárga és piros jelzésű államok.

A zöld országokba szabadon utazhatnak a magyarok, a sárga és piros besorolásúakból hazatérőkre viszont két hetes karantén vár, ha csak nem mutatnak be két öt napnál nem régebbi, ám 48 órás különbséggel készült, hatóságilag igazolt negatív koronavírus-tesztet. Akinek muszáj utaznia, az mehet tehát bármelyik országba, és a karantént is elkerülheti, de nem lesz olcsó.

Az aktív vírusokat kimutató, úgynevezett PCR-vizsgálaton alapuló tesztek az ára ugyanis borsos. Egyetlen tesztet idehaza 30 ezer forint körüli áron végeznek el, és kettő kell belőle, vagyis ha egy négy tagú családot kell az utazás után letesztelni, akkor az már 240 ezer forintban kerül. Ha a család nem hozza magával külföldről a negatív tesztet, és itthon, a karanténban kell elvégeztetniük a vizsgálatokat, akkor kiszállási díjat is felszámítanak, amivel együtt egyetlen teszt körülbelül 60 ezer forintba kerül, vagyis a négy tagú család nagyjából félmillió forintért szabadulhat ki az előírt két hétnél korábban a hatósági zárlat alól. Ilyen áron pedig egyáltalán nem biztos, hogy megéri külföldön nyaralni. A teljes lakosság körében 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy a szigorítások után nem kockáztat, most már biztosan itthon marad az idén nyáron.

További 6 százalék válaszolt úgy, hogy elutazik ugyan az országhatáron túlra, de óvatosabban, mint ahogy eredetileg tervezte. A megkérdezettek 22 százaléka viszont nem változtatott a nyaralási tervein, lehetséges persze, hogy ők nem is terveztek semmilyen külföldi látogatást. 37 százalék pedig úgy nyilatkozott: az idén kihagyja a nyaralást.

A két nem válaszaiban kevés eltérés volt. A férfiak és a nők körében is egyaránt 35-35 százalék marad most már biztosan otthon. A férfiak mindazonáltal kissé bátrabban vagy optimistábbak, 7 százalékuk utazik külföldre, bár óvatosabban, mint korábban, a nőknél ez az arány csak 5 százalékos volt. A férfiak 24 a nők 21 százalékánál nem változtatta meg az országok besorolása a nyaralási terveket. A felmérésből az is kiderült, a nők kevesebbet nyaralnak az idén, mint a férfiak, 39 százalékuk nem tervez nyaralást szemben a férfiaknál mért 34 százalékkal. Ebben sajnos olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint a tavaszi iskola- és óvodabezárások, amelyek sok édesanya éves szabadságkeretét nullázhatták le. A külföldi nyaralások lemondásában persze szerepet játszhat az is, hogy az emelkedő esetszámok láttán egyre többen kezdenek félni a vírustól, de a CLB Biztosítási Alkusznál úgy látják, elsősorban nem a betegségtől, hanem a karanténtól tartva maradnak otthon sokan.

Az ezzel járó kiadásokra, bezárásokra ugyanis alig kínálnak valamilyen megoldást a biztosítók. Ha valakit külföldön karanténba zárnak, arra még csak tud kötni biztosítást, de ha a hazaérkezése után kell otthon maradnia, annak a költségeit saját magának kell állnia. A megkérdezettek korosztályos bontása jóval árnyaltabb képet mutat. A fiatalabb, 18-39 év közötti korosztályt sokkal kevésbé fogta vissza a karanténnal való fenyegetés, csupán 33 százalékuk mondta azt, hogy most már mindenképpen itthon marad. A legnagyobb arányban a 40-59 évesek nyilatkozták, hogy az intézkedés hatására mindenképpen itthon maradnak. Ők azok, akik a legnagyobb arányban nevelnek gyerekeket, akikkel közösen utaznának. A karanténba kerülés és a tesztek költsége is ezt a korosztályt érinthetné a legfájdalmasabban.

A 18-39 évesek körében volt a legmagasabb, 9 százalékos azok aránya, akik továbbra is utaznának külföldre, de csak óvatosabban, mint ahogy korábban tervezték, a középkorúaknál már csak 6, az idősebbeknél pedig mindössze 3 százalék döntött így. A 18-39 éveseknél a legmagasabb azok aránya is (26 százalék), akiknél nem változtatott a terveken a kormány döntése, vagyis nem mondják le a tervezett utat emiatt, az idősebbeknél ez csak 20 százalékos volt. Szintén a 18-39 évesek azok, akik a legnagyobb arányban tervezik az idén, hogy nyaralni mennek, csak 32 százalékuk hagyja ki az üdülést. A 60 évesek körében ez az arány már 43 százalék, amiben az anyagi lehetőségek mellett nyilván az egészségi állapot is közrejátszhat.

Iskolai végzettség alapján egyértelműen látszik, hogy minél magasabb végzettségű valaki, annál kevésbé hatott rá a kormány karanténnal való fenyegetése, vagy pedig annál több pénze van az esetleges többletköltségek fedezésére. Miközben az alapfokú végzettségűek körében 45 százalék volt azok aránya, akik nem mernek kockáztatni, és most már biztosan itthon maradnak, a felsőfokú végzettségűeknél csak 20 százalékos volt ez az arány.

A diplomások 11 százaléka tervez az idén mindenképpen külföldi nyaralást, bár óvatosabban, mint eredetileg, és 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semmiféle hatással nem volt a terveire az utazási korlátozások bevezetése. Az alapfokú végzettségűek körében viszont csupán 3 százalék volt azok aránya, akik óvatosabban ugyan, de kimerészkednek külföldre, és mindössze 19 százalék, akiknél az országok besorolása nem borította fel a nyaralási terveket.

A nyaralást tervező középfokú végzettségűek terveit a diplomásokénál jobban, az alapfokú végzettségűeknél kevésbé írta át a kormány intézkedése. Ami viszont megdöbbentő, hogy a középfokú végzettségűek körében volt a legmagasabb azok aránya, akik nem mennek az idén nyaralni, 44 százalékuk nyilatkozott így, miközben például az alapfokú végzettségűeknél csak 33 százalékos volt ez az arány.

A települések mérete szerinti bontás eredménye is meglepő. A budapestiek csaknem fele, 47 százaléka nem tervez nyaralást az idén, vidéken ennél jóval kisebb ez az arány, a városok és megyeszékhelyek lakóinak nagyjából a kétharmada elutazik azért valamerre, és még a falvakban is csak 37 százalék azok aránya, aki nem mennek most nyáron üdülni. Ugyanakkor az utazást tervezők közül a fővárosiak azok, akiket a legkevésbé befolyásolt a kormány július közepén bevezetett intézkedése. A megkérdezettek csupán 23 százaléka mondta, hogy most már mindenképpen itthon nyaral, és 8 százalék utazik el külföldre, bár óvatosabban jár majd el, mint eredetileg tervezte volna.

A kisvárosok lakói nyilatkozták a legnagyobb arányban – 42 százalék -, hogy a bármikor megváltoztatható piros-sárga-zöld besorolás hatására, inkább maradnak az országhatáron belül, a megyeszékhelyek lakóinál ez az arány csak 30 százalékos volt, a falvakban pedig 35 százalék. A legkevésbé a megyeszékhelyeken élők terveinek tett keresztbe az intézkedés, 31 százaléknak nem kellett módosítani a tervein, a többi településtípus lakóinál ez az arány 20 százalék körül alakult.

Kiemelt kép: MTI

Külföldi hírcsatorna buzdít arra, hogy a Balatonnál nyaraljunk

Külföldi hírcsatorna buzdít arra, hogy a Balatonnál nyaraljunk

Csak a pénztárcánk bírja! A hírcsatorna szerint a koronavírus, a határzárak és a gazdasági válság is a magyar tenger turisztikai felemelkedésének kedvez.

A CNN hosszas cikket jelentetett meg, amiben a Balaton jelentőségét taglalja. A hírcsatorna szerint a koronavírus szituáció, a határzárak és a gazdasági válság is a magyar tenger turisztikai felemelkedésének kedvez. Balaton és a magyar kommunista riviéra végtelen nyarai címmel írt fizetett hirdetés (paid content) formájában egy hosszú történelmi áttekintőt és turisztikai helyzetképet Magyarország legnagyobb taváról a világ legnagyobb hírcsatornájának idegenforgalmi részlege, a CNN Travel.

A kommunista korszakban az utazási lehetőségek korlátozottak voltak Magyarországon és Közép-Európában, ami azt jelentette, hogy a Balaton lett a régió legnépszerűbb nyaralóhelye. Most, hogy a világot a koronavírus-járvány maga alá gyűrte, a cikk szerzője szerint a tó ismét népszerű üdülési hely lett Európa szerte. Mivel az utazási szokások az egész világon változnak az embereknél, a helyi célpontok lesznek népszerűbbek, és ilyen például a Balaton is, amely ismét virágzó regionális üdülési hellyé válhat. A beszámoló szerint már most nagyon sokan utaznak a tóhoz, hogy kihasználják a vízi sportos lehetőségeket, vagy napozhassanak a szépen gondozott strandokon. Kiemelik, hogy a térség gasztronómiája és borkultúrája is erős.

A Balaton annyira népszerűvé válik – jósolják a cikkben -, hogy a magyar kormány a közelmúltban 21 millió dollárt (6,65 milliárd forintot) különített el a tó és környéke fejlesztésére. A közeli Hévíz-Balaton repülőteret sármelléken már arra készítik fel, hogy a nemzetközi járatokat is fogadni tudja, de épülnek új utak, és a vasútvonalakat is korszerűsítik.

A koronavírus-válságot követően még több pénzt szántak az idegenforgalom fellendítésére és a régió gazdaságának ösztönzésére, valamint a magyarok támogatására, hogy élvezzék a házi üdülőhelyeket. Idén nagy számú turista várható a Balatonon, valószínűleg a legtöbb a kommunizmus óta – zárják a cikket. Várhatóan idén az árak sem emelkednek majd nagyon, mivel távol maradtak a külföldiek eddig.


Olcsóbb lehet idén a balatoni nyaralás, már csak a jó idő hiányzik

Olcsóbb lehet idén a balatoni nyaralás, már csak a jó idő hiányzik

Nincsenek külföldi vendégek a balatoni szállodákban, ezért az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben drágultak a hotelek. Mindenki SZÉP-kártyával fizet, de a rossz idő nagyon nem hiányzott a hazai turizmusnak.

Viszonylag drága a Balaton, de az az állítás nehezen bizonyítható, hogy egy hét nyaralás a Balatonon ugyanannyiba kerülne, vagy még drágább is, mint egy hét nyaralás a görög tengerparton. Az mfor.hu cikke megpróbálta feltérképezni a koronavírus-járvány utáni piacot, s bár természetesen lehetnek eltérések, azt a következtetést vonta le, ha július közepén utaznánk el nyaralni egy hetet, akkor az a Balatonnál 250-300 ezer forintból kijönne, míg Rodoszon egy hasonló nyaralás repülőjeggyel inkább a 450-500 ezer forintos kategóriába tartozna. A balatoni szállodák többsége pünkösd környékén nyitott ki újra. Most egyáltalán nincsenek külföldiek, ez pedig a szállodák árképzési stratégiáját is befolyásolta.

Tavaly nyárhoz képest csak pár százalékkal emeltünk. Ha lennének külföldiek, akkor ez biztosan nagyobb lett volna, de így kénytelenek voltunk a magyarok pénztárcájához igazítani az árakat – mondta az mfor.hu cikkírójának egy balatonkenesei, vízparti, 70 szobás, négycsillagos szálloda munkatársa.

Július közepétől 25 ezer forintba kerül itt egy éjszaka. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiépített Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon (NTAK) keresztül pedig a szállodák látják, hogy a riválisok milyen áron adják ki a szobáikat, így a balatonkenesi szálloda is ez alapján döntött a pár százalékos emelés mellett. A Szállodaszövetség elemzéseiből látszik, hogy tavaly nyáron bruttó 22 ezer forint volt az átlag szobaár a Balatonon. Ez nagyjából most is hasonló lehet; az egyik legszebb balatonfüredi szállodában 20,4 ezer forint egy éjszaka reggelivel, ha utazási irodán keresztül foglalnánk, míg a többség 25 ezer forintot kér el, míg a legdrágább éjszaka 41 ezer forintba kerülne.

A szálláshelyeket a koronavírus-járvány után most a rossz időjárás is sújtja. A július közepétől mintegy augusztus 20-ig tartó főszezonban most 80 százalékos foglaltságon vannak. Tavaly ilyenkor már nem tudtak volna szobát adni. A magyar vendégeknek nem kell tartaniuk attól, hogy a külföldiek esetleg megfertőzik, mert gyakorlatilag nincsenek külföldi foglalások: tavaly hetente 10 szobában voltak külföldiek, most havonta öt szobában.

Eddig az volt a jellemző, hogy a szállásköltséget SZÉP-kártyával és készpénzzel kombinálva fizették ki a vendégek, de most már gyakorlatilag mindenki SZÉP-kártyával fizeti ki a teljes összeget. A kormány még a járvány közepén döntött úgy, hogy a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő. Vélhetően tele vannak a SZÉP-kártyák és a kijárási korlátozások enyhítésével már semmi akadálya annak, hogy az emberek el is költsék a rajta felgyűlt összegeket. A cafeteriaelemet terhelő szociális hozzájárulási adót pedig nem 2020. június 30-ig, hanem december 31-ig engedte el a kormány. A 900-1000 forintba kerülő sajtos-tejfölös lángost viszont készpénzzel kell kifizetni a strandokon.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)