SOS Gyermekfalvak: kevesebb az adomány és az önkéntes segítség a járvány miatt

SOS Gyermekfalvak: kevesebb az adomány és az önkéntes segítség a járvány miatt

Nehezebb elérni az adományozókat és kevesebb az önkéntes segítség is a koronavírus-járvány miatt – közölte legfrissebb kutatása alapján a SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa hétfőn az MTI-vel.

A közleményben azt írták: az etikus adománygyűjtő szervezetek mintegy fele által kitöltött kutatás szerint a szervezetek 70 százalékánál okozott valamilyen nehézséget a járvány az adománygyűjtésben. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a személyes találkozók és rendezvények hiányában nehezebb elérniük a potenciális támogatókat.
A megkérdezett szervezetek 40 százaléka szerint több, míg 35 százaléka szerint kevesebb pénzbeli adomány érkezett a járvány kezdete óta, és majdnem minden második szervezet azt jelezte, hogy kevesebb az önkéntesmunka-felajánlás.

Tízből négy szervezet nem fogad szívesen tárgyi adományt. A legnagyobb nehézséget a szervezetek 62 százalékánál a tárolás, 55 százalékánál a szétválogatás és 52 százalékánál a szállítás jelenti. Az adomány szétosztása is majdnem minden második szervezetnek plusz munkát ad. A szervezetek 38 százalékának pedig az adományok fertőtlenítése, tisztítása jelent nehézséget, amire járványidőszakban még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük – derült ki a felmérésből.

Ismertették: a szervezetek 35 százaléka jelezte, hogy van olyan tárgyi adomány, amelyet a járvány miatt nem fogadnak. Ez leginkább a ruhaadományokat (50 százalék), bútorokat (40 százalék) és az élelmiszert (20 százalék) érinti.

A tárgyi adományok közül a legnagyobb segítséget a szervezetek felének a digitális eszközök, 38 százalékának a fertőtlenítőszerek, 35 százalékának az irodaszerek, 28 százalékának a tartós élelmiszerek, és 24 százalékának az egészségügyi termékek jelentik.

Hangsúlyozták: 10-ből 8 szervezet számára a rendszeres pénzbeli támogatás nyújtja a legnagyobb segítséget, majd ezt követi az eseti pénzbeli támogatás. A jelenleg még kevésbé elterjedt adománygyűjtési forma, a hagyaték a szervezetek fele számára fontos, fele egyáltalán nem számol vele – tették hozzá.

A felmérést az SOS Gyermekfalvak februárban online végezte az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének (ASZÖT) tagjai körében. A kérdőívet 29 szervezet töltötte ki – olvasható a közleményben.

Harmincéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálata

Harmincéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálata

Harmincéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálata, amelynek rohamkocsiján mintegy ötszáz önkéntes több mint száztízezer embert látott el az elmúlt évtizedekben – közölte a szeretetszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Az M28-as hívójelű rohamkocsi Budán, a Batthyány téren állomásozik, innen indul helyszínre. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletese évente átlagosan 1500 alkalommal riasztja a mentőautót, amelyhez egyedülálló módon százhúsz tagú személyzet tartozik – olvasható a közleményben. A máltai rohamkocsin szolgálatot teljesítő négy önkéntes – orvos, ápoló, szekundáns, gépkocsivezető – egészségügyi szakdolgozó, illetve a szeretetszolgálat képzésén végzett civil segítő. Utóbbiak között van mérnök, operatőr, katolikus pap, akik valamennyien kemény vizsgák után, segédápolóként lettek tagjai a mentő személyzetének – írták.

A közlemény szerint az önkéntes mentés évszázados hagyományát élesztették fel a magyar máltaiak az 1990-es évek elején, amikor elkezdték szervezni modern kori önkéntes mentőegységeiket. A Szuverén Máltai Lovagrend magyar szervezete egy, a már meglévő mentési rendszerbe illeszkedő, kizárólag önkéntesekkel működtetett mentőszolgálatot alapított 1991-ben, majd nem sokkal később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is elindította rohamkocsiját.

A két szervezet 1993 őszén egyesült, és azóta folyamatosan végzi tevékenységét Budapest területén. A Máltai Mentőszolgálat autói a kezdetektől a legmodernebb eszközökkel felszerelt mentőautókként a legmagasabb kategóriába sorolva rohamkocsiként vonulnak. A máltai mentőegység volt az első, amelyen helyszíni vérrögoldó kezelést lehetett végezni, és a máltai rohamkocsin volt először vezeték nélküli ultrahangkészülék – tudatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com